Tepernek, hogy megbuktassák saját kormányfőjüket

Egészen fura helyzet állt elő Romániában: szerda délelőtt bizalmi szavazást tartanak a miniszterelnökről a parlamentben, csakhogy nem az ellenzék, hanem a Sorin Grindeanut fél éve jelölő szociálliberális kormánykoalíció pártjai próbálják nagy erőkkel megbuktatni saját kormányfőjüket. Miniszterei kihátráltak mögüle, de Grindeanu a kormánypártok nyomása ellenére sem volt hajlandó lemondani, és nyilvánosan szembement a szociáldemokraták vezetőjével, aki pártelnökként a kormányt is mozgatta a háttérből.

A koalíciós pártoknak elvileg megvan a szűk többségük a miniszterelnök leváltásához, de a szociáldemokratákon belül nem teljes az egység, és már egy tucat képviselő kiszavazása is megmentheti a kormány nélkül maradt kormányfőt. A koalícióval a decemberi választások után együttműködési megállapodást kötő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) az elmúlt napokban tárgyalt több oldallal is, de végül bejelentette, hogy törvényhozói nem vesznek részt a szavazáson. Az kormánypártokat keményen ostorozó jobboldali ellenzék szerint a koalíció belső vitái terebélyesedtek kormányválságig, de nem ők fogják eldönteni Grindeanu sorsát.

Ha a miniszterelnök bukik, akkor a jobboldalhoz köthető Klaus Iohannis államfő adhat új kormányalakítási megbízást, de a parlamenti többség a mostani, megtépázott renoméjú koalíció kezében marad. Ha viszont bizalmat szavaznak a miniszterelnöknek, akkor úgy erősítik meg pozíciójában, hogy nem lesz mögötte parlamenti többség is. Akárhogyis lesz, nem várható, hogy egyhamar megoldódjon az év eleji, az országot megrázó korrupcióellenes tömegtüntetések után kialakult újabb politikai válság.

Nem akart lemondani

A mostani válság alapvetően a kezdeti felálláshoz képest egyre inkább függetlenedő miniszterelnök, és a totális befolyásához ragaszkodó pártelnök közötti szembenállásról szól. Múlt hét elején a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Liviu Dragnea jelezte Grindeanunak, hogy elveszítette a pártvezetés támogatását, és azt várják tőle, hogy adja be lemondását. Nyilvánosan azzal érveltek, hogy nem haladt megfelelő ütemben a kormányprogram megvalósítása, négyszáz beígért intézkedés kétharmadához hozzá se kezdtek, emellett a pártelnök szerint több miniszter is panaszkodott neki az elmúlt hetekben Grindeanu vezetői képességeinek hiányára.

Grindeanu szerint viszont hazug ürüggyel próbálták eltávolítani, ezért nem is volt hajlandó lemondani. Szerinte a kormánya első féléves céljainak a 90 százalékát teljesítette, miközben a gazdasági növekedés az első negyedévben 5,7 százalékos, az infláció pedig csak 0,4 százalékos volt, írja a Politico. Azt is hozzátette, hogy olyan intézkedéseket próbálnak számon kérni rajta, amiket 2018-ig, vagy még későbbre kellett volna véghezvinnie, ezek közé tartozik például a gazdasági kapcsolatok javítása Oroszországgal.

A szociáldemokrata pártvezetés oldaláról megindult a nyomásgyakorlás, a végrehajtó bizottság – a kormányfő szerint szabálytalanul – elvette Grindeanu párttagságát, miközben egyetlen miniszter maradt a kormányban, a többi 25 beadta a lemondását. Olguta Vasilescu munkaügyi miniszter szerint mindenki tudta, hogy egy átmeneti kormányban kapnak helyet, Grindeanu viszont ellentmondott ennek. A kormányfőnek egyébként két hete van továbbítani a lemondásokat az államfőnek, akinek aláírására szükség van ahhoz, hogy ezek hatályba lépjenek. Egyelőre pedig a lemondásukat benyújtó miniszterek többsége még ellátja feladatát.

Grindeanu azt is nyíltan bedobta, hogy ha őt felelősség terheli, akkor a magát a kormányprogram biztosítékának tartó pártelnököt is, ezért ha Dragnea lemond, akkor majd ő is távozik. Grindeanu a tagságot győzködve egy rendkívüli pártkongresszus összehívását is javasolta a szociáldemokratáknak, és felmentette a regionális fejlesztési minisztérium több tisztviselőjét, hogy állítása szerint ne oszthassák szét politikai célokra a félmilliárd eurónyi fejlesztési alapokat.

A másik oldalról a kormánypártok vezetői közben azzal érveltek, hogy kötelességük fellépni a hatalmához önkényesen ragaszkodó miniszterelnökkel szemben, akit politikai cirkusszal vádoltak. A helyzet így odáig jutott, hogy vasárnap bejelentették, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtanak be Grindeanu ellen, erről szavaznak most szerdán délelőtt.

