Putyin: Oroszországot széthullás fenyegeti

Vlagyimir Putyin elnök az orosz nemzetbiztonsági rendszer reformjának meghirdetésével reagált az észak-oszétiai túszdráma véres végkifejletére, s a lakosság zöme elfogadhatja szabadságjogainak ezzel járó korlátozását.
Összefoglaló a beszlani túszdrámáról

Az Eho Moszkvi rádió vasárnapi telefonos szondázásán voksoló hallgatók fele hajlott "hadiállapotra jellemző" korlátozások elfogadására is, noha ez a moszkvai adó a liberalizmus fellegvára.

Keményen mint az Államokban

Megfigyelők szerint a Kreml olyan szigorú terrorellenes biztonsági intézkedésekre készül, mint amilyeneket az Egyesült Államok vezetett be. Putyin a jogérvényesítő szervek tevékenységét megváltoztató "válságellenes kezelőrendszer" létrehozását jelentette be, a törvények szigorú betartása mellett. Ám ez óhatatlanul tovább keményíti a hatalomgyakorlást, beleértve a médiaellenőrzés kiterjesztését a tévécsatornákról a rádióadókra, talán a lapokra is.

Putyin kifejtette, hogy Oroszországot széthullás fenyegeti, ha enged a nemzetközi terrorizmus zsarolásának, amely egymásra akarja uszítani népeit. Sőt, burkoltan idegen hatalmakat vádolt, hogy manipulálni akarják a terrorizmust Oroszország gyengítésére. (A védelmi tárca lapja, a Krasznaja Zvezda elemzője szerint az angolszász titkosszolgálatok ki akarják használni a terrorizmust az Észak-Kaukázus destabilizálására, hogy kiszorítsák Oroszországot a hegységtől délre fekvő térségből.)

Átszervezi a kaukázusi biztonsági erőket

Az orosz elnök bejelentette az Észak-Kaukázusban lévő biztonsági erők radikális átszervezését is, hatékonyságuk fokozásával, soraik megtisztításával próbálva meggátolni, hogy a csecsenföldi gerillák kiterjesszék támadásaikat a szomszédságra.

Mindamellett Putyin - a beszlani vérfürdőt a nemzetközi terrorizmus közvetlen intervenciójának tudva be - említést sem tett Csecsenföldről, ahonnan az öldöklő túszejtés és az elmúlt két hét másik három terrorakciója eredeztethető. Putyin 1999-ben kezdett csecsenföldi háborúja csak tovább radikalizálta a szeparatistákat, elősegítve kapcsolódásukat a nemzetközi terrorhálózatokhoz.

A kettős repülőgép-robbantás és a moszkvai öngyilkos merénylet éppúgy a Kreml-hű Alu Alhanovot hatalomba ültető, vitatott csecsen elnökválasztást követte, mint a beszlani mészárlás. Egy kommentátor elképzelhetőnek tartotta azt a verziót, amely szerint az iskolafoglaló túszejtők azt akarták kicsikarni, hogy Aszlan Maszhadov szeparatista vezető közvetítsen a velük való tárgyalásokon.

Nem valószínű a fordulat Putyin csecsenföldi politikájában

Elemzők kételkedtek abban, hogy a beszlani tragédia fordulatot hozhat Putyin csecsenföldi politikájának orosz lakossági támogatásában, s ez előbb-utóbb tárgyalásokra késztetheti őt Maszhadovval, esetleg elfogadva valamiféle nemzetközi védnökséget is.

A rémület idővel csillapodni fog a közvéleményben. Másrészt Putyin megmenekült a rohamparancs kiadásának ódiumától, ami még inkább rontotta volna népszerűségét, vélték.

Az elnök a csecsen szélsőségességgel vívott harc hullámán jutott hatalomra, s a biztonsági szervek tagjai, akikre támaszkodik, nem tűrnének el még egy olyan szégyent, mint amilyen a csecsen felkelőkkel kötött 1996-os békemegállapodás volt - mutatott rá egy lapkommentár.