Nem tetszik a rendszer? Tanuljon külföldön!

2012.12.11. 10:33
A magyar egyetemeken fizetendő tandíjak alatta vannak az angliai vagy amerikai egyetemeken fizetendő összegeknek, de Németországban, Ausztriában vagy éppen Finnországban a magyarok is tandíjmentesen tanulhatnak a jogi, az orvosi vagy a bölcsészképzéseken. Ezekre persze nem könnyű bejutni: jó eredmények és magas szintű nyelvtudás kell, és a versenyben az anyanyelvi diákokat is le kell győzni. Ha nincs is tandíj, akkor is érdemes számolni az egyéb díjakkal és a magasabb megélhetési költségekkel.

A következő tanévben csak 10 ezer hallgató oktatását finanszírozza teljes mértékben az állam, míg 40 ezer leendő hallgató csak részösztöndíjat kap, azaz a képzési költség felét fizeti az állam. Bár a részletes számokat még mindig nem közölték, a múlt hét csütörtökön kiderült: a kormány a sajtóban korábban már kiszivárgott koncepció mellett döntött.

Megnéztük, jobban jár-e az a diák, aki úgy dönt, a drasztikus keretszámcsökkentés után inkább valamelyik külföldi egyetemet, főiskolát választja. Két amerikai és hét európai ország egy-egy felsőoktatási intézményénél néztük meg, hogy ott mennyit kell fizetni a képzésért. Az összehasonlíthatóság kedvéért az egyetemeken azt vizsgáltuk, mennyibe kerül az orvosi, a jogi és valamilyen bölcsésztudományi képzés  – ha egyáltalán kell fizetni.

Jövőre Magyarországon már csak fizetős jogászképzés lesz. Ez a hat magyar jogi karon, 2012-es árakon számolva, egy tanévben átlagosan 404 ezer forintba kerül. Hasonló az ára a jogi képzésnek Hollandiában, fele ennyi Romániában, az USA-ban és Angliában viszont ennek többszöröse. A magyar diákok ezt fedezhetik az évi 2 százalékos kamattal járó Diákhitel 2-ből, így diplomájuk megszerzése után 2 milliós adóssággal kezdik pályájukat, míg a bölcsészek 1,2 millióval. Ha valaki megfelelően beszéli a nyelvet, Németországban, Ausztriában vagy éppen Finnországban ingyen is tanulhat, bár ekkor a hazainál magasabb megélhetési költségekkel kell számolnia.

A hazai orvosi képzésben részben megmaradnak az államilag támogatott helyek. A nyilvánosságra került előterjesztés szerint 1100 diák kap teljes finanszírozást, 900 hallgató viszont csak részösztöndíjat, azaz a képzési költség felét kell majd magának megfizetnie. Ezek a hallgatók tanulmányaik végére 6 millió forintos törlesztendő diákhitelt halmozhatnak fel. Akinek jó eredményei vannak és magas szinten beszél angolul vagy németül, az Berlinben, Bécsben vagy Helsinkiben tandíj nélkül tanulhat.

    orvos  jogász  bölcsész
 Magyarország  1 millió (részösztöndíj)
 404 ezer  240 ezer
 Harvard, USA  10,9 millió  8,2 millió  8,2 milllió
 Yale, USA  10,8 millió  11,2 millió  7,7 millió
 Bedfordshire, Anglia  3,36 millió  3,36 millió  3,36 millió
 Hollandia (átlag)  504 ezer  504 ezer  504 ezer
 Babes-Bolyai Tudományegyetem, Románia (nincs orvosképzés) 
170-280 ezer között
 170-280 ezer között
 Helsinki, Finnország nincs tandíj 
nincs tandíj nincs tandíj 
 Trinity College, Írország  nincs tandíj, de van 660 ezer forintnyi kötelező díj más jogcímen
nincs tandíj, de van 660 ezer forintnyi kötelező díj más jogcímen
 
 nincs tandíj, de van 660 ezer forintnyi kötelező díj más jogcímen
 Humboldt Egyetem, Charité, Németország
nincs tandíj nincs tandíj nincs tandíj
Bécsi Egyetem, Bécsi Orvostudományi Egyetem, Ausztria nincs tandíj nincs tandíj nincs tandíj

A táblázatban az éves, tehát az egy tanévre, két szemeszterre szóló tandíjat tüntettük fel forintban.