Második nekifutásra választották ki

A román kormánykoalíció annak ellenére kormányozta magát ebbe a példátlan helyzetbe – a baloldali Emil Boc egykori miniszterelnök rájátszott már a kormány megerősítésére egy bizalmatlansági indítványnál, de azt akkor az ellenzék kezdeményezte – , hogy decemberben a szociáldemokraták még átütő győzelmet arattak. 46 százalékot szereztek a parlamenti választásokon, míg a legnagyobb jobboldali párt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) csak 20 százalék körül végzett.

A szociáldemokratákat vezető Liviu Dragnea azonban hiába nyert nagyot, mert Iohannis világosan kimondta: nem ad neki kormányalakítási megbízást, mivel korábban felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték választási csalás, és tiltott mozgósítás vádjával. Mindezek ellenére Dragnea elég nyilvánvalóvá tette, hogy így is a kormány kézi vezérlését tervezi, amit lényegében azzal indokolt meg, hogy a pártja, és a számos populista ígéretet tartalmazó választási programjuk kapott felhatalmazást. Miután egyik bizalmi emberét, Sevil Shhaideh korábbi regionális fejlesztési minisztert Iohannis nem nevezte ki, rövid tanakodás után Dragnea a kevéssé ismert Sorin Grindeanut húzta elő a kalapból.

Grindeanu korábban a PSD-n belül Dragnea riválisának számító, plágiumbotrányába, majd a 2015-ös diszkótűz utáni tüntetésekbe belebukó volt miniszterelnök, Victor Ponta kormányában volt távközlési miniszter 2014-2015-ben, aztán a Temes Megyei Tanács elnöke lett. Dragnea állítólag világosan jelezte, hogy a saját akaratának végrehajtását várja Grindeanutól, aki a most kirobbant válság alatt azt mondta, abba sem volt beleszólása, kik kerüljenek a kormányába, hanem a listát a szociáldemokrata pártelnök, és a vele koalícióra lépő liberálisokat (ALDE) vezető Călin Popescu-Tăriceanu állították össze.

Túlságosan önálló lett?

A robbanásponthoz többek között azért érkezhettek el, mert a Dragnea úgy érezhette, hogy Grindeanu sok szempontból kezdett a fejére nőni, például már a népszerűsége is meghaladta az övét. Miközben pedig hónapokon át úgy tűnt, hogy követi a pártelnök utasításait, az MTI szerint az elmúlt hetekben már zúgolódás volt Dragnea bizalmasai között, hogy egyre több önálló döntést hoz, nem egyeztet eleget, és több kérdésben próbálta elhatárolni magát.

Dragnea köre attól is tarthatott, hogy a miniszterelnökön keresztül a vezetésből már kiszorult Ponta is újból próbál helyezkedni a párton belül, és ő tudatosíthatta Grindeanuban, milyen hatáskörei vannak. Grindeanu a nagy lemondáshullám közepette Pontát a kormány miniszteri rangú főtitkárának nevezte ki, a volt kormányfő pedig aktívan nyilatkozott is az elmúlt napokban. Szerinte a bizalmatlansági indítvány atomháborúval ér fel a szociáldemokratákon belül, és azt ígérte, megszervezi a Grindeanut támogató képviselőket.

Dragneát sürgette az idő

Egy másik lehetséges kiváltó ok még az év eleji tömegtüntetésekig nyúlik vissza. A szociálliberális kormány akkor minden előzetes tájékoztatás nélkül megpróbált átnyomni egy olyan rendeletet, ami a hivatali visszaélésre, hanyag kezelésre, érdekellentétre és bűnpártolásra vonatkozó cikkelyeknél enyhített volna a Btk. szigorán, az indoklás szerint azért, hogy a törvényt összhangba hozza az alkotmánybíróság korábbi döntéseivel, többek között a korrupcióellenes ügyészség (DNA) esetében. A kirobbant több százezres tüntetések hatására visszavonták a rendeletet, a kormány pedig végül túlélte a válságot, noha a tiltakozók már a kabinet távozását is követelték.

Miközben az akkori válság rámutatott arra is, hogy egy korrupcióellenes szervezet túlhatalmával szemben is felmerülhetnek aggályok (a tüntetések körüli helyzetről itt írtunk bővebben>>>), elemzők szerint Dragnea is nagyon szerette volna megúszni az ellene folyó bűnvádi eljárásokat, miután hivatali visszaélés gyanújával indult ügyében is közeleg az ítélethirdetés, ami ráadásul a korábbi felfüggesztettet is érintheti. A kormány azonban a pártelnök és a DNA által szintén vizsgált több pártvezető elvárása ellenére azóta sem sietett a PSD kormányprogramjában is megígért büntetőjogi reform új változatának kidolgozásával, és benyújtásával.

