Vlagyimir Putyin telefonon beszélt Angela Merkel német kancellárral, David Cameron brit kormányfővel, és az Európai Tanács elnökével. A Kreml honlapja szerint felek részletesen átbeszélték az ukrajnai eseményeket. Kiemelt fontosságúnak nevezték a helyzet stabilizálását és a további erőszak megakadályozását. Arról is megegyeztek, hogy továbbra is tartani fogják a kapcsolatot, és közösen fognak dönteni a további lépésekről.
Samantha Power, az amerikai ENSZ-nagykövet nemzetközi megfigyelők azonnali kiküldését javasolta a Krím félszigetre. Power szerint az ENSZ és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) adhatná a megfigyelőket. (Guardian)
Meg kell őrizni a hidegvérünket, a helyzetet csak vissza kell terelni rendes politikai és alkotmányos keretek közé
– mondta az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén Vitalij Csurkin Oroszország képviseletében. (Itar-taszsz)
Putyin és Obama is beszéltek egymással telefonon. Az orosz elnök azt mondta, fenntartja magának a jogot, hogy amennyiben tovább terjed az erőszak, akkor megvédje az orosz érdekeket és az oroszajkú lakosságot a Krím félszigeten és Kelet-Ukrajnában. Szerinte reális veszély fenyegeti az ukrán területen élő orosz állampolgárok életét. Obama aggodalmának adott hangot bármilyen orosz beavatkozás terve miatt Ukrajnában. Putyin erre azzal reagált, hogy őt a „provokatív bűncselekmények" aggasztják, amiket szélsőjobboldaliak hajtanak végre, a kijevi hatóságok pedig lényegében bátorítanak. (Reuters)
Vasárnap ülnek össze Brüsszelben a NATO-nagykövetek, hogy megtárgyalják az Ukrajnában kialakult súlyos helyzetet. Nyugati katonai beavatkozás lehetőségéről nem lesz szó. (Wall Street Journal)
Az oroszok fenntartják maguknak a jogot, hogy megvédjék a Krími Autonóm Köztársaság területén élő állampolgáraikat és az ott tartózkodó katonáit
– mondta Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő Arszenij Jacenyuk ukrán miniszterelnöknek, amikor a két vezető délután telefonon beszélt egymással. Továbbá Medvegyev óva intette Jacenyukot, hogy az orosz állampolgárokkal szemben bármilyen erőszakot alkalmazzanak az ukrán hatóságok, mert szerinte ennek következménye lesz. (Itar-taszsz)
Egy ukrán katonai forrás megerősítette, hogy a nem sokkal korábban az öbölnél látott, a balti flottához tartozó két nagy partraszálló hajó, a Kalinyingrád és a Minszk befutott a szevasztopoli kikötőbe.
Az orosz közmédia szerint a ukrán krízis kirobbanása óta 143 ezer ukrán állampolgár érkezett Oroszország területére, és szerintük már több ezer ember kért menedéket az oroszoktól, mert mindenki félti a családját a „felforgatóktól“. (vesti.ru)
Oroszország zárt ajtók mögött akarta volna tárgyalni a helyzetet, de a BT-ben úgy döntöttek, hogy nyílt ülést tartanak. A technikai kérdésről szóló vita miatt csúszott az érdemi kérdések megtárgyalásának kezdete. (Wall Street Journal)
A harkovi tüntetésekről tett fel egy videót a BBC. Két nyugatbarát tüntetőt ütlegeltek a városháza közelében az orosz zászlókat lengető tiltakozók.
