Kövérrel ijesztgetik a románokat

Nagy médiaérdeklődés mellett zajlik Romániában Kövér László házelnök látogatása. A román lapok szerint Kövér az egyik romániai magyar párt mellett kampányol a vasárnapi helyhatósági választások előtt.  A román miniszterelnök provokációt és hosszú távú célokat lát a magyar politikus utazása mögött. Kövér érkezését ugyanakkor az Erdélyért küzdő román pártok is saját céljaikra használhatják.

Körút nyilatkozatháborúval

Kövér László kedden érkezett Erdélybe, ahol a párt 2011-ben megválasztott tiszteletbeli elnökeként a Magyar Polgári Párt (MPP) mellett kampányol a vasárnapi helyhatósági választások előtt. A tervek szerint összesen ötven települést felkereső házelnök azt mondta, hogy már négy évvel ezelőtt is segítette a párt kampányát, és magánemberként erre lehetősége is van.

Kövér érkezését azért is fogadta ekkora érdeklődés, mert fontos szerepet vállaltNyirő József újratemetése ügyében, és többször is bírálta a román kormányzatot. Emellett a román parlament képviselőházi és szenátusi elnöke is azt javasolta neki, hogy halassza az utat a választások utánra. Azzal érveltek, hogy jó lenne, ha az erdélyi magyarság és annak politikai képviselete minden befolyástól mentesen vehetne részt a romániai választásokon.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szerint Kövér Lászlónak nem lett volna szabad beavatkoznia a romániai önkormányzati választások kampányába és a magyar házelnök nyilatkozatai nem az RMDSZ-nek, hanem Magyarországnak tettek rosszat.

A házelnök látogatása kapcsán folyamatosan jönnek ki újabb nyilatkozatok.

• Kövér úgy reagált, hogy szerinte tévednek azok, akik szerint kívülről avatkozik be valamilyen erdélyi magyar ügybe. Úgy vélte, hogy az egykori kommunista állampártok egységére emlékeztet az az egység, amelyet az RMDSZ megkövetel.

• Kövér hangsúlyozta, hogy hozzá hasonlóan román politikusok is támogatták már korábban Moldovában vagy Spanyolországban az ottani román politikai erőket.
• A házelnök azt mondta, hogy azok osztják meg az erdélyi magyarságot, akik nem engedik, hogy különböző értékrendek megnyilvánuljanak az egységes képviseletben, és kiszorítják a másként gondolkodókat. Ő viszont arra buzdítja az erdélyi magyarokat, hogy éljenek a választás szabadságával, a magyar pártok pedig tárgyalóasztal mellett kössenek kompromisszumot, írja az MTI.
• Victor Ponta román miniszterelnök – aki szombaton úgy vélte, Orbán Viktornak el kellene határolódnia Kövértől a Nyirő-ügyben tett kijelentései miatt –  arról beszélt szerdán, hogy szerinte Romániának meg kell mutatnia Magyarországnak, hogy okosabb és racionálisabb, és nem hagyja magát provokálni. Szerinte az ilyen provokációknak hosszú távú célja van.
• Kövér László szerint a magyar-román viszonyt terhelő vitákat nem ő provokálta ki, ezek a román kormányváltásra vezethetők vissza.

Kampánycélok minden oldalon

„Kövér és az RMDSZ meccse nőtt államközi konfliktussá” – vélte Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa utalva arra, hogy Székelyudvarhelyen most RMDSZ-es polgármester van. Bunta Levente újraválasztása szerinte egyébként sem lett volna egyértelmű, de a Kövér László bevonásával felerősödő kampány és a Nyirő-ügy is segíthet az MPP-nek a száz százalékban magyarok lakta városban.

A szociológus szerint a Nyirő-ügynek nem lesz a magyar pártok egymás közti versenyében Székelyudvarhelyen túlgyűrűző  hatása az önkormányzati választásokon.  Ugyanakkor több román lap is kiemelten foglalkozott Kövér keddi érkezésével, ezért a magyar házelnök román részről is központi szereplő lett a kampányban. A román pártoknak azért is fontos lehet a kérdés, mert Erdélyben hagyományosan az április végén bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott kormánypárt, a Demokrata Liberális Párt (PD-L) volt az erősebb, most azonban az új kormányt adó USL ott is meg akarja törni a hegemóniájukat.

