Magyar alezredes vezeti az EBESZ-eseket

Harkovban, Dnyepropetrovszkban, Zaporozsjében is ezrek vonultak utcára, hogy tüntessenek Vlagyimir Putyin politikája ellen. Bár hagyományosan Kelet-Ukrajnát az oroszbarát erők hátországának szokás tekinteni, a leegyszerűsítő képet árnyalják ezek a tüntetések, ahol „Húzz el Putyin!", „Harkov – Ukrajna”, „Nemet mondunk Kisoroszországra” feliratú táblákkal vonultak fel. Harkovban a megyei központi hivatal elé ezren, Dnyepropetrovszkban tízezren gyűltek össze, hogy az Ukrajna szétesésével fenyegető orosz beavatkozás ellen tiltakozzanak. 

Az ukrán parti őrség hadihajói elhagytak két krími kikötőt, és más fekete-tengeri támaszpontokra, Odesszába és Mariupolba indultak. A Reuters szerint ezzel a befejezéséhez közeledik a Krím félsziget orosz elfoglalása.

Az orosz fekete-tengeri hadiflotta egyik korvettje Szevasztopol partjai közelében

Fotó: Makszim Sipenkov

Kinevezte a megyei kormányzókat az új ukrán hatalom. Nem csak a Janukovicsot elüldöző ellenzékhez lojális nyugati régiók, de a keleti megyék vezetőit is megnevezték Kijevben. Donyeck megye kormányzója például Szergej Taruta milliárdos lett, persze kérdés, mikor tudja elfoglalni a helyét a Kijevtől elszakadni akaró keleti régióban.

A nyugalom megőrzésére, összefogásra és a katonai, valamint a rendvédelmi szervek intézkedései iránti megértésre szólította fel vasárnap Kárpátalja lakosságát Ivan Baloga, a megyei tanács elnöke. Bologaa azután tette közzé felhívását, hogy Ungváron rendkívüli tanácskozást tartottak a Kárpátalja megyei hadkiegészítő parancsnokság, a rendvédelmi szervek, a katasztrófavédelem és az ungvári városi tanács vezetői. A megbeszélés résztvevői a krími fejleményekkel kapcsolatban kialakult helyzetet vitatták meg.(MTI)

Elizabeth Palmer, a CBS újságírója azt írja twitjében, hogy megpróbálták átlépni a határt Krímben. Az ukrán katonák és a helyi milícia elvette tőlük a golyóálló mellényeket, felvették, majd visszafordították őket.

Tried to cross Crimean border by road. Ukrainian Int Min troops and local militia stole our body armor and put it on! Then turned us back.

— Elizabeth Palmer (@elizapalmer) March 2, 2014

Fotó: Louisa Gouliamaki / AFP

Nem véletlen, hogy a Majdan barikádjai és színpada még áll. Az ország szócsöve, amelyen a demokrácia hangja szólt hónapokig, most ismét ezreket vonz az európaiság terére. Senki sem gondolta volna, hogy pár nappal a véres összecsapások után immár nem alkotmányos jogaikért, hanem országukért, biztonságukért, szuverenitásukért kell újra összegyűlni. Mert összegyűltek.

A Majdanon teltház van. És még több! Újra az a láz, az a töretlen akarat hatja át a tömeget, amellyel hónapokig tartották magukat, és vívták ki a győzelmet. A színpad felé furakodva – mert csak így lehet a tömegben haladni – éreztem, hogy remeg a beton a hangszórókból és tízezernyi torokból üvöltő kiáltástól: „Putyin NYET!" A szemekből sugárzott a bizakodás, hogy elhallatszik Brüsszelig, Moszkváig!

– jelentkezett újra Orsi Kijevből.

Németország a lehető legnyomatékosabban felszólítja Oroszországot, hogy tartózkodjon Ukrajna szuverenitásának és területi egységének megsértésétőlOroszországnak nincs joga katonákat küldeni ukrán területre a Fekete-tengeri flotta támaszpontjaként használt területre vonatkozó államközi szerződésben rögzített eseteken kívül

– írja közleményében Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter, aki szerint Európa szétszakadásával fenyegető helyzet alakult ki a krími válság miatt.(MTI)

Gyertyás tiltakozást tart vasárnap délután Ukrajna szuverenitásáért a budapesti orosz nagykövetség előtt az Együtt-PM. A tüntetésen Bajnai Gordon is felszólal. 

Több tüntetést tartottak vasárnap délután Moszkvában. A krími beavatkozást támogató felvonuláson az Interfax szerint 20 ezer ember vett részt, a menet békés volt, nem tartóztattak le senkit.

Több száz tüntető gyűlt össze Moszkvában az orosz honvédelmi minisztérium közelében,hogy a háború és az erőzakos krími beavatkozás ellen tüntessen. A gazeta.ru szerint 285 embert tartóztatott le az orosz rendőrség, amiért megzavarták a „társadalmi rendet.“

Police break up anti-war demo in Moscow outside ministry of defence. Few hundred people pic.twitter.com/vKVTTBOW3b via @Richardgalpin

— BBC News (World) (@BBCWorld) 2014. március 2.

