További Világ cikkek
Az Alfa Kartell, az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS), a CSDR és a CNSLR Fratia szakszervezeti csoportok a megállapodást megelőzően már a kormány székhelye előtt tüntettek, követelve a kabinettől, hogy tartsa be tavaly decemberi határozatát, melynek értelmében a minimálbérnek idén július elsejétől 500-ról 540 lejre kellett volna emelkednie.
A szakszervezetek azzal vádolják a kormányt, hogy nem tartotta be ígéretét, miszerint ha nő a termelékenység és a GDP, illetve a célsávban marad az infláció, akkor 540 lejre emelik a minimálbért. Valentin Mocanu, a Fratia főtitkára úgy nyilatkozott, hogy ami a szakszervezeten múlt, azt betartották, a kormány szerint tíz százalékkal nőtt a termelékenység, hárommal a GDP. Az infláció megugrása szerinte a kormány hibás pénzügypolitikájának következménye , amiben a szakszervezetek nem vétkesek - írta a bukaresti Új Magyar Szó.
Az emelések alapja a román gazdaság két évtizede példátlan növekedése, ami a második negyedévben 8,9 százalékra gyorsult - jelentette be Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter. A miniszter szerint a közvetlen külföldi tőkebefektetések értéknövekedése meghaladhatja idén a 10 százalékot.
Ionut Popescu volt pénzügyminiszter szerint noha kissé leszálló ágba kerül az ország a második félévben, 2008-ban az összes előrejelzés szerint a növekedés meghaladhatja a 8 százalékost. Most látszanak meg az egykulcsos adórendszer bevezetésének eredményei, mert e lépés után indultak be a befektetések, amelyek csak most kezdenek termelni - közölte a volt miniszter. Hozzátette, hogy az európai térség gazdasági hanyatlása olyan országokba tereli a befektetőket, ahol alacsonyak az árak, köztük Romániába.
"Ugyanez a magyarázata az export nagyarányú növekedésének is. Tőlünk függ, hogy kihasználjuk-e vagy sem ezt a lehetőséget. Azt hiszem, hogy meghaladhatjuk a 10 milliárd eurós külföldi befektetési küszöböt is, és ez már csak azért is látványos, mert már nem a BCR vagy a Petrom eladásáról van szó" - mondta Popescu.
Az Új Magyar Szó gazdasági szakértője, Domján Levente szerint azonban nem biztos, hogy ez a túlfűtött növekedés jót tesz Romániának. Az iramot a kormány diktálja a kormányzati költekezéssel, például az építkezésekbe való befektetésekkel és a kormányzati bérek növelésével. Ezek magasan tartásával serkentik a magánszektort arra, hogy versenyképes jövedelmet biztosítson alkalmazottainak. Ugyanakkor a fogyasztást is serkentik a béremelésekkel, a nyugdíjemeléssel, a hitelhez való hozzáférés megkönnyítésével, ezzel inflációnövekedést idézve elő.
A túlfűtött növekedés azért veszélyes, mert mint arra az Economic Intelligence Unit elemzői rámutattak és az Európai Bizottság is többször figyelmeztetett, az ország gazdasága nagyon sérülékennyé válik, a hitelszűke és a működőtőke beáramlásának lassulása miatt recesszió léphet fel. Jelenleg a fogyasztás növekedése jóval megelőzi a termelékenységét.