Uniós forrásból enyhíthető a vörösiszapkár

Kedd este Strasbourgban a magyarországi szerencsétlenség következményeiről folytatott vitát az Európai Parlament (EP). Az unió szolidaritási alapjával kapcsolatban többen elmondták: az kifejezetten csak természeti katasztrófák esetén vehető igénybe, és a keletkezett kárnak meg kell haladnia az ország nemzeti össztermékének meghatározott hányadát, amely feltétel ebben az esetben nem teljesül.

Krisztalina Georgieva, az Európai Bizottság katasztrófavédelmi és humanitárius segítségnyújtási ügyekben illetékes biztosa rámutatott annak a helyzetnek az ellentmondásosságára, hogy miközben az uniós végrehajtó testületnek vannak eszközei a pakisztáni árvízkatasztrófa áldozatainak megsegítésére, ilyen jellegű szerencsétlenség esetén a szolidaritási alap nem használható fel. Valamilyen módon azonban szerinte tudni kell segítő kezet nyújtani a bajba jutottaknak.

Az EU-biztos úgy vélekedett, hogy a strukturális, illetve vidékfejlesztési alapok – amelyeket egyébként a tagországok soha nem használnak ki száz százalékig – felhasználhatóak lehetnek a kárt szenvedett infrastruktúra helyreállítására, környezetvédelmi megfigyelő tevékenységre, a szennyezett területek rehabilitációjára, vagy éppen a földhasználat jellegének megváltoztatásával kapcsolatos költségek fedezésére. Ez utóbbira azért, mert elképzelhető, hogy a szerencsétlenség következtében adott területeken nem folytatható tovább a korábbi mezőgazdasági tevékenység.

"Első pillantásra az uniós szabályozás megfelelőnek látszik" - mondta Georgieva, de ehhez hozzátette: az uniós végrehajtó testület nem zárkózik el kategorikusan a módosítási elképzelésektől. Ami a vörösiszap minősítését illeti, elmondta: ha az anyag túl sok nehézfémet tartalmazna, akkor veszélyes anyagnak kellene minősíteni, de a magyar hatóságok közlése szerint a jelen esetben nem ez a helyzet. A másik lehetséges jogszabályi változtatás területét abban jelölte meg, hogy a vállalatokat talán szigorúbb eszközökkel kell rábírni kötelezettségeik teljesítésére.

A vitában több képviselő is hangsúlyozta, amit Georgieva a történtek fő tanulságaként emelt ki: a rendeletalkotás mellett ügyelni kell a rendeletek végrehajtására, a környezetvédelmi előírások szigorú betartására.

Több zöldpárti EP-képviselő szükségesnek mondta, hogy "a felügyelőket is felügyelni kell", vagyis európai szintű környezetvédelmi felügyeleti tevékenységet szorgalmaztak a nemzeti felügyeleti hatóságok felett. Válaszában Georgieva elvetette ezt a gondolatot, és leszögezte, hogy a jelenleg érvényes uniós szabályok értelmében az ilyen jellegű felügyelet ellátása nemzeti hatáskörben van.

A vitában több magyar EP-képviselő szólalt fel. A néppárti Áder János megállapította, hogy az unió jelenleg "eszköztelen" az ilyen katasztrófahelyzetek kezelésére. Szerinte elérkezett az idő arra, hogy áttekintsék a veszélyes anyagok listáját, és a vörösiszapnak erre a listára vissza kell kerülnie. Szorgalmazta továbbá, hogy a veszélyes tevékenységet folytató üzemek számára írjanak elő kötelező felelősségbiztosítást. Fontosnak mondta azt is, hogy új pénzügyi rendszert alkossanak, ami hatékony segítséget tud nyújtani a károsult országoknak.

A szocialista Tabajdi Csaba szerint át kell alakítani az uniós szolidaritási alapot: célszerű lenne a támogatások körét az ipari katasztrófákra is kiterjeszteni, valamint a pénzben kifejezhető kár mértékére vonatkozó küszöbértéket csökkenteni. Az Európai Bizottságnak ellenőriznie kellene a technológiai fegyelem betartását.

Kovács Béla (Jobbik) szerint egyre kevesebb a remény arra, hogy a nyomozás során kiderül az igazság, és megtudhatjuk, kik a felelősek a katasztrófáért. Idézett azonban a képviselő olyan véleményeket, miszerint a gátszakadás a gátlástalan nyerészkedésnek és a súlyos technológiai fegyelemsértéseknek tudható be.

A konzervatív EP-képviselők soraiban ülő Bokros Lajos szerint a szerencsétlenségben nem csak az érintett vállalatnak van felelőssége, hanem a hatóságoknak és az önkormányzatoknak is. Magyarországon a közigazgatás nem eléggé felkészült, hogy megelőzzön ilyen katasztrófahelyzeteket – vélekedett.