Az Adevarul.ro nagyképes vezető anyagban foglalkozott Kövérrel, és összesen három cikket is közölt a témában. Az Evz.ro valamint a Jurnalul.ro is a fő hírek között számolt be a magyar házelnök útjáról. Az Adevarul egyik publicistája szerint Kövér az MPP-nek is kampányol, de emellett a Fidesznek is szavazatokat gyűjt a 2014-es magyarországi választásokra. Ugyanakkor a közvetlen kampány mellett Kövér László alapvetően magánakcióra utaló szerepléseivel megszaporodó hírek egyben a magyar kormány reakcióinak is részei lehetnek, válaszul az új román kormány magyaroknak kedvezőtlen döntéseire.

Székelyudvarhely szimbolikus helyszín lett

A Kövér által a kampányban támogatott Magyar Polgári Párt többszöri próbálkozás és szervezés után a 2008-as önkormányzati választásokra állt össze. Akkor leginkább Székelyföldön voltak jelöltjeik, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Tusnádfürdőn tudtak polgármestert adni. Székelyföldön kívül azonban nincsenek benne a megyei tanácsokban.

„A székelyudvarhelyi polgármesteri pozíció megnyerése a mostani önkormányzati választáson az egyetlen szimbolikus kitörési lehetőséget jelenti a pártnak ” – mondta Kiss. A párt politikusai szervezőként nagy hangsúlyt fektettek Nyirő József újratemetésére. Emellett pedig a párt elnöke és székelyudvarhelyi polgármester-jelöltje, Szász Jenő állt már a település élén 1996-tól tizenkét éven át. 2008-ban azonban a Hargita Megyei Tanács elnöki tisztségéért szállt versenybe (sikertelenül), a székelyudvarhelyi polgármesteri pozíciót pedig hiányában az RMDSZ nyerte.

Kövér mellett a napokban Tarlós István budapesti főpolgármester is Székelyföldön járt – a két politikus lényegében egymást váltotta a héten. „Húsz évig Budapest főpolgármestere nem tulajdonított jelentőséget a határon túli magyarságnak, ez most megváltozott” – jelentette ki hétfőn Székelyudvarhelyen. Tarlós azt szeretné, ha Budapest lenne Székelyudvarhely testvérvárosa, az erről szóló szándéknyilatkozatot pedig Szász Jenőnek adta át, aki szerinte igazi eredményeket ért el a város fejlesztésében.

Nincs nagy együttműködés

Az RMDSZ-en belüli egykori reformtömörülésből nőtt ki egy másik romániai magyar párt, az Erdélyi Magyar Néppárt. Az Orbán Viktorral személyes jó viszonyt ápoló Tőkés László is ehhez a vonalhoz kapcsolódik már. Ugyanakkor Kiss szerint jelzésértékű, hogy a fideszes politikusok az utóbbi időben nem kampányoltak olyan látványosan mellettük – mintha a Fidesz elengedte volna a kezüket.

A Fideszen belül ennek a pártnak a védnöke Németh Zsolt külügyi államtitkár is, aki Tőkés meghívására kedden szintén Erdélybe érkezett, Székelyudvarhelyen és Csíkszeredán is beszédet mondott. Kiss szerint az elmúlt két évben minimális eredményeket sikerült elérniük a pártszervezésben. Nincs olyan erdélyi város, ahol eséllyel indulnának a polgármesteri pozícióért. A legérdekesebb kérdés,  hogy bejutnak-e a kolozsvári városi tanácsba.

Annak ellenére, hogy bizonyos mértékig mindkét magyar párt élvezi a Fidesz egyes politikusainak támogatását, közben legalább akkora ellentét feszül köztük, mint amennyire szemben állnak az RMDSZ-szel, és az velük. Tőkés László még 2010-ben többek között ámokfutónak nevezte Szász Jenőt. A kibékíthetetlen ellentétekre utal az is, hogy a két párt egyedül Kolozs megyében tudott összefogni a vasárnapi önkormányzati választásra.

