Nem tetszik a rendszer? Tanuljon külföldön!

Frissebb (1)

Számold ki, mennyi lesz a diákhiteled!

További Külföld cikkek

Kapcsolódók (5)

Nagyüzemre készül a Diákhitel Központ

Olyan számítás is készült, hogy jövőre a diákok háromnegyed él valamelyik hitellehetőséggel.

Anyám, add el a házat, diplomát akarok

Jövő ősztől a nagyon kevés kivételtől eltekintve tandíjas lesz a felsőoktatás. Egy orvosi diploma is több mint tízmilliós adósságot jelent majd. A tandíjhitel jó, de évtizedes terhet jelenthet.

A rektori konferencia elutasítja a keretszámokat

Az MRK szerint a keretszámcsökkentés szociális igazságtalansághoz és szegregációhoz vezethet.

A kormány tandíj helyett a diákhitelről beszél

A diákok többségének fizetni kell, de a diákhitelt az állam és a cégek is visszatéríthetik nekik.

Itt a fizetős felsőoktatás

A kormány nyilvánosságra került keretszámjavaslata alapján jövőre az egyetemekre felvett diákok 80 százaléka részben vagy egészen maga lesz kénytelen fizetni tanulmányai költségét.

A magyar egyetemeken fizetendő tandíjak alatta vannak az angliai vagy amerikai egyetemeken fizetendő összegeknek, de Németországban, Ausztriában vagy éppen Finnországban a magyarok is tandíjmentesen tanulhatnak a jogi, az orvosi vagy a bölcsészképzéseken. Ezekre persze nem könnyű bejutni: jó eredmények és magas szintű nyelvtudás kell, és a versenyben az anyanyelvi diákokat is le kell győzni. Ha nincs is tandíj, akkor is érdemes számolni az egyéb díjakkal és a magasabb megélhetési költségekkel.

University of Bedfordshire, Anglia

Angliában alsóbb kategóriás egyetemnek számít például a University of Bedfordshire. Itt 9600 font (3,36 millió forint) egy évi tandíj a jogi, bölcsész és orvosi jellegű bachelor (BA) szakra is. Uniós állampolgároknak legfeljebb 9 ezer font diákhitelt ad az állam, de ezt csak azokban az években kell visszafizetni, ha a végzett éves keresete 21 ezer font fölé kerül (7,35 millió forint). Ilyenkor a kereset 9 százalékát számlázzák ki törlesztésre. Kölcsönt és támogatást is lehet még ezeken felül igényelni az államtól, mindkettőt legfeljebb 3500 font körüli éves összegig.

University of Helsinki, Finnország

Aki Finnországot célozza meg, húsz egyetem és harminc szakfőiskola közül választhat. A finn oktatási rendszer nagy előnye, hogy nincs tandíj, még a külföldi diákoknak sem kell fizetni a felsőfokú tanulmányokért. Legfeljebb a különféle hallgatói szervezetek kérhetnek éves tagdíjat (évente 50-100 eurót), ennek összege egyetemenként eltérő. Finnországban ugyan nincs tandíj, a megélhetés viszont nem olcsó. Kollégiumi szobát havi 400 euróért lehet igénybe venni, míg a lakások bérleti díja 500-850 euró.

Finnországban nincs központi felvételi, a felsőoktatási intézmények maguk bonyolítják le a felvételi eljárást, jellemzően írásbeli vizsgáztatás formájában. Mivel az ország is csatlakozott a bolognai rendszerhez, bachelor, master és posztgraduális képzésre is lehet jelentkezni. Az őszi szemeszter már augusztus elsején elkezdődik, és december 31-ig tart, míg a tavaszi félév hivatalosan január elsején kezdődik, és július 31-én ér véget.

Az ország legrégebbi és legnagyobb egyetemének számító University of Helsinki 11 karára összesen 36 ezren járnak. Az 1640-ben alapított intézménybe idén mintegy 25 ezren próbáltak bejutni, azonban a jelentkezőknek kevesebb, mint ötödét vették fel. A bölcsészettudományi karon mintegy 70 képzés közül lehet választani, ám a legtöbb szak oktatása csak az ország hivatalos nyelvein, azaz finnül és svédül folyik. Azért egyre több angol, német, spanyol nyelvű szakot indítanak a külföldi hallgatóknak és a cserediákoknak.

Az egyetem jogi karán a finn és svéd nyelvű képzések mellett már angolul is lehet a jogot hallgatni. Míg Magyarországon a jogtudományi képzések alapból osztatlan, ötéves képzések, a finn jogi képzés is a 3+2 éves bolognai rendszerre épül, viszont ahhoz, hogy valaki ügyvéd lehessen, kevés a hároméves alapképzés elvégzése.

Amsterdam University, Hollandia

Hollandiában alapvetően egységesen 1771 euró/év (504 ezer forint) a BA szakok tandíja (az orvosi is), de ettől néhány intézmény vagy képzés eltérhet. Például az amszterdami egyetem egyik elismertebb általános humán BA programja (Amsterdam University College Liberal Arts & Sciences BA) 3901 euró/év (1,1 millió forint). Minden tandíjra vehet fel kölcsönt 30 év alatti uniós állampolgár a holland államtól. Az adósságot végzés után 15 év alatt kell visszafizetni, a kondíciókat egy független holland állami intézmény állapítja meg. Tavaly például 1,39 százalék volt az éves kamat.

