Gyerekkori traumák faragtak Szaddámból diktátort?

Szaddám Huszein nehéz gyermekkorával magyarázza az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) elemző pszichiátere, hogy az iraki vezető a világ egyik legkegyetlenebb diktátora volt, akinek a rezsimjét George Bush amerikai elnök a gonosz tengelyéhez sorolta.

Nem meglepő pályafutás

Jerrold M. Post a The New York Times című amerikai lap hét végi számában nem tartotta meglepőnek Szaddám Huszein pályafutását, hiszen az általa elemzett politikai vezetők közül a legtöbb lelki trauma érte.

Post doktor, a Center for the Analysis of Personality and Political Behavior (Személyiség és Politikai Magatartás Elemző Központ) nevű CIA-műhely alapítója úgy vélte, hogy Szaddám személyiségzavarai egészen a bölcsőig, sőt az anyaméhig visszavezethetők. Apja akkor halt meg - valószínűleg rákban -, amikor anyja 4 hónapos terhes volt vele.

Néhány hónappal később Szaddám 12 éves bátyja ugyancsak rákban halt meg. Ez a kettős megrázkódtatás teljesen lesújtotta az anyát, aki kétségbeesésében megpróbált elvetélni és öngyilkosságba menekülni.

Szaddám születése után az anya nem akart tudomást venni az újszülöttről és a fiút egyik nagybátyjának gondjaira bízta. Szaddám 3 éves korában került vissza anyjához, aki időközben férjhez ment egy távoli rokonhoz. Mostohaapja a gyereket gyakran bántalmazta, fizikailag és lelkileg is gyötörte. Szaddám 8-9 éves kora körül visszatért nagybátyjához.

Sérült egót eredményeztek a traumák

A diktátor személyiségét elemző szakember szerint mindennek logikus következménye a sérült egó. Ilyen gyerekkori traumák után a legtöbb felnőtt csetlő-botló, bizonytalan, sikertelen ember lesz, a kisebbséget viszont a gyűlölködés és a rosszindulattal párosuló önimádat tölti el.

A 70 éves Post doktor szerint az utóbbiak közé tartozik Szaddám és ez a személyiségzavar volt a motorja felemelkedésének. Fontos megjegyezni - hangsúlyozta - hogy józanul mérlegelő politikai játékos volt és nem őrültként viselkedett.

Nárcizmus és diktatúra

A pszichiáter a gonosz nárcizmus kategóriájába sorolja Oszama bin-Ladent, az al-Kaida terrorhálózat vezetőjét, Kim Dzsong Il észak-koreai vezért és Adolf Hitlert is. Valamennyiük közös jellemzője a túlzott énközpontúság, a paranoia, a lelkiismeret hiánya, a gátlástalanság.

Jerrold M. Post könyve, a "Vezetők és híveik egy veszélyes világban" címmel nemrég jelent meg a Cornell University Press kiadásában.

A szerző az elmúlt 30 évben Amerika olyan ellenségeiről készített portrét, mint Fidel Castro, de megrajzolta Anvar Szadat egyiptomi elnök és Menahem Begin izrali kormányfő lélektani profilját is Jimmy Carter volt amerikai elnök számára Camp David-i tárgyalásaik előtt, amelynek eredményeként Egyiptom és Izrael 1979-ben békét kötött egymással.

A 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terrortámadások óta rengeteg megbízást kap, mindenekelőtt a lator államok vezetőinek lélektani rugóit kell feltárnia.