Albert, Lipót
2 °C
12 °C

Az oroszok készültek, az ukránok pislognak

2014.03.03. 17:29
A közelmúlt háborúi között is kiemelkedő fontosságú lehet az ukránok és az oroszok között kialakulóban lévő krími konfliktus. A kijevi forradalomból és Janukovics ukrán elnök megbuktatásából egyenesen levezethető helyzet egyelőre békésen, legalábbis vér és lövöldözés nélkül zajlott. A katonák ott vannak, kérdés, milyen parancsot kapnak.

Hétfőn elterjedt, hogy az ukrán védelmi minisztérium szerint az orosz hadsereg kedden hajnali 4-ig adott ultimátumot a krími ukrán erőknek a megadásra, máskülönben megrohamozhatják az ukrán laktanyákat. a hírek szerint ugyanis például a balaklavai, a szevasztopoli és más laktanyákat is bekerítették az orosz egységek.

Később az AP már arról írt, hogy két ukrán hadihajó legénységére vonatkozott az ultimátum, a védelmi minisztérium pedig azt is kétségbe vonta, hogy nyilatkozott-e náluk valaki ilyet. Az orosz védelmi minisztérium tagadta, hogy lenne hajnalig szóló ultimátum. Mindenesetre ez elég durva fenyegetés lenne a mostani helyzetben, még akkor is, ha ez valószínűleg inkább csak nyomásgyakorlás akar lenni. 

Az ukrán belügyminisztérium arról adott ki közleményt, hogy a II. világháború kitöréséhez vezető gleiwitzi incidenshez – amikor lengyel fegyvereseknek öltözött németek támadtak meg egy rádióállomást a német-lengyel határ közelében – hasonló provokációt készítenek elő a Krímben, ukránoknak öltözött támadók megölnek meg néhány orosz katonát, ami aztán indok lehetne Oroszországnak az újabb csapatok Ukrajnába küldésére.

Egyelőre azt sem tudni, pontosan mennyi orosz katona lehet a Krímben, de folyamatosan érkeznek újabb egységek, miközben többen már lövészárkokat ásnak a félsziget területi határánál. Ráadásul több forrás szerint már az ukrán-orosz határnál is egyre több orosz katona sorakozik fel.

Pillanatok alatt léptek

Az orosz hadsereg – arra hivatkozva, hogy veszélyben forog a Krím-félszigeten élő oroszok biztonsága – tulajdonképpen egyetlen éjszaka alatt leválasztotta Ukrajnáról a stratégiailag fontos területet. A Krím-félsziget 1783 óta szolgál tengerészeti bázisként az orosz hadseregnek, és a szerződések szerint még legalább 2042-ig joguk lenne erőket állomásoztatni a térségben – pont a most leváltott Viktor Janukovics ukrán elnök hosszabbította meg az eredeti megállapodást.

Az oroszok villámgyors helyezkedése jól mutatja, mennyire hatékonyan működik egy modern hadsereg. Jó kérdés, hogy vajon hirtelen ötlettől vezérelt, a helyzet szülte megoldásokból építkező akció volt a Krím-félsziget elfoglalása és elszigetelése, vagy az oroszok eleve kész tervekkel rendelkeztek, és csak pontról pontra végrehajtották az akár évek óta tervezett akciót, ahogy azt Oleh Mahnickij ukrán főügyész állítja lényegében.

A jól felépített és átgondolt akció verzióját erősíti az a tény, hogy múlt csütörtök óta még most sem lehet teljesen egyértelműen tudni, pontosan milyen egységek is vesznek részt a történésekben. Az első lépést valószínűleg az orosz hadügy egy beszállítója, szerződéses partnere hajtotta végre. Ez egyrészt megadta a tagadás és a ködösítés szabadságát az orosz illetékeseknek: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter például simán mondhatta amerikai kollégájának, John Kerrynek azt telefonon, hogy az orosz hadseregnek nincsenek katonái a Fekete-tengeri flotta bázisán kívül, hiszen nem is voltak.

A ködösítő beszédre az is jó példa, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) mellé rendelt orosz nagykövet még hétfőn is tagadta, hogy orosz katonák szállták meg a Krím félszigetet, szerinte a szevasztopoli flotta emberein kívül nincsenek ott mások.

Az azonosítók nélküli fegyveres csoport tagjai egyes orosz források szerint valóban nem konkrét katonák, hanem annak a Vnyevedomsztvenaja Ohrana (VO) nevű, elsősorban védelmi (mármint például objektumvédelmi, vagyis őrző-védő) cégnek az alkalmazottai, ami az orosz belügyminisztérium kiemelt partnerének számít, és aminek törvényben rögzített feladata a krímihez hasonló orosz bázisok védelmének megszervezése.

