Pakisztán semmit nem tudott Oszama megöléséről

Aszfak Parvez Kajani pakisztáni vezérkari főnököt május 2-án hajnalban ravalpindi irodájában értesítette telefonon egy tábornoka, hogy Abbotábádban lezuhant egy helikopter, és mivel a pakisztáni helikopterek éjjel nem repülnek, a tábornok azonnal külföldi behatolásra gondolt - jelentette hétfőn pakisztáni forrásokra hivatkozva a The Wall Street Journal.

Kajanit elsősorban a pakisztáni nukleáris rakéták miatt töltötte el aggodalom az amerikai lap szerint. Mike Mullen tengernagy, az amerikai egyesített vezérkar főnöke csak négy óra elteltével hívta fel és mondta meg neki, hogy a Pakisztánba mélyen behatoló erők SEALs-kommandósok voltak, akik megölték Oszama bin Ladent, az al-Kaida terrorszervezet vezetőjét.

A pakisztáni vezérkari főnököt Isfak Nadim, a katonai műveletek vezérigazgatója riasztotta a lezuhant helikopterrel kapcsolatban. Kajani hajnali egy óra körül utasította ellenlépésekre Rao Kamar Szulemant, a légierő parancsnokát, aki egy közeli bázisról riadóztatott két pakisztáni vadászgépet, ám addigra a kommandósok helikopterei elhagyták az ország légterét.

Csak utána hívták fel

Barack Obama elnök iszlámábádi idő szerint hajnali kettő körül hívta fel Aszif Ali Zardari pakisztáni államfőt és elmondta neki, hogy amerikai erők az országában megölték bin Ladent. Zardari egy pillanatra elnémult, majd kijelentette: "Gratulálok, elnök úr!"

Nem sokkal később Sudzsa Ahmed Pasa, a legfontosabb pakisztáni kémszervezet, a Szolgálatközi Hírszerzési Igazgatóság (ISI) vezetője hasonló hívást kapott Leon Panettától, a CIA igazgatójától. Pasa tábornok azonnal tájékoztatta Kajani vezérkari főnököt.

Elfogadhatatlan vagy sem?

Mire Mullen tengernagy felhívta Kajanit, a hangulat - a The Wall Street Journalt tájékoztató pakisztáni katonai forrás szerint - feszültté vált. Kajani tábornok, miután gratulált az amerikai vezérkari főnöknek a "jó hírek" miatt, figyelmeztette, hogy "az ilyen akciók elfogadhatatlanok".

A lap egy amerikai katonai tisztségviselőtől ezzel szemben úgy értesült, hogy a Mullen-Kajani párbeszéd nem volt feszült és annak során az "elfogadhatatlan" kifejezés nem hangzott el. A pakisztáni külügyminisztérium által a nap folyamán kibocsátott nyilatkozat leszögezte, hogy bin Laden megölése összhangban volt "a meghirdetett amerikai politikával" és nem tett említést a katonai vezetés haragos reagálásáról.

Erre először csütörtökön történt utalás, amikor Szalman Basir pakisztáni külügyminiszter sajtóértekezletén kijelentette: "katasztrofális következményei" lesznek, ha az Egyesült Államok, vagy valamelyik más ország - ezzel nyilvánvalóan az ősellenség Indiára utalt - hasonló katonai akciót kísérel meg az ország területén.

Az abbotábádi rajtaütést és a helikopter lezuhanását a helyi lakosok már nem sokkal éjfél után jelentették a helyi rendőrségnek. A robbantás hangját - amellyel az amerikai kommandósok megsemmisítették az üzemképtelenné vált Blackhawkot - a helyi rendőrségen is hallották - mondta el a lapnak Karim Kán abbotábádi főfelügyelő.

"Azt gondoltuk, hogy a mi helikopterünk zuhant le és egységeket küldtünk oda különböző őrsökről" - nyilatkozott Kán.

A kiérkező rendőrök a helyszínen már katonai rendészekbe ütköztek, akik azonban már szintén bottal üthették az amerikaiak nyomát. A biztonságiak a házaikba parancsolták a helyieket, majd óvatosan behatoltak a magas fallal körülvett épületkomplexumba, ahol megtalálták három férfi és egy asszony holttestét, valamint egy 17 fős csoportra -  nőkre és gyerekekre - bukkantak, akik közül sokan arabul beszéltek hozzájuk. Csak amikor egy lábon lőtt nőről kiderült, hogy nem más, mint Amal Ahmed Abdulfattah, bin Laden legifjabb felesége, akkor döbbentek rá, hogy mi is történt.

A The Wall Street Journal felhívta a figyelmet, hogy ami fényes katonai győzelem az amerikaiak számára, az a pakisztáni hadsereg és hírszerzés szemében nemzeti megaláztatás volt. Az a tény, hogy a haderő képtelen volt felfedezni a behatoló külföldi katonai egységet, leleplezte annak felkészületlenségét.