A legnagyobb orosz közösségi oldal, a Vkontakte blokkolta a Pravij (Jobb) Szektor hivatalos Vkontakte-oldalát és több Majdan közeli csoportot. A oldalak megnyitásánál az orosz internetfigyelő hatóság üzenete jelenik meg „Ez az oldal felkerült a tiltott oldalak listájára“. (Slon.ru)
Alekszej Csalij, Szevasztopol polgármestere azt mondta, hogy a városban minden kormányzati szerv támogatta a vezetés döntését, hogy ne ismerjék el a kijevi vezetést. Mint mondta, ebben a rendőrség is mögöttük áll. (RT.com)
Mit gondolnak a nemzetbiztonsági tanácsadói a fejleményekről, számba vették a lehetséges politikai lépéseket is. (Reuters)
Cáfolta a Haza (Batykivscsina) párt, hogy vezetője, Julija Timosenko hétfőn Moszkvába készülne tárgyalni az ukrán válságról, amiről előzőleg egy ukrán civil szervezet számolt be. Timosenko tárgyal viszont az ukrán kormánnyal és az ellenzéki pártok képviselőivel is. (MTI)
Krímitatár zászlókkal érkező tüntetők kisebb csoportja jelent meg New Yorkban, az ENSZ BT ülésének közelében. (Voice of America)
A szervezet 4-es cikkelyére hivatkozva Lettország és Litvánia kezdeményezte a NATO rendkívüli ülését. Ukrajna is arra kérte a NATO-t, tegyen meg mindent a szuverenitásuk védelmében. (Guardian)
Mindjárt kettőt, írja a Reuters. Pénteken egy hadihajó már elállta a kikötő bejáratát. Az Interfax úgy tudja, hogy tengeralattjáró-elhárító hajók érkeztek egy szevasztopoli öbölbe.
Megkezdődött New Yorkban az ENSZ Biztonsági Tanácsának két nap alatt már a második rendkívüli ülése az Ukrajnában és a Krím félszigeten kialakult helyzet miatt.
Az ülés kezdetén Ukrajna ENSZ-nagykövete arra kérte a BT állandó tagjai közül az Egyesült Államokat, Franciaországot, Nagy-Britanniát és Kínát, hogy garantálják az ország szuverenitását, szerinte az orosz katonai erő alkalmazása az ENSZ minden szabálya alapján agressziót jelent. (MTI)
Fontos, hogy Európa szolidáris legyen Ukrajnával és egységes válaszokat adjon a fenyegető ukrajnai orosz beavatkozással kapcsolatban, mondta Donald Tusk lengyel miniszterelnök a több tévében élőben adott nyilatkozatában. „Világos jelzést kell adni arról, hogy sem Európa, sem a világ nem fogja eltűrni az agressziót vagy a beavatkozást" – mondta. (MTI)
Az orosz alsóház elnöke azt mondta, hogy háborús bűnösnek fogják tekinteni Turcsinov ideiglenes ukrán elnököt, „amennyiben erővel lépnek fel a civilek ellen a Krímben". (RT.com)
Jacenyuk a Turcsinovval közösen tartott televíziós beszédben elmondta, telefonon beszélt Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnökkel. „A katonai intervenció egy háború kezdetét jelentené, és mindennemű kapcsolat megszakítását Ukrajna és Oroszország között" – mondta. Tárgyalásokat javasolt Medvegyevnek.
