Nyolc ember, akin Trump sorsa múlik

Egyesek már minden idők talán legsúlyosabb amerikai politikai botrányához, a Richard Nixon elnök bukásához vezető Watergate-ügyhöz hasonlítják a történteket, a demokraták közül mások egyenesen árulással vádolják Donald Trumpot és köreit, az elnök maga pedig állítólag már azt is tervezgette, hogy hogyan tudja majd elnöki kegyelemmel megmenteni fiát és közeli tanácsadóit a börtöntől.

Az orosz kapcsolat vádját néhány hónapja még Trump fő ellenfelei is inkább kampányszlogenként használták ellene, mintsem komoly nemzetbiztonsági vagy politikai ügyként kezelték, mára azonban úgy tűnik, valóban bűzlik valami Trump és az oroszok körül. A már-már napi rendszerességgel kiszivárgó új információk alapján valóban lehetett legalábbis kísérlet az összejátszásra az elnökválasztási kampányban Moszkva és a republikánus jelölt körei között. A gyanú olyannyira valós, hogy párhuzamosan öt különböző vizsgálat folyik Trumpék ellen, egy különleges ügyész a múlt héten vádesküdtszék összehívásával tette még komolyabbá a saját vizsgálódását, szerdán pedig egy FBI-os házkutatás híre futott végig a világsajtón.

Azt nem tudni, hogy pontosan meddig érnek a szálak, és azt is korai megmondani, hogy bárki ellen vádat emelhetnek-e valamelyik ügyben, de ezek miatt látványosan elkezdett fogyni a levegő a válságstábot felállító Trump több közeli munkatársa, sőt családja körül is.

Végig rávetült az orosz ügyek árnya

Trumpot – akinek az első félév végére a rekordalacsonynak számító 40 százalék alá esett vissza a népszerűsége – elnökválasztási kampánya kezdete óta kísérti az oroszbarátság vádja:

• évek óta feltűnően nyájasan beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökről, sőt, hencegett is azzal, hogy milyen jóban vannak (később ezt visszavonta);
• több mint százmillió dollár értékben üzletelt oroszokkal;
• stábjának egyes (volt) tagjait meglepően szoros szálak fűzik Oroszországhoz;
• egy éve pedig egy kampányrendezvényen egyenesen arra kérte az orosz kormányt, hogy kerítsék elő ellenfele, Hillary Clinton emailjeit (szóvivője szerint viccelt).

Azonban a gyanú és a vádak mögött csak homályos és indirekt jelek álltak, bizonyítékok nem – egészen a közelmúltig. Az elmúlt fél évben viszont kiderült, hogy az elsőre túlzónak és légből kapottnak tűnő vádak mögött elég sok további furcsaság rejtőzik: az oroszok tényleg meghekkelték Hillary Clintont, valóban megpróbáltak beavatkozni az amerikai választásba, és valóban találkozgattak Trump embereivel. Arról, hogy az orosz beavatkozás mértéke mekkora volt, illetve hogy Trump és kampánya valóban ágyba bújt-e az oroszokkal, vagy csak hasznos balfékeknek tekintették-e őket, még mindig homályos a kép.

Az amerikai hírszerzés már korábban bejelentette, hogy Moszkva próbált beavatkozni a választás kimenetelébe, és egyértelműen Trump mellett tette ezt. Egyes nem hivatalos információk szerint az oroszok akár az amerikai választási rendszerbe is bejuthattak, választói adatbázisokhoz is hozzáférhettek.

Trump ettől függetlenül azt hangoztatja, hogy ha volt is orosz beavatkozás, ő anélkül is nyert volna, Moszkva nem tudta befolyásolni a voksolás kimenetelét. Azt pedig váltig állítja, hogy egyáltalán nem működött együtt kampánya az oroszokkal. Ennek ellenére viszont amikor a Központi Nyomozó Iroda (FBI) több szálon elkezdett a dolog végére járni, Trump először a nyomozás felfüggesztésére kérte, majd kirúgta a legfontosabb amerikai bűnüldöző szerv vezetőjét, James Comey-t.

Az ifjabb Trump találkozója fordulópont volt

Az újabb fordulópontot az jelentette, amikor júliusban kiderült, hogy Trump közeli segítői, köztük fia, veje és egykori kampányfőnöke is Hillary Clintonra nézve terhelő információk reményében találkozott oroszokkal, a kapcsolatfelvételről pedig egyre újabb eltitkolt információk derültek ki.

