Rakétával lövik a szavazóhelyiségeket

Csütörtökön elnökválasztást tartanak Afganisztánban, ahol az öt évvel korábbi, inkább csak jelképes szavazáshoz képest ezúttal valódi verseny is kialakulhat. Az ázsiai országban állomásozó koalíciós erők az elmúlt hetekben mindent a választás biztosításának rendeltek alá, ennek ellenére a tálibok napközben rakétával lőttek szavazóhelyiségeket, több városban is támadást indítottak. A rendőröknek eddig sikerült visszaverniük őket, Baglan tartományban  német és magyar katonák is segítettek a biztonsági erőknek. Húsznál is több lázadó életét vesztette.

A szavazást egy órával meghosszabbították, helyi idő szerint délután ötkor, magyar idő szerint fél háromkor zártak a szavazófülkék. Bár sok volt a támadás, a választási bizottság kzlése szerint "lényegében zavartalan" volt a választás. Az első részeredményeket napok múlva tehetik közzé, bár a szavazatokat már számolják. Amennyiben egyik jelölt sem kap ötven százalékot, októberben második fordulót tartanak.

Hamid Karzai regnáló elnök tájékoztatása szerint országrszerte 73 támadást követtek el a választás napján, az ország 34 tartományából 15-ben volt rakétatámadás, összecsapás vagy merénylet. Több rendőr, katona és civil is életét vesztette, de pontos számokat nem mondott az elnök.

Ha a támadástól tartó és ezért otthon maradó afgánok miatt alacsony lesz a részvétel, az a választás hitelességét kérdőjelezheti meg, miközben az egymással szembenálló jelöltek támogatói nekik kedvezőtlen eredmény esetén így is utcára vonulhatnak.

A külföldi elemzők megoszlanak, hogy mennyiben tekinthető a szavazás vízválasztónak az afganisztáni háborúban, ugyanakkor abban mindenki egyetért, hogy politikai stabilitásra van szükség az ázsiai országban, ahol az új erőre kapó tálibok minden korábbinál több áldozattal járó merényleteket követtek el az elmúlt hónapokban. Az afganisztáni háború Obama egész elnökségére rányomhatja bélyegét, emellett a NATO is az afganisztáni misszió sikeréhez köti jövőjét.

Karzai bebiztosította magát

A választás legnagyobb esélyese Hamid Karzai jelenlegi elnök, aki a legutolsó közvélemény-kutatások alapján 45 százalékot érhet el. A 2001-es offenzíva után az amerikaiak által hatalomra emelt pastu vezető jól felépített imidzsével kezdetben nemcsak a nyugati közvéleményt, hanem az afgánokat is lenyűgözte, és magabiztosan nyert 2004-ben. Azonban az évek során egyre többen ábrándultak ki belőle.

“Évtizedek óta először volt esélyünk arra, hogy felépítsünk egy nemzetet, de ez az elnök elszúrta” - mondta csalódottan egy kabuli boltos a Telegraph tudósítójának. Bár a brit lap szerint a főváros Kabul környékén sikerült eredményeket elérnie, és a mezőgazdaság és az oktatás fejlesztéséért is tett lépéseket, de Karzai neve mégis leginkább különböző korrupciós vádakkal forrt össze. Leginkább a fiatalok csalódtak benne, akiknek az sem tetszett, hogy a választás előtt megegyezett az ország egyes részeit uraló hadurakkal és drogbárókkal.

Kezdetben kellő nyugati támogatás híján Karzai kénytelen volt háttéralkukhoz folyamodni, azonban 2004-ben számos vitatott hadúrral szakított, ezért is élték meg sokan csalódottan, amikor 2009-ben visszatért régi szövetségeseihez. A legtöbb kritika a száműzetésben élő, háborús bűnökkel vádolt Rasid Dosztum üzbég hadúr hazaengedése, valamint a nők jogait sértő törvény miatt érte.