Jövőre Magyarországon minden gazdasági képzésen tandíjat kell fizetni, az állam ezeket a jogi képzésekhez hasonlóan egyáltalán nem finanszírozza. A külföldi lehetőségekről korábbi cikkünkből tájékozódhat.

Aki külföldre megy tanulni, annak persze a magyarnál általában magasabb megélhetési költségekkel is számolnia kell. A Yale becslése szerint például egy tanévet náluk 17 ezer dollár  (nagyjából 3,7 millió forint) alatt nem lehet megúszni, ennyiből jönnek ki a tankönyvek, a szállás, az étkezés és a kisebb személyes kiadások. A dublini Trinity College hallgatóinak sem sokkal olcsóbb az élet, az iskola 10 400 eurós (2,9 millió forintos) éves kiadást jósol nekik. A milliós összegeket azért egyáltalán nem lehetetlen összeszedni egy kint élő és dolgozó diáknak. Az egyetemisták nagy része Magyarországon is dolgozik, de aki külföldön teszi ezt, ugyanazzal a munkával jóval többet kereshet.

Harvard, Yale, USA

A Harvard az elmúlt évtizedekben komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy a szegény, de tehetséges tanulók is bejuthassanak. Így most ha a jelentkező és a szülei jövedelme nem éri el az évi 65 ezer dollárt (14,3 millió forintot), akkor gyakorlatilag ingyen tanulhat a bejutott diák. Ez nem kölcsön, hanem támogatás a rászorulóknak.

A tandíj maga egyébként 37,5 ezer dollár évente, de támogatást a lakást és az étkezést is tartalmazó, nagyjából 55 ezer dolláros (12 millió forintos) összköltségre lehet igényelni.  Cserébe év közben dolgozni kell az egyetem által ajánlott munkák egyikében, például a menzán, és nyári munkát is vállalni kell.  Az orvosi képzés drágább, 50 ezer, de a támogatási feltételek azonosak. 5 százalékos kamatra kölcsönt is lehet felvenni, ha valakinek ezeken felül is pénzre van szüksége. A törlesztés a végzés után hat hónappal kezdődik, tíz évre elosztva, de bármikor bármennyit lehet előtörleszteni. Ezek a támogatási feltételek azonosak, akár belföldi, akár külföldi a diák.

A Yale Egyetemen 17 százalék a külföldi diákok aránya, 118 különféle országból jöttek. Az orvosi képzésen a 49 500 dolláros (közel 11 millió forintos) éves tandíj ellenére óriási a túljelentkezés, csak az ide vágyók nagyjából 2 százalékát veszik fel. A Yale honlapján a gyakori kérdéseknél valaki megkérdezte, mennyi ideig tart egy átlagos orvosin végzett volt diáknak, hogy visszafizesse a tandíj miatt felvett kölcsönt. A válasz az volt, hogy elég lehet 3 év, de beletelhet 30 évbe is, az átlag mindenesetre 10 év körül van.

A Yale-en egy angol szakos bölcsész tandíja évi 35 500 dollár (7,7 millió forint), a  jogi kar viszont valamivel még drágább, mint az orvosi. Itt a tandíj a 2012/13-as évben 51 350 dollár (11,2 millió forint). Ehhez képest már aprópénznek tűnik, hogy a Yale-en a tandíjon kívül fizetni kell évente 2250 dollárt az iskola felszereléseinek használatáért, és az alapvető egészségügyi ellátásáért. Kötelező ezen felül az esetleges kórházi ellátást fedező biztosítást kötni, ami újabb 1980 dollár.

A Yale követi a végzett jogászai sorsát. A 2011-ben végzett osztályban 205-en voltak, közülük 197 volt diáknak van munkahelye, néhányan még tanulnak, és csak egy van közöttük, aki állástalan. Az egyetemről 2011-ben frissen kikerült diákok átlagfizetése 98 558 dollár (21,5 millió forint).

