További Világ cikkek
Vlagyimir Putyin elnök tegnap elutasította az orosz gyáriparosok és vállalkozók szövetségének kérését, hogy tárgyaljon velük az ügyről. Kijelentette, nem hajlandó alkudozásba bocsátkozni a hatóságok tevékenységével összefüggésben. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy szeretne véget vetni minden olyan találgatásnak, amely szerint az állam érvényteleníteni akarná a múlt évtized eleji privatizációs ügyleteket, köztük a ma a Jukoszhoz tartozó vagyonok magánosítását. Putyin kitart amellett, hogy a bíróság függetlenül járt el, elemzők azonban politikai motivációt látnak a liberális politikai pártokat támogató, sőt államfői ambíciókat is dédelgető Hodorkovszkij letartóztatása mögött. Úgy vélik, az ügy mindenképpen rosszat tesz az utóbbi időben látványos gazdasági javulást mutató és politikailag is jobb megítélésnek örvendő Oroszország imázsának, és elriaszthatja a külföldi befektetőket. A Financial Times máris arról számolt be, hogy az amerikai ExxonMobil Corp. és a ChevronTexaco Corp. leállították tárgyalásaikat a Jukoszban való esetleges tulajdonszerzésről.
Nem várható új orosz csapás
A leggazdagabb orosz letartóztatása mindenképpen fenyegeti az ottani, illetve ott érdekelt üzleti vállalkozásokat - mondták a Napi Gazdaságnak piaci elemzők. Az ilyen típusú bizonytalanság a beruházási kedv megcsappanásához, a nemzetközi tőke óvatosabbá válásához vezethet. Az is fontos kérdés, mennyi ideig tart az orosz gazdaság iránti bizalom megrendülése, valószínű azonban, hogy a magyar gazdaságra hosszabb távon nem lesz számottevő hatása. A magyar gazdaság hónapokon belül az EU belgazdaságának része lesz, így egyre kevesebb szállal kötődik az oroszhoz - legalábbis ami a begyűrűző hatásokat illeti. Az oda exportált magyar termékeket nehéz lenne helyettesíteni - főleg rövid távon -, így az exportpiacok stabilnak látszanak. Ráadásul a szállítási szerződéseket nem egyik napról a másikra kötik, hanem viszonylag hosszabb időszakra.
Egy újabb orosz válság a magyarországi élelmiszeripar ágazatai közül talán a konzerviparnak jönne a legrosszabbul. Éves szinten 100 millió dollár körüli a keleti piacokra irányuló export klasszikus konzervtermékekből és ennek 80 százaléka jut az Orosz Föderációba. Az öt évvel ezelőtti orosz pénzügyi-gazdasági válság miatt komoly veszteséget szenvedett a Gyulai Húskombinát Rt., ennek megismétlődésétől azonban ezúttal nem tartanak - mondta a lapnak Varga Ferenc, a társaság vezérigazgatója. A cégvezető emlékeztetett arra, hogy az említett válság következtében radikálisan csökkentek oroszországi szállításaik. Jelenleg azonban egészen más feltételekkel exportálnak oda, mint a válság előtt. Az orosz piac bizonytalanságát illetően a vezérigazgató nem bocsátkozott találgatásokba, inkább arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU-csatlakozás után felértékelődik a keleti reláció a magyar sertéshúsexportőröknek, figyelemmel a térségre is vonatkozó uniós támogatásra.
A Globus Rt. idén éves szinten 30-35 ezer tonna konzervet szállít Oroszországba mintegy 20 millió dollár értékben - tájékoztatott Temesfői Zénó, a Globus kereskedelmi és marketingigazgatója. Temesfői már csak a stabil olajpiac miatt sem tart újabb orosz válságtól, s attól sem, hogy a kedvezőtlen ottani folyamatok különösebb hatással lennének a cégre, amely stabil piaccal, partnerekkel és fogyasztókkal rendelkezik Oroszországban. Más kérdés - mondta -, hogy a cég 240-250 forint közötti forint/dollár árfolyammal számolt, ehhez képest ez már lényegesen kevesebb is volt, s a jelenlegi 220 forint is elmarad a várakozásoktól. Az igazgató hosszú távon a dollár erősödésére és a forint gyengülésére számít, azért is, mert most a Globus-termékek árhátrányban vannak az orosz piacon a dolláralapú árukkal, például a thaiföldi kukoricával szemben. Mónos Péter, a Carnex Kft. ügyvezetője, tulajdonosa is reméli, hogy nem lesz különösebb gond az orosz piaccal, ahol stabil vevőik vannak. A Carnex csoport mintegy 100 tonna húsárut szállít hetente Oroszországba: sertéshúst, baromfifélét és húskészítményeket. Termékeik előhűtött és fagyasztott formában jutnak az orosz piacra.