Második fordulóra kényszeríthetik

A külön-külön megnyert szavazói csoportok mellett Karzai nagy előnye, hogy nem indul mellette másik jelentős pastu jelölt, márpedig az ország legnagyobb népcsoportja a lakosság 42 százalékát teszik ki. Legnagyobb ellenfele, a kormányában korábban külügyminiszteri posztot betöltő Abdullah Abdullah apai ágon ugyan pastu származású, mégis alapvetően a tádzsik kisebbséghez sorolják a választók. A választási kampány elején még nem sok esélyt adtak neki, azonban a nem pastu afgánok Északi Szövetségnek nevezett tálibellenes koalícióját korábban sikerrel vezető Ahmed Maszúd tádzsik hadúrral közös múltjukra emlékeztetve megnyerte magának az ország északi részét, és 25 százalékon áll.

A fontosabb jelöltek közé tartozik Aszraf Ghani korábbi pénzügyminiszter, aki a Világbank egyik elemzője is volt, ezért külföldön népszerű, de az afgánok körében nem túl ismert. Szintén öt százaléknál többet érhet el Ramazan Basardoszt, a hazara népcsoport egyik populista politikusa, aki képes volt egy lerobbant taxiban körbejárni az országot, hogy hitelesen szónokolhasson a szegénység ellen. Bár a győzelemre nincs esélyük, de az Egyesült Államok örülne a jó szereplésüknek, mert az ország stabilitása szempontjából kulcsfontosságúnak tartják a többpólusú politikai elit kiépülését.

Emellett a szintén induló további harmincöt kisebb jelölttel együtt elég szavazatot szerezhetnek, hogy megakadályozzák a biztosan első helyen végző Karzai augusztus 20-i győzelmét. Amennyiben az első körben egyik induló sem szerez 50 százalék plusz egy szavazatot, akkor a két élen végző jelölt részvételével októberben második fordulóban dől el az elnökség sorsa. Az elnökválasztással párhuzamosan tartományi választásokat is tartanak, előzetes eredményekre szombaton lehet számítani.

Csalást kiáltanak

Abdullah kampányfőnöke a Dubai székhelyű National újságnak arról beszélt, hogy botrányosnak tartanák Karzai első fordulós győzelmét, mivel szerintük a jelenlegi elnök csakis csalással szerezhetne 50 százaléknál többet. Hozzátette, hogy egy ilyen eredmény ellen támogatóik az utcára vonulnak, és akár összecsaphatnak a rendfenntartó erőkkel, ami újabb gondot jelentene a tálibokkal küszködő nemzetközi erőknek.

A csalások elkerüléséért számos EU-megfigyelő érkezett az országba, ugyanakkor teljesen tiszta választás ennek ellenére sem várható, és az afgánok többsége szerint a választási bizottság biztosan Karzainak kedvez. Az Economist szerint a 17 millió választásra jogosult afgán közül minden hatodik fiktív név lehet a választói névjegyzékben, legtöbbször nem létező női rokonok okozhatnak problémát. A BBC kabuli beszámolója szerint pedig törzsi vezetők ezrével árultak szavazatokat a választás előtt az ország több településén.

Sehogysem jó

Ha azonban Karzai nem nyer már az első fordulóban, akkor az újabb választásig hátralévő hat-nyolc hét bizonytalanság miatt a második forduló már önmagában is kockázatos. A Newsweek elemzője a várhatóan felbátorodó tálibok megsokszorozódó támadásai mellett azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az ellenzék ideiglenes államfő kinevezését követeli majd az átmeneti időszakra, a koalíciós erőknek pedig legalább további másfél hónapig a választás biztosítására kell koncentrálniuk erejüket.

Az Economistban is publikált felmérés szerint az afgánok kétharmada nagyon fontosnak nevezte a választást, azonban a pastu területeken a tálibok fenyegetései miatt mégis sokan otthon maradhatnak, míg az Abdullahnak kedvező északi területeken magas részvétel várható Ha Karzai emiatt a várakozásokhoz képest túlságosan alulteljesít, akkor az elnök és szövetségesei hívhatják utcára támogatóikat.

