Szombaton fut be az újabb segélyhajó

A Rachel Corrie ír segélyhajó, ami naponta 320 kilométert tesz meg, jelenleg 700 kilométerre van attól a helytől, ahol az izraeli hadsereg kommandósai megszálltak hétfő hajnalban egy segélyszállító hajórajt. A rajtaütésben kilencen vesztették életüket. Írország miniszterelnöke korábban figyelmeztetett, hogy az ír hajónak partot kell érnie, és súlyos következményeket ígért arra az esetre, ha országa állampolgárának bántódása esik. A Rachel Corrie útját egy malajziai és egy ír civil szervezet támogatja anyagilag.

"A céljuk az, hogy eljussanak Gázába, de ha az izraeliek megállítják őket, nem állnak ellen" - mondta Kevin Squires, a segélyszállítmányt szervező Ír-Palesztin Szoldaritási Kampány képviselője. "Szerintem nappal akarnak kikötni, így valószínűleg ennek megfelelően gyorsítják vagy lassítják majd az iramot" - tette hozzá.

A 750 tonna segélyt - egészségügyi, oktatási eszközöket, játékokat és cementet - szállító hajón öt ír állampolgár van, köztük a Nobel-békedíjas Mairead Maguire és az ENSZ egykori humanitárius koordinátora, Denis Halliday. Rajtuk kívül öt maláj, négy indonéz állampolgár, és a hajó skót kapitánya tartózkodik a fedélzeten.

Enyhíthetnek a szigoron

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök csütörtökön arról beszélt, hogy a kormány mérlegeli a Gázai övezet tengeri blokádjának enyhítését, és azt is, hogy kreatív megoldásokat alkalmazzanak a területre áramló szállítmányok ellenőrzésére, írja a Reuters. Ezek közt említette például, hogy nemzetközi erőket vonnának be a vizsgálatok elvégégzésébe. A lényeg továbbra is az lenne, hogy a Hamász ne juthasson katonai célra használható eszközökhöz.

A New York Times szerint az amerikai adminisztráció nyomást gyakorol Izraelre, hogy enyhüljön a Gázai övezettel szembeni szigor, legalábbis azokra a cikkekre vonatkozóan, amelyek nem szerepelnek tilalmi listán.

Egy amerikait is lelőttek

Lőtt sebek okozták a Gázai övezetbe tartó önkéntes segélyflottilla elleni izraeli támadás áldozatául esett kilenc palesztinbarát aktivista halálát. Az áldozatok között a török Anadolu hírügynökség jelentése szerint a nyolc török mellett egy török származású amerikai állampolgár is volt, neki az amerikai külügyminisztérium szerint török állampolgársága is volt. Az igazságügyi orvosi szakértői vizsgálat elsődleges eredményei szerint. A holttesteket egy isztambuli halottasházban vizsgálták meg, a hétfői támadás számos sebesültjét törökországi kórházakban ápolják.

Az áldozatokat csütörtökön temették el, gyászolók tízezrei búcsúztak tőlük Isztambulban. "Törökország soha nem fogja elfelejteni ezt a támadást, és az ország kapcsolata Izraellel soha többé nem lesz már olyan, mint ezelőtt - jelentette ki Abdullah Gül török államfő egy
sajtótájékoztatón. - Izrael meg fogja látni, hogy történelmének egyik legnagyobb hibáját követte el."

Hétfőn Mahmúd Abbász palesztin elnök Törökországba utazik, ahol a török államfővel találkozik, hogy kifejezze részvétét. Isztambulból Washingtonba folytatja útját, kedden Barack Obama amerikai elnök fogadja őt.

Nem az ENSZ-bizottság vizsgálatra

Izrael csütörtökön elutasította, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa független vizsgálatot indítson a Gáza-övezetbe segélyszállítmányt szállító hajók elleni akció ügyében. Az izraeli külügyminisztérium szóvivője szerint a "makacsul Izrael ellen dolgozó" testületnek semmilyen "morális fennhatósága" nincs.