Olekszandr Turcsinov ideiglenes elnök szerint Oroszországnak semmilyen alapja nincs az agresszióra, és harckészültségbe helyezte az ukrán hadsereget. Arra is utasítást adott, hogy erősítsék meg a nukleáris létesítmények, a repülőterek és a stratégiai fontosságú helyek védelmét. Arszenij Jacenyuk miniszterelnök pedig felszólította az orosz erőket, hogy térjenek vissza bázisaikra a Krím félszigeten. (Guardian)
McCain után egykori alelnökjelöltje, a rengeteg bakijáról és nem éppen külpolitikai tapasztalatáról ismert Sarah Palin is megszólalt Ukrajna miatt. „Hát igen, Alaszkából láttam, hogy ez következik" – írja a Facebookon a volt alaszkai kormányzó, aki szerint már a 2008-as orosz-grúz háború alatt megjósolta a mostani eseményeket. Szerinte az akkor még csak az elnökségért versengő Obama szenátor reakciója határozatlan volt, és csak felbátorította Putyint, hogy majd Ukrajnába is bevonuljon. (Guardian)
Moszkvába utazik március 3-án Julija Timosenko, hogy a krími válságról tárgyaljon, állítja az UNN ukrán hírügynökség Pavlo Nuszra, a Nemzeti Megmentési Civil Bizottság civil szervezet elnökére hivatkozva. Az UNN szerint Timosenko előre egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az utazásról. A hírt még hivatalosan nem erősítették meg. (MTI)
Az RT.com szerint a szélsőjobboldali Pravij (Jobb) Szektor vezetője, Dmitrij Jaros a csecsen elnök szerint már halott Doku Umarov csecsenföldi hadurat szólította fel, hogy lépjen Oroszország ellen, habár a Guardiannek vannak kétségei a belinkelt orosz közösségi oldalon megjelent üzenettel kapcsolatban. „Sok ukrán támogatta fegyverrel a kézben a csecsen fegyvereseket az oroszok elleni harcukban, most itt az ideje, hogy Ukrajnát támogassák" – áll a szövegben.
Az ukrajnai belpolitikai válságról és a kárpátaljai magyarság helyzetéről tárgyalt Martonyi János külügyminiszter Beregszászon Babják Zoltánnak, a kárpátaljai város polgármesterével. Martonyi támogatásáról biztosította a polgármestert és segítséget ígért a városnak a gondjai megoldásához. (MTI)
Szevasztopolban győzelmi koncert van a főtéren, az emberek táncolnak és orosz zászlókat lengetnek, írja Arkadij Osztrovszkij, az Economist egyik újságírója Twitterén.
Flags are waved, chants of 'Rossiya' fill the air in central Sevastopol. It feels like history being made. #Crimea pic.twitter.com/Dr7DnHldbR
— GrahamWPhillips (@BritinUkraine) March 1, 2014
Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter telefonon beszélt orosz kollégájával, Szergej Sojguval. A Reutersnek beszámoló amerikai forrás szerint az Egyesült Államok katonai opciókkal nem számol, diplomáciai lehetőségekre koncentrál.
Az 1994-ben aláírt budapesti memorandumban az Egyesült Államok, Oroszország és Nagy-Britannia garantálták Ukrajna határait, cserébe azért, hogy Ukrajna csatlakozzon az atomsorompó-szerződéshez.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBÉE) , vagyis az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) jogelődje budapesti csúcstalálkozója alkalmával aláírt memorandumban a felek vállalták Ukrajna biztonságának szavatolását, és kötelezték magukat arra, hogy tartózkodnak az erő alkalmazásától az országgal szemben, illetve a gazdasági nyomásgyakorlástól.
Mindezt azért cserébe ígérték, hogy Ukrajna csatlakozzon az atomsorompó-szerződéshez és átadja a területén lévő atomfegyvereket Oroszországnak. Oroszországban már az egyezmény aláírása után újra és újra megfogalmazódtak olyan vélemények, hogy Ukrajnának vissza kellene adnia Moszkvának a Krím-félszigetet, amely 1954-ben került az akkori ukrán szovjetköztársaság területéhez. (MTI)
John McCain amerikai szenátor kemény hangvételű közleményben szólította fel Amerikát és Európát a cselekvésre:
Minden pillanat, amikor Amerika vagy a szövetségeseink nem reagálnak, azt az üzenetet közvetíti Putyinnak, hogy még ambiciózusabban és agresszívebben avatkozhat be katonai eszközökkel Ukrajnában. Komoly lehetőségek sora áll rendelkezésünkre a katonai közbelépés nélkül is. Felszólítom Obama elnököt, hogy hívja össze európai és NATO-szövetségeseinket, világossá téve, milyen ára lesz Oroszország agressziójának, melynek következményeket haladéktalanul ki kell róni.
– szól a közlemény.