Pozíciókat bukhat az RMDSZ

A Fidesz hagyományosan az RMDSZ ellenzékét támogatta, ennek hátterében Kiss szerint személyi ellentétek – például Orbán Viktor és Markó Béla volt elnök –, valamint ideológiai különbségek is állhatnak. A szociológus szerint az RMDSZ az elmúlt húsz évben elsősorban azt tűzte ki célul, hogy a romániai magyar közösség a romániai politikai rendszerbe integrálódjon. Egyes fideszes politikusok ezt ellentétesnek látják saját nemzetegyesítési elképzeléseikkel. Markó Béla az elnöki posztról lemondva többször is bírálta a kettős állampolgárságot. Több erdélyi politikus és értelmiségi szerint a törvény közép- vagy hosszú távon azzal fenyeget, hogy az erdélyi magyarság Románián belüli politikai közösségből Magyarország intézményesített diaszpórájává válik.

Egyes székely kisvárosokban (Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen) lehet szoros magyar-magyar verseny,  de az RMDSZ-nek elsősorban nem az új magyar pártok, hanem az jelent majd problémát, hogy arányaiban valószínűleg kevesebb magyar megy majd el szavazni. A párt egyébként is új helyzetbe került: 1996-tól lényegében folyamatosan kormányon volt, egy 2009-es kitérőt eltekintve, de akkor is háttérmegállapodást kötöttek a PD-L-lel. Most azonban tartósan ellenzéki szerepre számíthatnak.

Az önkormányzati választásokon sok pozíciót bukhatnak a román pártokkal szemben, ezzel pedig több megyében is sérülhetnek a magyarok érdekei. Kiss szerint leginkább az lesz a kérdés, hogy a partiumi, határmenti megyékben hogyan alakul a szavazás. Szatmár megyében a tanácselnöki, Szatmárnémetiben pedig a polgármesteri posztot is az RMDSZ tölti be, Nagyváradon és Bihar megyében pedig a liberálisokkal együtt voltak erős pozícióik. Most azonban az is kedvezőtlenül érinti a pártot, hogy az USL szövetsége miatt nem oszlik meg a szociáldemokraták és a liberálisok szavazótábora.

Teljesen bedarálnák Băsescu pártját

A bomlásnak indult PD-L-t bizalmatlansági indítvánnyal megbuktató USL szociáldemokrata-liberális pártszövetség az önkormányzati választásokon először méretheti meg magát a szavazóknál, ezért támogatottságának maximalizálására törekszik majd. „Országosan a választás tétje, hogy létrejön-e egy olyan önkormányzati környezet, mint 2010-ben Magyarországon”  – mondta Kiss a Fidesz elsöprő győzelmére utalva. Minden esélyük meg is van a jó szereplésre, csak néhány PD-L-es fellegvár, például Kolozsvár, Marosvásárhely, Arad, Brassó sorsa lehet kérdés. „Erdélynek különösen nagy szerepe van” a mostani önkormányzati választáson, mert itt hagyományosan erős volt a bukott volt kormánypárt.

A 2008-as szavazáskor nagyjából egyenlő erőviszonyok alakultak ki a megyei tanácsokban a PD-L, valamint a szociáldemokraták és a liberálisok között. A nagyvárosokban Traian Băsescu elnök pártja, a kisebb településeken az ellenzék volt erősebb. A kampány ezúttal azért is lehetett intenzívebb, mert Romániában egyfordulós az önkormányzati választás (korábban a polgármesterek esetében még volt második forduló is).

Most a választás előtt megyei tanácselnökök és polgármesterek is otthagyták a pártot, átálltak az USL-hez, vagy éppen semleges színekben indulnak. Egyelőre úgy tűnik, hogy a pártok le akarják tudni az önkormányzati választásokat, hogy majd utána rendezzék soraikat az ősszel esedékes parlamenti választások előtt. A bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott Mihai Răzvan Ungureanu volt kormányfő például már jelezte, hogy az önkormányzati választások után majd új jobboldali szövetség létrehozását tűzi ki célul. Az is nagy kérdés, hogy a helyhatósági választások után hogyan alakulnak a magyar–román kapcsolatok.