Karambol lett a szlovák chicken game vége

Alig fél nappal azután, hogy megbukott Iveta Radicova szlovák miniszterelnök, a parlamenti pártok többsége megegyezett, hogy március 10-én előre hozott választásokat tartanak. A 2010 óta működő négypárti koalíció sosem volt stabil, mégis sokakat meglepett, hogy pont most, ráadásul egy EU-s témán bukott meg a kormány. Ráaádásul úgy, hogy csütörtök délután az uniós mentőcsomagot már megszavazta a parlamenti többség, az szerdán is csak azért bukott el a parlamentben, mert Radicova összekapcsolta a döntést egy a kormánya melletti bizalmi szavazással – a koalíciós SaS a csomagot, az ellenzék a kormányt nem akarta támogatni, és nem is támogatta.

A történet egyik olvasata szerint a liberális SaS most elégelte meg, hogy a kormánypártok egymást zsarolják vitás helyzetekben. Egy másik olvasat szerint Radicovát nem véletlenül hajszolták bele ebbe a kamikaze akcióba, mert saját pártjában is vannak, akik egyáltalán nem bánják a bukását. Valószínűleg a két magyarázat egyszerre is igaz lehet.

A SaS szembeszállt Európával

„Ezt mi Szlovákia történetének legnagyobb lenyúlásának tartjuk” – mondta az Indexnek Somogyi Szilárd, az SaS parlamenti képviselője arról az európai mentőcsomagról, amit pártja nem szavazott meg, és ami miatt megbukott a szlovák kormány.

Az eddigi négy kormánypárt közül a második legnagyobb frakciót adó SaS (Szabadság és Szolidaritás) már a 2010-es kampányban arról beszélt, hogy Szlovákiának nem szabad részt vállalnia a görögök megmentésében. Richard Sulik pártelnök – aki mostanáig a szlovák parlament elnöke is volt – elvi alapon is ellenezte a mentőcsomagokat. Sokat ismételt véleménye, hogy „egy hitelválságot nem lehet új hitelekkel megoldani, ez logikailag is abszurd”.

Szlovákia kimaradt az előző görögöknek nyújtott mentőcsomagból is, és most az SaS azt akarta, hogy az ország az eurózóna tagállamai közül egyedüliként ne vegyen részt az új mentési akciókban sem. A felvidéki magyar politikában frappánsan "eurósánc"-nak nevezett intézkedés az úgynevezett EFSF kibővítéséről szólt volna.

A baloldal és a kereszténydemokraták összefognak

Közben a szlovák kormány másik három pártja, és a legnagyobb ellenzéki erő elkötelezte magát az eurósánc mellett. Megígérték saját európai pártcsoportjaiknak is, hogy Szlovákia sem marad ki.

Elképesztő nagy nyomás nehezedett Brüsszelből és Berlinből is a szlovák politikusokra, hogy szavazzák meg az EFSF bővítését. Ugyan Szlovákia kimaradása még nem rengette volna meg a mentőcsomagokat, de olyan precedenst teremtett volna, ami után könnyen széteshetett volna pénzügyi szolidaritás is az eurózónában. Finnország is majdnem kiszállt a nyáron, és még a német kormánykoalíció kisebbik pártja is tele van kételyekkel. A szlovák különutasság nagyon bekavarhatott volna annak az iránynak, amelynek mentén Sarkozy, Merkel és Barroso Európa megmentését képzelik.

A szlovák belpolitikában olyan pletykák terjednek, hogy Nyugat-Európából egyenesen zsarolták a kormányt, hogy nagyon komoly beruházásoktól esnek el, ha kimaradnak az EFSF-ből. Akár a meglévő autógyárak is tovább költözhetnek.

Az eddigi szlovák kormánykoalíció SaS-en kívüli három tagja (két kereszténydemokrata párt és a Híd), illetve az ellenzéki, Robert Fico vezette baloldali Smer már a kormány bukásának másnapján megegyeztek, hogy még csütörtökön együtt megszavazzák az eurósáncot. Csütörtök délután meg is szavazták.

Az ellenzékkel kötött alku ára az volt, hogy március 10-én előre hozott választásokat tartanak.

Meg lehetett volna oldani máshogy is?

A szlovák kormányválság úgy következett be, hogy az SaS jelezte, semmiképpen sem szavazzák meg az eurósáncot. Iveta Radicova miniszterelnök (SDKÚ) azonban ragaszkodott a szavazás gyors megtartásához, és azzal emelte a tétet, hogy összekapcsolta egy önmaga elleni bizalmatlansági indítvánnyal. Vagyis aki nemmel szavazott az eurósáncra, annak egyben nemmel kellett szavaznia a kormányra is.

