– erről biztosította az EU moszkvai nagykövete az orosz állampolgárokat. Vygaudas Usackas szerint az ő esetükben semmiféle változás nem lesz a vízumkiadás rendjében "egyelőre" – írta a Ria Novosztyi. Az EU szankciói konkrét személyeket érinthetnek, akik Brüsszel szerint érintettek lehetnek a krími válság kapcsán Ukrajna függetlenségének és területi épségének veszélyeztetésében. Moszkva szerint azonban az EU a személyekre szabott szankciókkal is megsértené az EU és az Oroszország között 2006-ban kötött megállapodást.
Krími oroszok indultak el a belbeki légibázis felé, hogy elkergessék onnan az ukrán erőket, írja az izraeli Haaretz tudósítója. A légibázist reggel 300 ukrán katona közelítette meg, feltehetően azért, hogy visszafoglalják az oroszoktól, akik ezért figyelmeztető lövéseket adtak le.
Az ukrán parlament megszavazta, hogy igénybe veszi az Európai Unió által még tavaly februárban felajánlott 610 millió eurós pénzügyi gyorssegélyt. Ez nem sok pénz – Ukrajnának rövid távon is milliárdokra lesz szüksége –, de ahhoz elég lehet, hogy áthidalják a remélhetőleg gyors IMF-tárgyalások végéig hátralévő időt. Hétfő este egyébként az amerikaiak is felajánlottak egymilliárd dollárt.
A Kreml egyik tisztségviselője szerint Szergej Glazjev kijelentései nem tükrözik a hivatalos álláspontot az amerikai szankciókkal kapcsolatban. Glazjev korrábban a BBC-nek azt mondta, Oroszország válaszol az amerikai gazdasági szankciókra felfüggesztheti az amerikai hitelek visszafizetését és felfüggesztheti a dollár használatát a nemzetközi tranzakciókban.
A hadgyakorlatozó orosz csapatok kedden hajnalban visszavonultak a bázisukra. Egyelőre nem világos, hogy Putyin nyugati nyomásra visszavonulót fújt, vagy más célja van.
Oroszország csökkenteni fogja a gazdasági függését az Egyesült Államoktól, ha Washington szankciókat vezet be ellene az ukrajnai válság miatt - mondta a BBC-nek egy Kreml közeli forrás, Szergej Glazjev. "Ha ez megtörténik, abba az amerikai pénzügyi rendszer beleroppanhat" - tette hozzá.
"Nem csak azt fogjuk kitalálni, hogyan csökkentsük nullára a függésünket az Egyesült Államoktól, hanem azt is, hogy fordíthatnánk a saját javunkra a szankciókat" - hangsúlyozta Glazjev.
Amelyik most szembeszállt az oroszokkal a belbeki légibázisnál.
Ukraine's 204th tactical aviation brigade when they just arrived to face down the Russians in Belbek: pic.twitter.com/Zz91TuJHXf
— Simon Shuster (@shustry) March 4, 2014
Alig fél órával ezelőtt a krími konfliktus első lövései dördültek a belbeki légibázisnál, mikor ukrán fegyveresek megpróbálták visszafoglalni a krími oroszoktól. A Times tudósítója most azt írta a Twitteren, az oroszok 10 ukránnak megengedték, hogy bemenjenek a bázisra. A többiek kint várnak, amíg megérkezik a parancs Moszkvából.
Egy Kreml-dolgozó azt mondta a Reutersnek, hogy ha az USA tényleg szankciókkal sújtja Oroszországot, akkor
Moszkva rákényszerülhet, hogy leváltsa a dollárt, mint tartalékdevizát.
Ez azt is jelentené, hogy az oroszok nem fizetnék tovább hiteleiket az amerikai bankoknak, tette hozzá a forrás (aki egyébként Szergej Glazjev, egy tanácsadó, aki gyakran szivárogtat keményvonalasabb gondolatokat a sajtónak). Na de mire váltanák le a dollárt, és hogyan vennének részt a világkereskedelemben nélküle?
Az orosz hadsereg teljesen véletlenül éppen most jelentette be, hogy vesz három nagy partraszállító hajót a meglévő 19 mellé. A Reuters szerint ez is azt jelzi, hogy Moszkva "izmozik" és a következő években jelentősen növelni fogja a haderejét. Az új hajók 2015-től lesznek használatban.
Hétfőn nagy zuhanás volt minden piacon, leginkább az olyan dolgoktól próbáltak megszabadulni a befektetők, amiknek bármi köze van Ukrajnához vagy Oroszországhoz. Ma reggelre ez megfordult, köszönhetően a csapatmozgások leállásáról érkező híreknek, de nem jöttek vissza a hétfői veszteségek.
Egyelőre nem világos, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök azért rendelte-e vissza az orosz-ukrán határon hadgyakorlatozó több tízezer orosz katonát, hogy ezzel eleget tegyen a nyugati kéréseknek a helyzet konszolidálására. Az ukrán határra érkező orosz csapatok miatt az ukrán médiában hétfőn elterjedt, hogy Oroszország szárazföldi invázióra készül Kelet-Ukrajnában.
Sir Philip Craven, a paralimpiai bizottság elnöke reméli, hogy politikamentes lesz a pénteken Szocsiban kezdődő paralimpia, írja a BBC. Erre kevés esély van azok után, hogy az ukránok közölték: csak akkor utaznak el, ha Moszkva kivonja csapatait a Krímből. Szocsi ráadásul orosz mércével viszonylag közel, csupán 473 kilométerre fekszik a forrongó félszigettől.
