Kétharmaddal nőtt az ópiumtermelés Afganisztánban
Az ENSZ-szervezet szerint Afganisztánban idén a tavalyi évhez képest drámai módon, 64 százalékkal, 131 ezer hektárra nőtt azon földterületek összesített mérete, ahol az ópium (és az ebből készülő heroin) alapanyagának számító mákot termesztettek.
A rossz időjárás és különböző növényi betegségek miatt a termés szerencsére nem nőtt ilyen arányban, a világ teljes ópiumtermelésének 87 százaléka immár ebből az országból származik - szemben a 2003-as 76 százalékkal.
Demokráciából kielégítő
S miközben Afganisztánban jelentős előrelépés történt a politikai normalizálódásban, például idén októberben komolyabb rendzavarás nélkül megtartották az elnökválasztást, addig gazdasági téren a helyzet nem sokat változott: a lakosság jelentős részének az ópium jelenti a megélhetés egyetlen forrását.
Ennek megfelelően immár az ország 32 tartományában folyik máktermesztés, s az ebből készülő ópium vált a gazdasági növekedés legfőbb motorjává: kereskedelme tavaly 2,8 milliárd dollárt, azaz Afganisztán bruttó hazai termékének (GDP) több mint 60 százalékát tette ki.
Hatékonyságból nem
Érdekes kontraszt, hogy közben a világ ópiumtermelésének másik hagyományos övezetében, a délkelet-ázsiai "arany háromszögben" a termelés 75 százalékkal csökkent, s a világszervezet szerint ezt az övezetet hamarosan akár kábítószermentes térséggé is nyilváníthatják.
Bár a "narkóállam " válás veszélye talán túlzott (mert ehhez arra is szükség lenne, hogy az államhatalom támogassa a kábítószer-termelést, s ez Afganisztánban nincs így), az ENSZ illetékesei figyelmeztetnek, az afgán kormány nem elég erős ahhoz, hogy önmagában megoldja ezt a problémát, szüksége van a nemzetközi közösség segítségére is.
Így az országban állomásozó amerikai, illetve NATO-alakulatoknak nem csak a terroristák, de a kábítószer elleni harcban is szerepet kellene vállalniuk, a külföldi adományozóknak pedig hatékony támogatást kellene adniuk, hogy Afganisztánban végre csökkenjen a szegénység.