Ygal Palmor az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy a genfi székhelyű Emberi Jogi Tanács határozatát aláíró országok, "Dzsibuti, Pakisztán, Kuba vagy Szaud-Arábia nincs abban a pozícióban, hogy az emberi jogok védelmezőjének állítsa be magát, miközben azokat súlyosan megsérti."

Az ENSZ-hez tartozó testület szerdán hozott döntést arról, hogy független nemzetközi vizsgálóbizottság derítse ki mi történt a Gázai övezet blokádján áttörni készülő aktivista-hajókkal a nemzetközi vizeken. A határozat "felháborító támadásnak" nevezte a történteket.

Az Emberi Jogi Tanács hasonló bizottságot állított fel a 2008. december 27-i Gáza-övezet elleni izraeli offenzíva miatt is. Jeruzsálem akkor sem volt hajlandó együttműködni a dél-afrikai bíró, Richard Goldstone által vezetett testülettel. A bizottság később megállapította, hogy a 22 napig tartó konfliktusban mind az izraeliek, mind a palesztin fegyveresek követtek el háborús bűnöket.

Olaszország, Hollandia és az Egyesült Államok is ellenezte az ENSZ-vizsgálatot, Franco Frattini olasz külügyminiszter ugyanakkor azt javasolta, hogy a hétfői összecsapás izraeli kivizsgálásában vegyenek részt a közel-keleti kvartett független megfigyelői is. Szerinte ezt Izrael az enyhülés jelének vehetné. A közel-keleti kvartett munkájában az Egyesült Államok, Oroszország, az ENSZ és az Európai Unió vesz részt.

Erősödő antiszemita propaganda Németországban

A Németországi Zsidók Központi Tanácsa, illetve a berlini zsidó közösség csütörtökön arról számolt be, hogy elsősorban a Facebook közösségi oldalon, de más internetes portálokon is a zsidóellenes uszítás régóta nem tapasztalt méreteket öltött a katonai akció óta.

A Facebookon és más portálokon a napokban tömegével jelentek meg az olyan felhívások és jelszavak, mint például "ismét gázkamrába a szemét zsidókkal", vagy "csak a halott zsidó jó zsidó". A berlini zsidó közösség ennek nyomán a tartományi államügyészség és a rendőrség segítségét kérte. A közösség szóvivője szerint a hatóságoknak minden jogilag lehetséges lépést meg kell tenniük az ilyen jellegű gyűlöletpropaganda további terjedésének megakadályozására.

A németországi zsidó szervezetek felfigyeltek arra is, hogy egyre jobban hasonlít egymásra a zsidóellenes propagandával kitűnt szélsőjobboldali, illetve neonáci, valamint a radikális iszlamista szervezetek gyűlöletkeltő uszítása. Sőt, előfordult az is, hogy a németországi szélsőjobboldal által különösen kedvelt és egyfajta szócsőnek tekintett Altermedia nevű internetes portál egy az egyben közölte egy szélsőséges muzulmán szervezet honlapján szereplő, Izraelt "cionista és rasszista képződménynek" nevező közleményt.

Nemcsak a szélsőségesek akadtak ki

A támadást közvetve a német kormány – amely Izrael állami létezésének és biztonságának garantálását alapvető fontosságúnak tekinti – is elítélte.. Angela Merkel kancellár nemzetközi vizsgálatot sürgetett, és külügyminiszterével, Guido Westerwellével együtt a Gázai övezet blokádjának beszüntetésére szólított fel.

Bírálták Izraelt a legtekintélyesebb német újságok is. A Frankfurter Allgemeine Zeitung rámutatott, hogy a nemzetközi konvoj hajói elleni, halálos áldozatokat követelő akció tovább erősítette a közel-keleti ország nemzetközi tekintélyvesztését. A Die Welt szerint a hadművelet még Izrael barátait is elrémisztette.