Mivel az ellenzéki – és a parlament legnagyobb frakcióját adó – Smer talán kész lett volna megszavazni az eurósáncot, ezért van aki szerint a szlovák kormányfő túlságosan kapkodott, amikor ennyire megemelte a tétet. Más vélemények szerint a Smer semmiképpen sem tette volna meg azt a szívességet, hogy kisegítse a kormányt az előre hozott választások kiírása nélkül.

Chicken game

A szlovák kolaíció működését jól ismerő forrásaink szerint a klasszikus chicken game ezúttal nem jött be. (A játék lényege, hogy nagy sebességgel egymással szemben vezetnek két autót, és az veszt, aki előbb megijed, és kitér a másik elől.)

E teória szerint Radicova és a mögötte biztosan álló három párt (SDKÚ, KDH, Híd) erősen bíztak abban, hogy a Robert Fico-féle demagógiát legélesebben támadó SaS nem engedi veszni a kormányt, és inkább rábólint az eurósáncra.

Ráadásul az ilyen zsarolásoknak nagy hagyománya van a szlovák belpolitikában. Mivel Szlovákiában tisztán arányos rendszerű, csak pártlistás szavazás van, ezért állandó a koalíciós kényszer, még sohasem fordult elő, hogy egy párt egyedül is képes legyen kormányt alakítani. És a zsarolásig menő alkudozások mindig is benne voltak a pakliban.

Általában a hatalom megtartása fontosabb volt mint az aktuális viták, így nem tűnt légből kapott ötletnek, hogy a kormány három pártja mégiscsak pálfordulásra kényszeríti az SaS-t.

Csakhogy az SaS most komolyan vette, hogy nem enged. Somogyi Szilárd szerint nem is volt vita a frakción belül. „Ez zsarolás volt, erre nem lehetett igent mondani”. A párt politikai identitásának kulcsfontosságú eleme, hogy ellenzik az európai mentőcsomagokat. Ezzel kapcsolatos kiadványuk "Eurósánc - Út a szocializmushoz" című kiadványuk magyarul itt olvasható.

Dzurinda dörzsöli a tenyerét?

Több általunk megkérdezett pozsonyi forrás szerint a háttérben fontos körülmény, hogy Radicova saját pártelnökével, az 1998-2006 közti miniszterelnök Mikulas Dzurindával nincs túlságosan jóban. A több korrupciós ügyben is kínos helyzetbe került Dzurinda már egy ideje szabadult volna a nála sokkal népszerűbb Radicovától, aki egyébként az SDKÚ-ban a saját helyettese.

Könnyen lehet, hogy a két kereszténydemokrata politikus közt nyílt szakításig megy a mostani kormányválság. Radicova tett olyan utalást, hogy akár új pártot is alapíthat.

Pozsonyban többen azt sem tartják kizártnak, hogy Dzurinda esetleg kész lenne pártja maradékával koalíciót kötni Robert Ficóval. A következő választásokat ismét Ficoék (Smer) nyerhetik meg, de egyedül aligha lesznek képesek kormányt alakítani.

Ficónak nagy teher volt előző kormányzása idején külföldön, hogy a szélsőséges, Jas Slota vezette nemzeti párttal kellett együttműködnie, és ezért pozsonyi pletykák szerint esetleg ő is nyitott lenne együttműködni az SDKÚ és a KDH erre hajnamos részével. A pártszakadás mindkét kereszténydemokrata pártban reális opció.

A nagykoalícióra hajló kormánypárti politikusok között van olyan vélemény, hogy most kell valahogy bevonni Ficót a kormányzás felelősségébe, mielőtt ellenzékben túlságosan megerősödik. Most 30-40 százalékon áll a Smer a felmérések szerint, de a gazdasági válságot látva a kormánypárti politikusok egy része úgy véli, hogy amíg saját népszerűségük kopik, addig Ficoéké csak erősödni fog.

De mi lesz a magyarokkal?

2010-ben két magyar párt is indult a választásokon, és közülük a liberálisabb Híd tudott csak a parlamentbe jutni. A Híd kormányra került, de az idei önkormányzati választásokon már nem tudta megismételni a tavalyi jó eredményeit. A felmérések szerint jön fel a Fidesz szövetségesének számító konzervatív MKP.

Most mindkét magyar párt a bejutási küszöböt jelentő 5 százalék körül áll.

Nagy kérdés, hogy márciusig tudnak és akarnak-e valamilyen választási megállapodást kötni egymással, hogy biztosan legyen kifejezetten magyar érdekeket képviselő párt a pozsonyi parlamentben.

Vagy pedig a demokratikus pluralizmus jegyében saját chicken game-be kezdenek, aminek kivételesen akár két nyertese is lehet, hiszen elvben az sem kizárt, hogy mindkét párt bejusson a parlamentbe. Ehhez csupán annyi kell, hogy a szlovákiai népesség tizedét kiadó magyarság teljes létszámban elmenjen szavazni, és éppen fele-fele arányban adja voksait a két pártra.