A VO azonban nem az egyetlen egység, ami viharos gyorsasággal a könyékre került. Pénteken Olekszandr Turcsinov ukrán ideiglenes elnök szóvivője bejelentette, hogy 13 Il–76-os csapatszállítógép érkezett a Krím-félsziget oroszok, illetve oroszbarát egységek által ellenőrizett részére. Ezekben egyenként 150 ejtőernyős ülhetett, vagyis összesen 2000 katona érkezett. Az ukrán határőrség jelentése szerint nyolc repülő volt, de hogy ez ugyanaz a haderő vagy egy másik adag katona, egyelőre nem tudni.

Sokféle egység érkezhetett

Az, hogy Oroszország megelégszik-e a Krím megtartásával, esetleg az ottani megszállással is csak a kemény nyomásgyakorlás a célja, vagy akár komolyabb offenzívát indít bizonyos, környékbeli célpontok ellen, még kérdés (erről bővebben itt olvashat>>>). A lehetőség mindenesetre a fegyveres erőkön nem nagyon múlik.

Hivatalosan semmit sem tudni, hogy pontosan melyik egységek is alkothatták az említett transzportot. Külföldi értesülések szerint valószínűleg a 45-ös Különleges Felderítő Ezred katonáiról lehet szó, akik február 22-én érkeztek az Ukrajnához közeli Anapa városába Moszkvából, pont Il–76-osokon. Az ezredet 1994-ben hozták létre, 690 főből áll, hozzájuk tartozik 15 darab BTR–80-as, páncélozott csapatszállító jármű és egy BTR-D. Ez utóbbi a BTR–80-hoz hasonló, kifejezetten a légi szállítású egységeknek kidolgozott csapatszállító jármű, de lánctalpas, illetve valamivel komolyabb fegyverzettel is felszerelhető.

A 45-ösök az elmúlt 20 évben több konfliktusban is részt vettek. 2010-ben például a Kirgiz Köztársaság területén védtek meg orosz állampolgárokat, amire elméletileg Krímben is felkérhették őket. További érdekesség, hogy az ezred egy felderítőosztaga 2012 júniusában az amerikai Zöldsapkásokkal tartott közös hadgyakorlatot az USA Fort Carson nevű kiképzőbázisán, így adott esetben a nyugai hadseregeknél alkalmazott eljárásokkal sem lehetne őket feltétlenül meglepni. 

Időközben egy másik csapat is érkezett Anapába. Az amúgy az észt határ mellett állomásozó 76-os Légi szállítású Ezred egy része indult útnak, később el is terjedt a rohamlövészekből álló csapatok már aktív résztvevői a műveleteknek. Ugyanezek a pletykák arról is szóltak, hogy a katonák teljes menetfelszerelésben érkeztek, fejenként 5000 lőszernek megfelelő tartalékkal.

A légi szállítású egységek az orosz hadsereg (ahogy minden más, modern hadsereg) gyors reagálású egységei. Magasan képzett katonák, akiket kifejezetten az olyan hadműveletek végrehajtására képeznek ki, mint ami most a Krím-félszigeten történt. Stratégiailag fontos épületek, repterek és területek elfoglalására és biztosítására, illetve az adott területhez vezető utak feletti ellenőrzés átvételére, és hosszú időn át tartó megtartására.

Szemtanúk szerint az orosz hadsereg 2SZ1 Gvozgyika nevű önjáró tarackokat (vontatást nem igénylő ágyúkat) és Mi–24-es harci helikoptereket is láttak a környékre érkezni. Márpedig egy támadás előkészítése és az előretörő gyalogság segítése elsősorban az ilyen, gyors és nagy tűzerejű eszközök feladata lehet. A Mi–24-es lehetőségeit talán az a becenév foglalja össze a legjobban, amit a szovjet pilóták adtak neki, ez a gép ugyanis maga a „repülő tank”.

A komoly fegyverzettel ellátott helikopter ráadásul egy kisebb csapat katonát is szállíthat, köszönhetően a két pilóta mögött kialakított deszanttérnek. A 2SZ1-es egy olyan, 122 milliméter átmérőjű ágyúval felszerelt tank, ami elsősorban az ellenséges tüzérség és gyalogság megsemmisítésére használható. Mozgékony és gyors, akár egy folyón is átúszik, ha kell, bár csekély a lőtávolsága és gyenge a páncélzata. A 2SZ1 itthon is használt volt egészen 2004-ig.

Már eddig is komoly haderő volt ott

Ezek azonban csak azok a csapatok, amik mostanában érkeztek a félszigetre, rajtuk kívül nagyjából 25 ezer, amúgy is ott állomásozó orosz katona vehetne részt egy esetleges fegyveres összetűzésben. A 810-es Tengerészgyalogos Ezred például Szevasztopolban állomásozik, ők nagyjából az amerikai haditengerészetben szolgálók orosz megfelelői. A 810-es ráadásul nem csupán egy halom gyalogos katona.