Ferenc pápa párbeszédet sürget a felek között az ukrajnai helyzet megoldására. A Szent Péter téren tartott beszédében a nemzetközi közösséghez fordult, hogy támogassák a párbeszédet. Az Ukrajnában élő közösségeket is arra szólította fel, hogy közösen próbálják megoldani problémáikat és együtt építsék a jövőt.

Fotó: Tony Gentile

Az amerikai törvényhozók arra szólították fel Barack Obama elnököt, hogy nemzetközi összefogással gazdasági és diplomáciai szankciókkal sújtsák Oroszországot, ha az tényleg megtámadja Ukrajnát. Több amerikai szenátor és képviselő javasolta ezt mindkét pártból, szerintük első körben a nyugati országoknak le kellene mondaniuk a G8-as találkozót. Attól is óvnak, hogy katonai akcióval próbálják megoldani a helyzetet. Még John McCain amerikai szenátor sem támogatja a katonai beavatkozást, pedig ő korábban e mellett volt a különböző válsághelyzetekben (például Szíriában). (Bloomberg)

Ukrajna háborúra készül, a védelmi minisztériumot arra utasította a kormány, hogy hívják be a tartalékosokat. Ez az általános sorkötelezettséggel rendelkező országban gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden negyven év alatti férfi érintett, bár nem lesz könnyű mindenkinek fegyvert és egyenruhát adni. (Reuters)

Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár szerint Oroszország egész Európa békéjét és biztonságát fenyegeti, ezért a feszültség enyhítésére szólította fel Moszkvát. (Reuters)

Anders Fogh Rasmussen

Fotó: Georges Gobet

Andrej Illarjonov, Putyin egyik volt tanácsadója szerint reális esély van a háborúra, szerinte Ukrajnának le kellene zárnia a határait Oroszország felé. A Washingtonban élő elemző szerint éppen polgárháborúba kergetnék Ukrajnát, ahol testvér testvér ellen fordulna. (BBC)

A baloldali összefogás pártjainak vezetői felszólítják Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy az ukrajnai válsággal kapcsolatban számoljon be a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt az ország és a határon túli magyar kisebbség védelméhez szükséges intézkedésekről. A közleményt az összefogás pártjainak vezetői írták alá. Arra is felszólítják Orbánt, hogy függessze fel a paksi atomerőmű bővítéséről szóló szerződés végrehajtását.

Az LMP az Országgyűlés külügyi bizottságának azonnali összehívását és az Információs Hivatal képviselőjének meghallgatását kezdeményezi az ukrán helyzet miatt. Ertsey Katalin, a bizottság alelnöke azt is mondta, hogy már a jövő hét elején a kormány válaszait várják az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatban, a magyar álláspont ugyanis pontosan annyira láthatatlan, amennyire Vlagyimir Putyin szeretné.

Az amerikai nagykövetség előtt is tüntetnek Londonban, azt akarják elérni, hogy az Egyesült Államok támogassa Ukrajnát, és állítsa meg Putyint.

A tüntetés tovább megy az orosz nagykövetség elé, kb. 150-200-an vannak

– írta Csaba Londonból.

Ukrajna „a katasztrófa szélén áll”, aminek az orosz „hadüzenet” az oka – jelentette ki vasárnap Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök.

A világ tétlenségét is okolja Garri Kaszparov azért, hogy Vlagyimir Putyin vezetésével ennyire messzire ment Oroszország a krími helyzetben. A Kremllel kritikus egykori sakkvilágbajnok szerint "amikor Putyin A-t mondott, a világ azt gondolta, B-t biztosan nem fog. Amikor B-t mondott, akkor azt gondolták, C-t már tényleg nem. Na jó, mondott C-t is, de... és így emelkedik folymatosan az ára annak, hogy megállíthasuk őt" – írta twitteres bejegyzésében.

Garri Kaszparov

Fotó: Hindustan Times

Mély aggodalmát fejezte ki a kínai külügyminisztérium a krími feszültség miatt mindkét felet arra kérve, hogy tárgyalás útján rendezzék a konfliktust – tudatta a Reuters. „Kína mindig is tartotta magát az elvhez, hogy ne avatkozzék be más országok belügyeibe, és tiszteletben tartja Ukrajna fügetlenségét és területi integritását” – áll a kínai külügyminiszteréium közleményében, amely ezzel a mondattal egyértelműen arra utal, hogy Peking nem nézné jó szemmel Moszkva esetleges területi gyarapodását Ukrajna rovására.

