Érdemi döntés nélkül tartotta első ülését az iraki parlament

Megtartotta első ülését és letette az esküt az új iraki parlament szerdán, hat héttel a történelmi jelentőségű parlamenti választások után, de koalíciós megegyezés híján nem választották meg sem az elnököt, sem az elnöki tanácsot, s nem született döntés az ideiglenes nemzetgyűlés következő ülésének időpontjáról sem.

Történelmi esemény

Az ötven év óta első ízben demokratikusan megválasztott, 275 fős iraki ideiglenes nemzetgyűlésben a síita Egyesült Iraki Szövetség 140 helyet szerzett, a második a Kurdisztáni Szövetség 75 képviselői hellyel.

Az iraki zászlókkal és virágcsokrokkal feldíszített ülésteremben az első szónok hangsúlyozta: az elnyomás évtizedei után az ülés történelmi esemény. Az ülés kizárólag protokolláris jellegű volt, és a legidősebb parlamenti képviselő vezette.

Miután a főbb politikai erők között nem született megegyezés, szerdán nem választották meg sem az elnököt, sem a legmagasabb állami vezető testületet, az elnöki tanácsot. Az új kormány hivatalba lépésig az Ijád Allávi átmeneti kormányfő vezette kabinet irányítja ügyvezetőként az országot.

Hosjar Zebari távozó külügyminiszter, kurd tárgyaló szerint a nemzetgyűlés első ülése a testület hivatalba lépését jelzi és néhány kérdés megvitatására korlátozódik. A miniszter szerint az elnök, a kormányfő és a kormánytagok személyéről a parlamenten kívül folytatják a tárgyalásokat.

A kurdok ragaszkodnak az olajvároshoz

A modern Irak 1920-ban történt létrejötte óta most első ízben kerültek hatalomra az iraki társadalom többségét alkotó síiták és az Észak-Irakban többségben élő kurdok. A kurdok az elnöki tiszthez, a síiták pedig a kormányfői tiszt betöltéséhez ragaszkodnak. A választásokat bojkottáló szunnitáknak várhatóan kevésbé fontos tisztségekkel kell beérniük, mindössze néhány képviselőjük jutott be a parlamentbe.

A síiták és kurdok közötti előzetes megállapodás szerint a kormányfői poszt várományosa Ibrahím al-Dzsaafari, a legrégibb iraki muzulmán politikai párt, az Iszlám Dava vezetője, az elnöki tanács vezetői posztját pedig Dzsalál Talabáni kurd vezető fogja betölteni. A parlamenti elnöki tisztet várhatóan egy szunnita politikusnak ajánlják fel.

A tárgyalások amiatt akadtak meg, mert a kurdok ki kívánják terjeszteni az észak-iraki kurd autonóm területet a stratégiai fontosságú olajipari városra, Kirkukra is. Vita folyik a pesmerga milíciák sorsáról is, amelyeket a síiták be kívánnak olvasztani a hivatalos iraki biztonsági erőkbe. A kurdok afelől is garanciát akarnak, hogy Irak világi állam marad.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!