Trumpék korábban folyamatosan próbálták elhessegetni azokat az állításokat, hogy az orosz kormány próbálta volna segíteni a kampányát, és soha nem ismerték el, hogy a hozzá köthető emberek és az oroszok eddig ismert találkozói közül bármelyik konkrétan a 2016-os elnökválasztásról szólt volna. Arról nem tudni, hogy a tavaly júniusi találkozón bármilyen használható információhoz jutottak volna, de az ifjabb Trump nyilvánosságra hozott emailjei bizonyították, hogy a legbelsőbb körből volt olyan, aki legalábbis nyitottnak mutatkozott az orosz kormány irányából Clinton ellen ígért információkra.

A múlt héten arról is szóltak a hírek, hogy Trump maga határozott arról, mi legyen a kommunikáció, miután világossá vált, hogy nem lehet titokban tartani fia találkozóját. Állítólag Trump szorgalmazta, hogy fia első körben ne valljon be minden részletet. A Fehér Ház szerint viszont Trump egyáltalán nem mondta tollba, hogy mit csináljon a fia, csak javaslatokkal élt, ahogy „bármelyik apa tenné".

Össztüzet zúdított saját miniszterére

Az ifjabb Trump találkozója mellett már egy másik hasonló szál is felmerült, miután a Washington Post néhány hete arról írt, hogy az amerikai titkosszolgálatok lehallgatásai alapján a korábban ezt tagadó Jeff Sessions is a kampányt érintő ügyekről tárgyalt Oroszország washingtoni nagykövetével. Akár ennek is szerepe lehetett abban, hogy Trump rettentő kemény támadáscunamit indított igazságügyi minisztere ellen, és kijelentette, ha előre tudja, hogy a politikus kivonja magát az orosz vizsgálatokból – amiket igazságügyi miniszterként ő felügyelt –, ki se nevezte volna.

Többen már azt találgatták, hogy Trump azért akarja-e lemondásra bírni Sessions-t, hogy egy új igazságügyi miniszter esetleges kinevezésével keresztbe tegyen az orosz ügyeket feltérképező különleges ügyésznek, de a miniszter végül egyelőre állta a sarat. Szenátortársai bevédték Sessions-t, aki az őt tehetetlenséggel vádoló elnöknek pénteken fel tudta mutatni, hogy négy embert vádolnak minősített adatok kiszivárogtatásával. Trump azóta már méltatta, hogy a minisztere megpróbált fellépni az elnököt rettentően feszélyező kiszivárogtatókkal szemben.

Már vejét is meghallgatták

Az elmúlt hetekben már Trump közeli családtagját, a fehér házi tanácsadóként dolgozó vejét is meghallgatták a tavalyi elnökválasztást ért orosz beavatkozást vizsgáló szenátusi és képviselőházi hírszerzési bizottságokban, és hamarosan újabb fontos rapportok jönnek. Jared Kushner, Trump lányának, Ivankának a férje a zárt ajtók mögött zajló meghallgatások után azt mondta, hogy nem játszott össze Oroszországgal, és nem tud senki másról a kampánycsapatból, aki ezt tette volna. Állítása szerint összesen négyszer találkozott oroszokkal a 2016-os kampány alatt, mert a kampánycsapatban ő felelt azért, hogy a külföldi kormányokkal tartsa a kapcsolatot.

Kushner minden lehetséges módon próbálta elhatárolni magát az elmúlt hetekben nagy vihart kavart tavaly júniusi találkozótól, amin az ifjabb Trump mellett ő és Paul Manafort akkori kampányfőnök is találkozott a Trump Towerben oroszokkal. Kushner azt állította, hogy előre nem tudta, miről lesz szó, csak tíz percet volt bent, és azalatt nem esett szó az elnökválasztási kampányról. Kushner a meghallgatásai után a múlt héten elég kifacsart érveléssel állt elő: azt magyarázta, hogy azért nem játszhattak össze az oroszokkal a választási kampány alatt, mert

Eredetileg a szenátus igazságügyi bizottsága nyilvános meghallgatást tervezett az elmúlt heteket meghatározó ügyben ifjabb Donald Trumppal és Manaforttal is. Végül azonban egy másik bizottság előtt jelent meg a volt kampányfőnök, nyilvános meghallgatások időpontjairól pedig semmit sem tudni.

A Washington Post egyik cikke nyomán az is téma lett, hogy Trump előre kegyelmet adhat-e az orosz vizsgálatokban érintett embereinek, családtagjainak, vagy éppen saját magának, amiről Twitteren csak annyit írt: ugyan meglenne ehhez a hatalma, de szerinte egyedül a kiszivárogtatók követtek el bűncselekményt. A Fehér Ház pedig tagadta, hogy Trump bármi ilyesmire készülne.