A Russia Today információi szerint a krími ukrán légierő is átállt a krími oroszokhoz. A krími kormány szóvivője ezt állított az RT tudósítójának.
A belbeki légi bázist ellenőrzés alatt tartó oroszpárti erők figyelmeztető lövéseket adtak le, miután 300 ukrán katona visszakövetelte a korábban tőlük elvett bázist, írja a BBC. Az oroszok arra figyelmeztették őket, hogy a tömegbe lőnek, ha tovább közelednek feléjük.
A többi orosz újság ha írt is az ukrán válságról, inkább csak Janukovicsról és az ukrajnai helyzet miatti tőzsdepánikról cikkezett. Esetleg a kommunistákról.
hogy az a 150 ezer orosz katona, akik az elmúlt napokban az ukrán határ mellett tartottak hadgyakorlatot, és most visszatértek a bázisaikra, továbbra is készültségben maradnak-e, jelentette a BBC moszkvai tudósítója.
Catherine Ashton, az EU külügyi főképviselője kedd délután Madridban találkozik Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.
miután Putyin visszarendelte a bázisokra az elmúlt napokban véletlenül éppen az ukrán határ mentén hadgyakorlatozó katonáit, írja a BBC.
Nem aggódják túl magukat a vezető orosz lapok az ukrajnai válság miatt. Bár a legtöbb lap vezető anyagban foglalkozik az ukrajnai helyzettel, annak inkább a politikai és az anyagi vonatkozásait emelik ki, de olyan napilap is akadt, amely az orosz ellenzéki Alekszej Navalnijra szerelt elektromos nyomkövetőt fontosabbnak érezte a Krím félsziget orosz megszállásánál.
emelkedett kedden kora délelőtt.
Azt mondja Putyin elnök szóvivője, hogy Oroszország hadgyakorlatot tartott az ukrán határ mellett, a katonák Putyin parancsára visszatértek a bázisokra. A manőver sikeres volt, és semmilyen kapcsolatban nem volt az ukrajnai eseményekkel.
Ezzel fenyeget a Krímben tárgyaló orosz küldöttség egyik tagja. A krími hatóságok ugyanis már oroszbarátok, így csakis a jóindulatukon múlik, meddig lesz víz és áram a körülkerített ukrán laktanyákban. A nyomásgyakorlást jegyében a kitartó ukrán katonák fizetést sem kapnak a krími hatóságoktól. (Mondjuk, ez furcsa is lenne.)
Ezt a kérdést feszegeti a másik népszerű orosz bulvárlap, a Moszkovskij Komszomolec a keddi címlapján. A lap egy majdani aktivistára hivatkozik, akit állítólag felhívott a rosztovi kórház kardialógusa és elmondta neki, hogy Janukovicsot hétfőn éjjel 11-kor kórházba szállították szívrohammal, de nem tudták megmenteni az életét.
Ezt az információt egyelőre a majdani tüntetőn kívül senki nem erősítette meg.
A Krímben tartózkodó ukrán erők továbbra sem fejtenek ki semmilyen ellenállást, és nagyon vigyáznak, hogy semmilyen, kegyetlen orosz válaszlépést kiváltható provokációnak ne üljenek fel, jelentette Szevasztopolból a BBC tudósítója.
"A félsziget lassan igazi autonóm területté alakul át" - írja vezető cikkében a Komszomolszkaja Pravda, a legnépszerűbb orosz bulvárlap. A lap nem titkolja, hogy mennyire utálja a Majdani tüntetőket és mennyire örül az orosz akcióknak, "Ah, Odessza, az antimajdan tenger" címmel is közöltek egy cikket az odesszai oroszpárti tüntetésekről.
A Komszomolszkaja Pravda a piacokat is igyekszik megnyugtatni, a címlapján hirdeti ugyanis, hogy nincs devizapánik.
Csendes a kedd reggel, mintha az utakon is kevesebb lenne az autó, idézte a BBC egy helyi újságíró nyilatkozatát. Az emberek félnek, de nincs tömeges menekülés a félszigetről. A krími tatárok, különösen azok, akik átélték deportálásukat a 40-es években, úgy érzik, veszélyben vannak.
Veress Jenő, a Népszava publicistája szerint így lapul Orbán Viktor, "miközben minden épeszű demokrácia hangosan tiltakozik Ukrajna orosz katonai megszállása miatt".
Az ellenzéki Népszabadság – nem fogják kitalálni – Orbán Viktor miniszterelnököt a hallgatása miatt kárhoztatja jegyzetében.
Nehéz is lenne neki elítélnie azt a Putyint, akinek barátságát az elmúlt években annyira kereste, s akivel a keleti szél jegyében tető alá hozta a hazánkat három generációra Oroszországhoz kötő paksi atomerőmű-szerződést. Orbán persze kalkulálhat azzal, hogy a hallgatásával a német politikához igazodik, az oroszokkal szembeni verbális ellentámadásokban Berlin ugyanis jóval visszafogottabb, mit Párizs vagy Washington. Németország azonban más ligában focizik, az orbáni csend pedig inkább azt erősíti, hogy az oroszokkal sikerült hídfőálláshoz jutniuk az Európai Unióban.