Humboldt Egyetem, Berlin-Charité, Németország

Németországban minden tartomány maga dönthet arról, hogy alkalmaz-e a tandíjat a felsőoktatásban. Már csak két tartományban, Bajorországban és Alsó-Szászországban kell fizetni az alapszintű képzésért, ahol a tandíjak szemeszterenként kb. 500 eurót (140 ezer forint) tesznek ki. Az egyetemeken ugyanakkor 50-250 eurós (15-70 ezer forintos) szemeszterhozzájárulást kell fizetni. Az egyetemek ebből a pénzből tartják fent a kedvezményes étkezést nyújtó menzákat, a diákszállókat, ebből fizetik az ügyintézési költségeket és a kedvezményes árú utazási bérleteket.

Külföldi jelentkezők az anabin.de honlapon tájékozódhatnak arról, hogy otthon szerzett bizonyítványaikat elfogadják-e a német egyetemek. A külföldiek jelentkezéseiket és az ahhoz szükséges dokumentumokat, köztük a magas szintű német nyelvtudásról szóló bizonyítványt (általában DSH, azaz Deutschen Sprachprüfung für den Hochschulzugang) az uni-assist-on keresztül adhatják be, vagy közvetlenül a kiválasztott felsőoktatási intézménybe küldhetik. Az uni-assiston keresztül a jelentkezés egyszeri díja 68 euró, minden további egyetem vagy szak választása esetén 15-15 euró.

Az orvosi egyetemeken Németországban létszámkorlátozás van. Az ide jelentkezők ezekre a helyekre egy külön felületen, a hochschulstart.de-nkeresztul adhatják be papírjaikat. Mivel a magyarok EU-állampolgárok, ők a német jelentkezőkkel egyenlő jogokat élveznek, de a bejutás még a németeknek is rendkívül nehéz. A berlini orvosi egyetemen (Charité) mindössze 300 helyet hirdetnek meg. A kiválasztásnál szóbeli felvételi vizsgát tartanak, figyelembe veszik az érettségi eredményeket, a matematikból, fizikából, biológiából és kémiából elért eredményeket, és szükséges a magas szintű német- és angoltudás is.

Berlinben nincs tandíj, a berlini orvosi karon a legkiválóbb diákok két szemeszteren keresztül havi 300 eurós ösztöndíjat is kaphatnak. Nincs tandíj, és a jelentkezés valamivel egyszerűbb, ha az ember jogot vagy például gemanisztikát szeretne tanulni.

Bécsi Egyetem, Bécsi Orvostudományi Egyetem, Ausztria

A Bécsi Egyetemre január 7. és február 5 között lehet jelentkezni. Az EU-s állampolgároknak nem kell tandíjat fizetniük, csak a 17 eurós szemeszterhozzájárulást. Az EU-s állampolgároknak, így a magyaroknak csak abban esetben kell fizetniük, ha túlfutnak a képzési időn plusz a két szemeszternyi „toleranciaidőn". (A szemeszterenkénti 363 eurós díjat csak a nagyrészt EU-n kívüli országokból jelentkezőknek kell megfizetniük, illetve azoknak, akik rendes időre nem fejezik be tanulmányaikat.)

Jelentkezni az egyetemen lehet, a szükséges dokumentumok online beküldésével. Az EU-s államokban tett érettségit elfogadják, de emellett szükség van a B2/2-es szintű német tudás igazolására is (Österreichisches Sprachdiplom - B2, Goethe Institut - Goethe Zertifikat B2, Deutsche Sprachprüfung für den Hochschulzugang DSH II). Ezen dokumentumok beadásával lehet jelentkezni a jogi vagy a legtöbb bölcsészképzésre, de az egyetem 2010-ben külön felvételi eljárást vezetett be a pszichológia, a kommunikáció és a sporttudományi szakokra. A bécsi orvostudományi egyetemre külön felvételi eljárás van, amelyen minden jelentkezőnek részt kell vennie. A jelentkezőket a beadott dokumentumok és felvételi vizsga alapján rangsorolják, és a legjobb 740 diákot veszik fel. A magyar diákoknak itt a németországi létszámkorlátozás miatt Ausztriában tömegesen próbálkozó német fiatalok tömegével kell versenyezniük a felvételin.