A Krímben kialakult, háborúval fenyegető helyzet ellenére Ukrajna minden repülőtere menetrendszerűen üzemel, beleértve a Krím-félszigeten lévő szimferopoli légikikötőt is – közölte az Interfax-Ukrainával az ukrán közlekedési minisztérium. Csupán a kelet-ukrajnai Donyeck repülőterének működése akadozik, az is csupán köd miatt, nem pedig a Kijevvel fennálló feszült viszony miatt. Hasonlóan menetrendszerűen közlekednek a vonatok is, leszámítva egy Odessza körüli balesetet, amely során egy tehervagon kisiklott. Senki sem sérült meg, ám az Odesszából Szimferopolba tartó személyszállító vonat jelentősen késik – arról azonban nincsen szó, hogy az orosz erők krími megjelenése miatt leállt volna az összeköttetés a félsziget és Ukrajna többi része között, bár erre bármikor sor kerülhet.

Mindössze három egység maradt a Krímben, amelyik nem állt át orosz oldalra – közölte az Indexszel Refat Csubarov. A krímitatár parlament (medzslisz) helyettes vezetője szerint az ukrán kormánynak sok mulasztása van az elmúlt tíz évről: most erről akarok a legkevésbé beszélni, de tény, hogy a mulasztások eredménye, hogy lényegében nincs Kijevhez lojális erő a Krímben. Az egyik utolsó csoport Szimferopol alatt van, amelyiknek vezetője közölte: halálukig küzdenek az orosz támadás ellen. A 36-os brigád nevében ezt egy tartalékos tiszt, Szergej Lapsin közölte az Uniannal, hozzátéve, hogy a támadásra magyar idő szerint délután egyig sor kerülhet.

Januárban és februárban 675 ezer ukrán lépte át az orosz határt – közölte a Reuters az Interfaxra hivatkozva. Az eredeti forrás szerint ez arról tanúskodik, hogy Ukrajnában humanitárius katasztrófától tartanak az emberek. Persze, csupán annyit is jelenthet, hogy az eddig is Oroszországban dolgozó, becslések szerint kétmillió állampolgár harmada a korábbi időszakhoz hasonlóan hazament az ünnepekre, majd visszatért oroszországi – legálisan vagy illegálisan betöltött – munkahelyére.

Mindenütt a félszigeten látható az orosz katonai erők mozgása. A félsziget északi bejáratánál 20 páncélozott szállítójármű – BTR – beásta magát, láthatóan tartós védelemre készülve – tudta meg az Index a Kijevhez hű krímitatár parlament egyik képviselőjétől.

Orosz katonai járművek konvoja tart Szevasztopolból az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaság fővárosába Szimferopolba 2014. március 2-án.

Fotó: Darko Vojinovic

Életbe léptette Olekszandr Turcsinov ideiglenes elnök az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (SZNBO) döntését, amely szerint teljes készültségbe lép az ukrán hadsereg. A védelmi minisztérium feladata a hadkötelesek mobilizálása és gyorsított kiképzésük megszervezése.

Nem ismeri el Kijev a krími parlamentnek, valamint Donyeck és Harkov megyének döntését, amelyek alapján a három térség népszavazást írna ki saját hovatartozásáról, megadva a lehetőséget, hogy Oroszországhoz csatlakozhasson.

„Az orosz fekete-tengeri flotta nem hajléktalan, Szavasztopol az otthona. Maguk pedig foglalkozzanak inkább az unokáikkal” – írta a Twitteren Dmitrij Rogozin. Az orosz kormányfőhelyettes – korábban Oroszország képviseletében a NATO állandó brüsszeli tárgyalópartnere – mindezt arra válaszolta, hogy Ukrajna hrom korábbi elnöke – Leonyid Kravcsuk, Leonyid Kucsma, Viktor Juscsenko – arra kérte az új ukrán vezetést, hogy mondja fel a Viktor Janukovics által 2010-ben aláírt szerződést, amelyben az abban az évben hatalomra jutott ukrán elnök lehetővé tette Moszkva számára, hogy a jelenlegi, 2017-ben lejáró szerződés után legalább 2042-ig fennmaradhasson az orosz flotta szevasztopoli bázisa.

Fotó: Makszim Sipenkov / MTI

Felújítja a tárgyalásait Kijev Brüsszellel az EU-val kötendő társulási szerződésről – döntött az ukrán kormány. Az egész káosz, amiben most ül az ország, azzal indult november közepén, hogy Viktor Janukovics elnök elállt a szerződés aláírásától. Ez váltotta ki a kijevi tiltakozást, majd a halálos áldozatokat követelő összecsapásokat a rendőrség és a tüntetők között, amely után Janukovicsot menesztette a parlament. Ezt követte az ország keleti részén és a Krím-félszigeten a tiltakozás az új hatalom ellen, amit Moszkva – továbbra is Janukovicsot ismerve el legitim elnökként és minden bizonnyal védelmet is nyújtva neki – most már katonai erővel is támogat a Krímben.

Bár a magyar idő szerint egyórakor kezdődő moszkvai belvárosi felvonulás saját meghatározása szerint Ukrajknáért szerveződött, valójában az orosz felsőház döntését támogató kormánypárti megmozdulás, amely sokkal inkább a Krím visszavételét, semmint Ukrajna területi egységének megőrzését célozza.