Az is jól jelzi, hogy mennyire felpörögtek a meghallgatások, hogy megint előkerült egy régebbi szál is: a CNN forrásai szerint a képviselőház hírszerzési bizottságának tagjai azt is mérlegelik, hogy meghallgassák azt a Christopher Steele volt MI6-es ügynököt, aki tavaly összeállított egy olyan, bizonytalan állításokat tartalmazó dossziét, ami alapján az oroszoknak terhelő információi lehetnek Trumpról. Az elnök ezt folyamatosan képtelenségnek minősítette.

Komolyabbra fordult a vizsgálat

A múlt hét végén kiderült, hogy az orosz kapcsolatokat vizsgáló különleges ügyész, Robert Mueller vádesküdtszéket hívott össze, és a Reuters szerint idézéseket is kiküldtek érintetteknek az ifjabb Trump találkozója miatt. A CNN közben arról számolt be, hogy Mueller csapata a pénzügyi szálakat is próbálja visszafejteni Trumphoz közel álló emberek és Oroszország között, ami megint egy külön fejezet lehet.

A vádesküdtszék joga eldönteni, hogy egy ügyben elég erős-e egy bizonyíték, hogy büntetőügy induljon miatta. Az összehívása egyrészt egy újabb szimbolikus lépés, ami jelzi, hogy egyre kiterjedtebb a vizsgálat, és elérkezett arra a pontra, ami egy lehetséges bűnvádi eljárás első lépcsőfoka lehet. Az idézések kiküldése is világossá tette, hogy Trump legbelsőbb köreit vizsgálják, azonban az egész önmagában még nem utal arra, hogy Mueller talált volna valamilyen konkrét bizonyítékot is, és a közeljövőben vádemelésre készülne.

A Fehér Ház új jogászai siettek leszögezni, hogy teljes mértékben együttműködnek minden vizsgálattal, és még örülnek is, ha gyorsan az egész végére érnek Muellerék. Trump stábja korábban is azzal érvelt, hogy

Az orosz vizsgálatok napirenden tartása miatt rendszeresen bosszankodó és boszorkányüldözésről beszélő Trump az ezzel párhuzamosan Nyugat-Virginiában tartott kvázi kampánygyűlésén támogatói előtt kevésbé diplomatikusan azt nehezményezte, hogy nem Hillary Clinton külügyminiszterként folytatott levelezését vizsgálják, és amúgyis, az egész arról szól, hogy nem tudják elfogadni, hogy ő nyerte az elnökválasztást. „Nem Oroszország miatt győztünk. Miattatok győztünk" – mondta ujjongó támogatóinak, mielőtt elutazott volna 17 napos hivatalos nyári szabadságára.

Közben pedig Trump kezdeti fellángolásai ellenére mostanra szépen lassan újabb mélypontra süllyedtek az amerikai-orosz kapcsolatok: kénytelen-kelletlen az elnök is aláírta a kongresszusi republikánusok és demokraták nagy egyetértésben elfogadott újabb szankcióit, amikre válaszul Vlagyimir Putyin 755 amerikai diplomatát utasított ki. A kongresszus ráadásul alaposan gúzsba kötötte Trump kezét, mert azt is elérte, hogy az elnök a jóváhagyásuk nélkül egyáltalán ne tudja enyhíteni az eddigi szankciókat. Múlt héten két olyan javaslatot is benyújtottak a szenátusban, amivel korlátozni akarják, hogy Trump ne tudja csak úgy kirúgni Muellert, vagy bármilyen különleges ügyészt.

Öt különböző vizsgálat tart párhuzamosan

Az is jelzi, hogy az orosz szálak mennyire bonyolultak, hogy az egész mizéria kapcsán öt különböző szövetségi vizsgálat folyik Washingtonban, amelyeknek még messze a vége. Arról itt írtunk korábban, hogy ha Trump stábjában van vagy volt olyan, aki az oroszok embere volt, elképesztően nehéz lesz bizonyítani, és hosszú évekbe is telhet – ha egyáltalán sikerül.