A pastuk távolmaradása is közrejátszhat egy alacsony részvételben, ami pedig bármelyik jelöltnek rosszul jöhet. “A politikai stabilitáshoz legitimitásra van szükség” - mondta a Council on Foreign Relationsnek Ahmed Rasid Afganisztán-szakértő, aki szerint egy alacsony részvétel mellett megválasztott elnök esetében erről nehezen lehet beszélni. Összehasonlításképpen a 2004-es elnökválasztáson 70 százalék felett volt a részvételi arány, míg a 2005-ös parlamenti választásokon 55 százaléknyian mentek el szavazni.

Rakétatámadással fenyegetőztek

Öt évvel korábban a tálibok nem voltak elég erősek ahhoz, hogy veszélyeztessék a szavazás biztonságát, ezúttal azonban utak eltorlaszolása mellett azzal fenyegetőztek, hogy levágják a választók szavazást jelző tintával megjelölt ujjait, emellett rakétatámadást intéznek a szavazóhelyiségek ellen. Bár Ahmed Wali Karzai, az elnök drogcsempészéssel vádolt testvére az előző héten azt mondta, hogy számos tálib lázadó vezetővel megegyezett a választások idejére a tűzszünetről, csütörtökön az ország több részén napközben kellett bezárni szavazóhelyiségeket rakétatámadás és felrobbanó pokolgépek miatt.

A tálibok a választáshoz közeledve megsokszorozták támadásaik számát, és még a kampányoló elnökjelöltek kíséretére is lecsaptak. Néhány nappal a szavazás előtt a NATO kabuli főparancsnoksága előtt robbantott egy öngyilkos merénylő, a támadásban heten meghaltak, kilencvennél is többen megsebesültek. A választási bizottság már hét végén jelezte, hogy a hétezer szavazóhelyiség egytizede, főként a déli területeken a veszélyre tekintettel várhatóan nem nyit ki.

Messze még a vége

“A biztonsági helyzet romlása Afganisztánban nyilvánvaló” - áll az amerikai Szenátus külpolitikai bizottságának augusztus 11-i jelentésében. Az ENSZ jelentése szerint az év első hat hónapjában merényletekben és a koalíciós erők hadműveleteiben megölt civil áldozatok száma negyedével nőtt 2008 hasonló időszakához képest Afganisztánban, amelynek kétharmadát a tálibok tartják ellenőrzésük alatt. A NATO vezette koalíciós erők az egész háború kitörése óta júliusban vesztették egy hónap alatt a legtöbb, hetvenhat katonát, miközben augusztus közepére az idáig elesett brit katonák száma meghaladta a kétszázat.

Barack Obama március végén ismertette új stratégiáját, amely alapján az afganisztáni háborút már az ázsiai ország mellett elsősorban Pakisztánt és Indiát érintő régiós konfliktus részeként kezelik. Célként tűzték ki, hogy a gazdasági növekedés beindításával megakadályozzák a tálibok elsődleges utánpótlását jelentő csalódott, elszegényedett pastuk csatlakozását a mozgalomhoz, emellett kulcsfontosságúnak tartják a jelenleg 175 ezer fős afgán hadsereg és rendőrség létszámának növelését. Július elején nagyszabású offenzívát indítottak a tálibok ellen, ami a déli területeken segített az augusztus 20-i elnökválasztás biztosításában.

Az Egyesült Államoknak 2009 augusztusáig már 220 milliárd dollárjába került az afganisztáni háború, ami jelenleg is havonta négymilliárd dollárt emészt fel. Továbbra sem látszik, hogy mikor hagyhatják el az amerikai és koalíciós csapatok Afganisztánt, de az egyre nyilvánvalóbb, hogy Obama háborúja az elnök mostani ciklusa alatt nehezen érhet véget. (Az afganisztáni háború hátteréről és lehetséges kimeneteleiről bővebben az Obama háború cikksorozat első, második és harmadik részében olvashat.)