Papandréu kormányfő maradt

2011.11.05. 00:23 Módosítva: 2011.11.05. 00:38
Szűken, de megnyerte a saját maga kezdeményezte bizalmi szavazást péntek éjjel a görög parlamentben Jeórjiosz Papandréu. A kormány marad, de nem sikerült nagykoalíciót összehozni, ezt az ellenzék továbbra is mereven elutasította. Innentől nincs akadálya a múlt heti uniós csúcson előírt költségvetési intézkedések végrehajtásának, és az ország hozzájuthat az EU és az IMF biztosította, a csőd elkerülését szolgáló hitelhez. Az elmúlt 4-5 nap izgalmai így teljesen feleslegesnek látszanak, Papandréu azonban így biztosíthatott magának országában politikai tőkét a megszorításokhoz.

A görög parlament pénteken késő este a kormánnyal szembeni bizalmi szavazáson megerősítette pozíciójában Jeórjiosz Papandréu miniszterelnököt. A végeredmény szoros volt, 153-an támogatták a politikust, 144-en ellene szavaztak.

A szavazáson több olyan politikus is Papandréu mellett szavazott, akik nem támogatják a kormányfőt, de túl kockázatosnak gondolták a kormányválság további mélyülését – egy előrehozott választás ugyanis hónapokra átmenetei állapotot okozott volna egy ilyen kritikus helyzetben, amikor az országnak az államcsőd elkerülésére kellene koncentrálnia.

Miután az már csütörtökön eldőlt, hogy a Papandréu által hétfőn váratlanul bejelentett népszavazást lefújják, az volt a kérdés, hogy az ellenzék által egyébként hosszabb ideje követelt előrehozott választásnak utat nyit-e a mai bizalmi szavazás. Mind a népszavazás – a megszorítások várható elutasítása –, mind az előrehozott választás azzal a veszéllyel járt volna, hogy Görögország a múlt heti uniós csúcson elért megállapodás ellenére nem jut hozzá az államcsőd elkerüléséhez szükséges nemzetközi hitelekhez, miután bizonytalanná vált volna, képesek-e teljesíteni az azok feltéleként előírt költségvetési programot.

Papandréu egységkormányt akar

Jeórjiosz Papandréu kormányfő nem sokkal este 10 óra után kezdte meg a bizalmi szavazást megelőző beszédét. Méltatta az október végi eurócsúcson elért kompromisszumot, amely a tervek szerint elengedné a görög államadósság egy részét, ugyanakkor bizonyos gazdasági feltételeket támasztana. „Ez az egyezség biztonságot ad nekünk, ami biztosítja a helyünket Európában. (...) Az egyezség nem veszhet el – ez nemzeti érdek” – fogalmazott Papandréu, ugyanakkor megvédte azt az EU-mentőcsomag népszavazásra bocsátásáról szóló korábbi döntést, amellyel hét elején sokkolta Európát.

A miniszterelnök emellett a pártok összefogását sürgette, szerinte egy nemzeti egységkormány tudná megfelelően védeni a görög emberek érdekeit. Papandréu kijelentette, nem érdekli, hogy újraválasztják-e miniszterelnöknek, de a négy párttal tárgyalni fog a kormányalakításról, és az államfővel is találkozik szombaton. A politikus elmondta, egy előrehozott választás katasztrofális hatással lenne mind az országra, mind az EU-val megbeszélt kompromisszumra.

A legnagyobb görög ellenzéki párt, az Új Demokrácia vezetője, Antonisz Szamarasz jelezte, hogy bár a mentőcsomagot támogatják, nem akarnak Papandréuval koalíciós kormányt alakítani.

Bomba a mentőcsomag után

A bizalmi szavazás előzményei 2010 májusára nyúlnak vissza, amikor az első uniós mentőcsomagot szavazták meg a csőd közeli helyzetben lévő ország számára. Az unió és az IMF közösen nyújtott segítséget Görögországnak, ezért cserébe a kormánynak azonban súlyos megszorításokat kellett bevezetnie. Adóemelésekkel, létszámcsökkentéssel és fizetéscsökkentéssel kezdődtek a megszorítások, melyekkel szemben a görög társadalom egyre nagyobb része tiltakozik tavaly május óta - voltak már országos sztrájkok, százezres demonstrációk, számos összecsapás a rohamrendőrök és a tüntetők között és halálos áldozatok is.

A helyzet akkor vált még súlyosabbá, amikor idén egyértelművé vált, a mentőcsomag és a kiadáscsökkentés ellenére a gazdaság helyzete nem vált stabilabbá, sőt, még közelebb került a csőd.

A lakosság jelentős része pedig ekkorra már úgy érezte, nem képes további megszorításokat elviselni. Egy újabb uniós mentőcsomagnak azonban éppen ez lenne az ára, ráadásul a múlt heti csúcson rögzítették azt is: az EU és az IMF megfigyelői folyamatosan Athénben állomásozva ellenőriznék a költségvetési helyzet alakulását, az előírt lépések (adóemelés, közszféra leépítése, privatizáció, szociális kiadások levágása stb.) végrehajtását, gyakorlatilag szinte átvennék a görög fiskális politika irányítását. Igaz, a másik lehetőség sem sokkal kecsegtetőbb: ha Görögország elutasítaná a mentőcsomagot, az szinte azonnali összeomláshoz és ez eurózóna elhagyásához vezetne, aminek a következményei beláthatatlanok, nem csak a görögök, hanem az egész világgazdaság számára.

A legnagyobb ellenzéki párt, az Új Demokrácia eddig minden megszorító lépés ellen szavazott a parlamentben, miközben azt mondják, nem a csomaggal van bajuk, hanem azzal, ahogy a kormányfő kezeli a helyzetet.

A gazdasági válság tehát politikai válsággal párosul, melynek Papandréu egy bizalmi szavazással akart véget vetni. Igaz, ezt megtette már júniusban is, akkor meg is nyerte a szavazást, ettől azonban a helyzet semennyit sem javult.

Mire volt jó ez az egész?

A bizalmi szavazás után most voltaképpen ugyanott tart Görögország, ahol az egy héttel ezelőtti uniós csúcs után: se népszavazás, se előrehozott választások nem lesznek, jönnek az előírt megszorítások, megkaphatják a hitelt. Csakhogy az elmúlt öt nap úgy nézett ki, hogy miután Papandréu mindenkit meglepve hétfőn este bejelentette a népszavazás lehetőségét, kedden az európai piacok összeomlottak, délutánra pedig az egész európai politikai elit őrjöngött Athén újabb húzása miatt.

Egy a BBC által megkérdezett görög politikai elemző szerint mégsem volt felesleges az elmúlt pár nap és a lefújt kezdeményezés: Papandréunak szerinte bizalmi tőkét kellett építenie az egész görög politikai elitet elutasító lakosság körében és meg kellett erősítenie a kormányzati felhatalmazását is, ezt pedig – noha Brüsszelben közben kétségtelenül rombolta az országával szembeni bizalmat – segítették lépései.



  • Hírek
  • Bankszámla