Trinity College, Dublin, Írország

Írországnak jó híre van a külföldre készülő diákok között, mert viszonylag közismert, hogy uniós állampolgárként a magyarok is tandíjmentesen tanulhatnak, akárcsak az írek. A tandíjmentességhez csak pár feltételnek kell megfelelni: például legalább kétéves képzésre kell jelentkezni, és a jelentkezés előtti öt évből legalább hármat uniós tagországban kell tölteni. Ezzel képzéstől függően évi több ezer eurót lehet megspórolni. A nagy múltú dublini Trinity College-ban például a valamilyen okból tandíjköteles, de uniós állampolgárságú hallgatók orvosképzésben évi 6121 eurót (nagyjából 1,7 millió forintot), jogász- és angol szakos bölcsészképzésben évi 3431 eurót (970 ezer forintot) fizetnek tandíj címén.

Más címen viszont az ír egyetemek a tandíjmentesektől is szednek pénzt, éppúgy, mint a tandíjat fizetőktől. A legnagyobb tétel az úgynevezett hallgatói hozzájárulás, a Trinity College-ban ez most évente 2250 euró. Ehhez jön még hozzá a sportolási lehetőségért kötelezően fizetendő 77 euró, plusz a diákszövetkezet 8 eurós tagdíja. Így összesen 2335 euróba került egy tanév a Trinity College tandíjmentes tanulóinak, ez nagyjából 660 ezer forint.

Az ír tandíjmentesség azért még így is vonzó a külföldi diákoknak. A Trinity College diákjainak csak 79 százaléka ír, a többiek külföldről (11 százalék uniós tagállamból) érkeznek ide. Az ír tandíjmentességnek egyébként megvan az a hátulütője, hogy ugyan sokan kezdhetnek egyetemi tanulmányokba, de kiesni is nagyon könnyű a felsőoktatásból. Egy 2010-es tanulmány azt mutatta ki, hogy a Dublin-környéki egyetemeken a diákok majdnem egyharmada kibukik, még mielőtt a másodévet elkezdenék. A Trinity College ebből a szempontból nem áll ilyen rosszul, itt csak 8 százalékos a kiesési arány.

Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Románia

Pontos adat nincs arról, hogy hány magyarországi hallgató tanul a szomszédos Romániában, számuk nagyjából néhány százra tehető. Előnyt jelent, hogy az Európai Unióból érkező diákokat ugyanolyan jogok illetik meg, mint a romániai hallgatókat: a magyar diákok is felvételizhetnek államilag támogatott, úgynevezett térítésmentes képzésre. A román felvételi eljárás ugyanakkor némileg eltér a magyar szabályoktól: a magyarországi középiskolai jegyeket elismerik, és átszámolják a romániai tízes skálára. Eltérést jelent, hogy Romániában nem egy központi rendszer rangsorolja a diákokat, hanem közvetlenül az egyetemhez kell benyújtani a felvételi lapot, és az intézmény állít rangsort a felvételizők között.

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen 71 alapszakon és 28 mesterszakon lehet magyarul tanulni. Most csaknem 200 magyar diák jár a kolozsvári egyetemre, közülük a legtöbben a színművészeti, közgazdasági, biológia és bölcsész szakokra. Az „A kategóriás” besorolással rendelkező egyetemen (ami a magyarországi rendszerben a kutatóegyetemi címet jelenti) szakonként változik a költségtérítés mértéke. Egy szemeszterért általában 300 és 500 euró (86-145 ezer forint) között kell fizetni, amelyet több részletben is meg lehet téríteni. Ha valaki jól tanul, a tanulmányi eredmények alapján a második, harmadik év elején átkerülhet tandíjmentes helyre.

A karok a felvételinél díjat is kérhetnek, amely két részből (iratkezelési és beiratkozási díjból) áll. Az idei képzéseket tartalmazó táblázat szerint egy négyéves nappali, részben magyar nyelven hallgatható jogász szaknál a beiratkozási díj 220 lej (12 ezer forint), az iratkezelési díj pedig minden jogtudományi szakon 30 lejbe (1700 forint) kerül. A jogi karra az idei tanévben egyébként 187 diák kerülhetett be állami és 320 költségtérítéses képzési formára, míg a bölcsészettudományi területre 408, illetve 694 hallgatót vettek fel.

Egyre többen mennek el

Az eduline.hu nemrég arról írt, becslések szerint jelentősen nőtt a külföldi egyetemekre készülők száma a hallgatói szerződések bevezetése és a 2012-es keretszámcsökkentés óta. A TÁRKI felmérése alapján a felnőtt lakosság közel fele, 47 százalék akár évekre is dolgozna külföldön, 8 százalék pedig azt is el tudja képzelni, hogy végleg külföldön marad. Ez az arány még magasabb a felsőoktatásban tanulók körében. A portál cikkét cáfolva az oktatásért felelős államtitkárság közleményt adott ki, amelyben azt írták, mivel a fiataloknak sehol sem kell bejelenteniük, hogy külföldön folytatnak felsőfokú tanulmányokat, így erre vonatkozóan semmilyen tényszerű információ nem állt korábban és nem áll ma sem rendelkezésre. „Az oktatási statisztikákban kizárólag a különböző, hazai és külföldi ösztöndíjjal rövidebb-hosszabb ideig külföldön tanulókra vonatkozóan vannak adatok" – írták.