Szervezeti szempontból velük együtt mozognak felderítő, légvédelmi vagy épp tüzérségi támogató egységek is, nagyjából 1200 másik katona. De rajtuk kívül számtalan szárazföldi egység, hadihajó, tengeralattjáró és légi egység tartózkodik a félszigeten kialakított orosz támaszponton. Az utóbbiak közül a 22 darab Szu–24-es vadászbombázó képvisel komoly erőt, de a 11-es Parti Rakétaezred sem viccel: az általuk használt K–300P „Bástya” nevű rakétarendszert arra tervezték, hogy 300 kilométeres körben minden, a víz felszínén úszó dolgot elpusztítson.

Haditechnikai szempontból érdekes lehet, hogy a két szemben álló félnek nagyjából ugyanaz a technológia áll rendelkezésére, bár a számbeli és gazdasági fölény egyértelműen az oroszoké. A Guardian infografikája szerint az ukránok 130 ezer katonájának, két tankhadosztályának és 200, hadra fogható harci repülőgépének kellene helyt állnia az oroszok két nagy hadseregcsoportjával, a Déli és a Nyugati hadseregcsoporttal szemben. Ezekben összesen negyven hadosztálynyi katona van, egy tankhadosztály, összesen nagyjából 700 harci repülő és öt hadosztálynyi harci helikopter.

Ha egy-egy katonára bontjuk le a helyzetet, azt láthatjuk, hogy a rendszeresített fegyverek típusa részben megegyezik, de ez nem meglepő, a volt szovjet tagországok és a komplett keleti blokk azokból az időkből megtartott felszerelésből tartja fent a hadseregét, de lényegi újításra az oroszok is csak mostanában készülődtek, annak ellenére, hogy tavaly majdnem tizenötször annyit költöttek, mint az ukránok.

A Krímben nem nagyon van esély ellenállásra

Ha csak a Krím környékén tartózkodó erőket nézzük, akkor az ukránok 10 hadihajót és 14 500 embert tudnak felvonultatni az oroszokkal szemben, akik azonban két tengeralattjáróval és mostanra akár 31 ezernél is több katonával bírnak. A helyzeti előny ráadásul szintén az oroszoké: ők már akcióba léptek, a gépezet beindult, ehhez képest az ukránok csak ott építettek ki állásokat, ahol az oroszok körbevették őket, például a balaklavai, a szevasztopoli és más laktanyákban. Ha azonban hihetünk a New York Times információinak, az ukránoknak néhány ezer katonájuk van a térségben, könnyű fegyverzettel és mindössze egyetlen rajnyi Szu–27-es harci repülővel.

A morál sem túl erős az ukrán oldalon, folyamatosak a dezertálásról és átállásról szóló hírek, ráadásul gyorsan cserélték egymást a hadsereg vezetői is. A krími helyzet megítélése akkor sem egyértelmű, ha a helyi lakosok véleményét nézzük: az UBR ukrán tévében megkérdezett krími civilek a vasárnap éjjeli híradóban például azt nyilatkozták, hogy ők végül is oroszul beszélnek és orosznak tartják magukat, és nincs sok bajuk azzal, hogy az orosz hadsereg átvette a területet.

Más, szintén magukat orosznak valló nyilatkozók ugyanakkor azt mondták, hogy eddig semmilyen problémájuk nem volt abból, hogy oroszként éltek Ukrajnában, de most nem tudják, ezek után hogy fogadják majd őket az ukránok, ha egyszer az orosz hadsereg kivonul. Megintcsak orosznak vallotta magát az a nyilatkozó, aki felháborodva fogadta az orosz bevonulást. „Takarodjanak az országunkból! Csak azért jönnek erre, mert Ukrajna kis ország. Ha nagyon terjeszkedni akarnak, menjenek az USA felé.“

Ez persze nem jelenti, hogy az ukránok feltétlen annyiban hagyják a dolgot. Egyelőre folyamatosan arról érkeznek hírek, hogy az ukrán katonák nem ülnek fel a provokációknak, de közben az is világossá vált, hogy nem mondanak le a félszigetről csak azért, mert elméletileg nincs sok esélyük a terület visszafoglalására. Bár alulfinanszírozott és pillanatnyilag nem is túl kemény kézzel irányított hadseregről van szó, az ukránok mindenképpen komolyabb erőt képviselnek, mint például a grúzok, akikkel az oroszok a 2008-as orosz-grúz háborúban találkoztak.

A már eleve a helyszínen tartózkodó orosz katonák száma mellett az is mellettük szól, hogy az oroszoknak bőven van miből belefolyniuk egy hosszabb konfliktusba, míg az ukránok szó szerint az államcsőd szélén billegnek. Megmaradva a hadászati tervezés szintjén, jól látszik, hogy az oroszoknak volt elképzelése egy ilyen helyzetről, az ukránoknak azonban még talonban sem volt terv egy olyan eshetőségre, hogy mit lépjenek a számolatlanul a Krímre özönlő oroszok ellen. 

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?