Az is egy párton belüli bírálat volt Grindeanuval szemben, hogy nem hozta létre a beígért szuverén befektetési alapot, illetve a kormányprogramban szintén szereplő, 1,2 millió köztisztviselő béremelését és adócsökkentést magában foglaló lépések sem történtek meg. Egyes vélemények szerint többek között azért nem, mert ezt csak a költségvetés durva felrúgásával és az adósság növelésével lehetne áterőszakolni. Viszont ezek is mind olyan ígéretek voltak, amikkel Dragnea számos szavazót szerzett decemberben, ráadásul a New York Times szerint azért is léphetett, mert az adóügyi reformot a következő hetekben meg kellene szavazni, hogy 2018 elején életbe léphessen.

Az RMDSZ egyeztetéseket folytatott

A kormányválság körül kialakult helyzetben úgy tűnt, hogy fontos szerepbe kerülhet akár az RMDSZ is, ami egyeztetéseket kezdett a kormánypártokkal. Az RMDSZ a hét elején jelezte, hogy a magyar közösség érdekérvényesítése a célja, és a tárgyalásokon felmerült többek között a romániai nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználati jogának bővítése, valamint a március 15-ének a romániai magyarok hivatalos ünnepévé nyilvánítása is, utóbbi a szenátus szakbizottságán már át is ment. Hétfő délután és kedd délelőtt napirendre került az RMDSZ több törvénytervezete a parlamentben, de ezeket végül levették a napirendről, miközben több ellenzéki párt vezetője, és a román média egy része is nacionalista irányból támadta a megbeszéléseket. Iohannis Németországban azt mondta, hogy a PSD-nek kell megoldania az általa előidézett válságot, de szerinte nem lehet bármiféle etnikai alapú autonómia alku tárgya.

Végül a tárgyalások nem jutottak eredményre, és az RMDSZ kedden bejelentette, hogy 30 törvényhozójuk nem lesz jelen a Grindeanu-kormányról szóló szavazáson, és így nem is szavazza meg az indítványt. Kelemen Hunor azt mondta, nem akarnak beavatkozni egy másik párt belügyeibe, a koalíciónak pedig elég képviselője van, hogy bármilyen döntést meghozzon. Azt is hozzátette, hogy a tavaly decemberben kötött együttműködési megállapodás érvényben marad.

Kelemen a Krónika szerint élesen bírálta Traian Băsescu volt államfőt nacionalista kirohanása miatt, és az RMDSZ a román diszkriminációellenes és audiovizuális tanácsnál feljelentést tett négy román hírtelevízió ellen is. Băsescu azt MTI szerint többek között arról beszélt, hogy „senki nem akadályozza meg, hogy Budapesten ünnepeljenek, ahol ingyen kapnak enni és inni", de Romániában nem ismerhetnek el hivatalosan olyan ünnepet, ami Erdély Magyarországhoz csatolását is jelenti.

A Nemzeti Liberális Párt képviselői és szenátorai ugyan bent lesznek az indítvány vitáján, de nem szavaznak majd. A Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) és a Băsescu-féle Népi Mozgalom Pártja (PMP) sem akarja ilyen formában beleártani magát a belső viszályba, viszont keményen támadták a nyilatkozatokban bandák leszámolásához hasonlított helyzetet. „Ez a tolvajok és inkompetensek közötti csata" – mondta az USR vezetője.

Megvan a többségük a buktatáshoz

A helyzet így végül az, hogy a koalíciós pártoknak 11-gyel több törvényhozója van, mint a Grindeanu megbuktatásához szükséges 233, de nagy kérdés, hogy mennyien mennek esetleg szembe Dragnea akaratával, és tartanak ki kizárást is kockáztatva a kormányfő mellett, vagy Ponta szavai csak üres fenyegetőzésnek bizonyulnak.

Ha az indítványt elfogadják, akkor Grindeanu, és a maradék kormánya megbukik, és Klaus Iohannis államfő javasolhat majd új kormányfőt, miután egyeztetett a parlamenti frakciókkal. A román lapok azt találgatják, hogy Dragnea egy másik bizalmi emberének, a lemondott belügyminiszter Carmen Dannak a kormányfői jelölésében gondolkozhat. A Krónikának nyilatkozó elemző szerint viszont Iohannis akár dönthet úgy is, hogy az előrehozott választások irányába tolja el a folyamatot. Egyébként ezt szorgalmazta a PNL hétvégén megválasztott vezetője, Ludovic Orban, valamint a Mentsük Meg Romániát Szövetség is, ami szerint a PSD bizonyította, hogy nem tud stabilan kormányozni.

Ha a bizalmatlansági indítványt elutasítják, akkor Dragnea elképzelései kapnak egy jókora pofont, és Grindeanu marad a miniszterelnök, viszont bármiféle politikai támogatás nélkül. Így a kormány mozgástere nyilván meglehetősen szűkös lenne, és az sem látszik, milyen hosszú távú perspektívája lehet Grindeanunak. Viszont elvileg a parlament két hét múlva nyári szünetre megy, vagyis akár hónapokig maradhat a szerdai bizalmi szavazás után előálló helyzet.