Azonban nagyon úgy tűnik, hogy ahogy haladnak előre, egyre több csontváz esik ki a szekrényből, és mindenki szinte egymással versengve próbál meghallgatni tanúkat és érintetteket. Ezek a vizsgálatok folynak párhuzamosan, egymástól lényegében függetlenül:

• Robert Mueller volt FBI-igazgató, különleges ügyész: mióta Trump május elején kirúgta Comey-t, azóta az igazságügyi minisztérium által egy külön erre kijelölt, feddhetetlennek mondott ügyészként vizsgálja az orosz szálat. Lényegében az ő vizsgálatával bővítették ki azt az FBI-nyomozást, ami az orosz ügyekben folyt. Mueller vádemelést is javasolhat, ha bűncselekményt állapít meg. Májusi kinevezése óta már egy közel negyvenfős, ügyészekből, FBI-ügynökökből álló csapat dolgozik alatta.
• A szenátus hírszerzési bizottsága: az egyik olyan kongresszusi bizottság, ami értelemszerűen hivatalból foglalkozik az orosz ügyekkel. Meghallgatták már Comey-t, és a mostani titkos szolgálati vezetőket is. Az amerikai pénzügyminisztérium pénzmosás elleni osztályától is bekértek dokumentumokat a vizsgálat alatt.
• A képviselőház hírszerzési bizottsága: a volt nemzetbiztonsági főtanácsadó, Michael Flynn körüli vádak nyomán kezdtek el vizsgálódni. A munkájuk azonban nem volt teljesen gördülékeny, a republikánus elnök áprilisban jelentette be, hogy átmenetileg kiszáll a vizsgálatokból, mert eljárást indított ellene az etikai bizottság.
• A szenátus igazságügyi bizottsága: ez a bizottság akkor szállt be a vizsgálatokba, amikor a képviselőház hírszerzési bizottsága lemondott egy meghallgatást Sally Yates ideiglenes igazságügyi miniszterrel. Yates azt állította, hogy előre értesítette arról a Fehér Házat, hogy Flynn kockázatot jelenthet.
• A képviselőház felügyeleti bizottsága: Comey kirúgása után indítottak saját vizsgálatot, és az elsődleges céljuk kideríteni, hogy Trump nyomást gyakorolt-e az FBI egykori igazgatójára, hogy zárja le az Oroszország ügyében folytatott vizsgálatát.

Gyanús találkozók, eltitkolt ügyek

A párhuzamosan futó vizsgálatok után sorra vettük az elmúlt hónapokban, hetekben előkerülő legfontosabb szereplőket:

Ifjabb Donald Trump

Volt olyan időszak, amikor annyira összevesztek az apjával, hogy nem is beszéltek egymással, de Trump legidősebb fia, a 38 éves ifjabb Donald Trump a cégbirodalomban betöltött pozíciója mellett tavaly nyáron már a kampánycsapat legbelsőbb köreihez tartozott. A republikánus jelöltállító gyűlésen elmondott beszéde után azt találgatták, mikor lép majd ő is politikai pályára.

Az elmúlt hetekben azonban azután került a középpontba, hogy kénytelen volt kitenni a levelezését a Twitterre, amiből kiderült, hogy úgy ment el a Clintonról terhelő információkkal kecsegtető találkozóra, hogy azt egyértelműen az orosz vezetés irányából ígérték be neki. Az egészet az oroszokhoz bejáratos menedzser, Rob Goldstone szervezte le a moszkvai vezetéshez köthető ügyvédnővel, Natalja Veszelnyickajával. Azt már nem tudni, mi hangzott el a találkozón, habár mindkét fél azt állítja, hogy nagyjából semmi.

Trump megvédte fiát, és az ifjabb Trump azt állította, nincs takargatnivalója, de a sztoriból egyre újabb részletek derültek ki. Kushneren és Manaforton kívül bent volt például az azeri származású, orosz állampolgárságú popénekes Emin Agalarov egyik képviselője, egy orosz-amerikai lobbista és egy tolmács is. Habár az ifjabb Trump próbálta elbagatellizálni a történteket, az orosz ügyekben vizsgálódó különleges ügyész is bekérte a találkozóhoz köthető dokumentumokat, és Trump fiának a kongresszusban is számot kell majd adnia – miközben többek szerint jogi felelőssége is felmerül az eddigi egyik legkényesebb ügyben.

Jared Kushner

Az elnök veje legalább kétszer találkozott az orosz kormány embereivel a Trump-kampány képviselőjeként: Michael Flynn társaságában a Trump Towerben fogadta Szergej Kiszljak orosz nagykövetet, valamint többek között ő is jelent volt a Natalja Veszelnyickaja orosz ügyvéddel folytatott megbeszélésen.

A Washington Post szerint előbbi találkozó célja az volt, hogy rejtett kommunikációs csatornákat hozzanak létre az oroszok és a Trump-kampány között, utóbbin állítólag Hillary Clintonra, Trump választási ellenfelére nézve kényes információkat ígértek az oroszok Turmpéknak. Kiszljakkal a hírek szerint telefonon, illetve beosztottján keresztül is kontaktált. A találkozókat persze elfejtette megemlíteni, amikor fehér házi biztonsági engedélyének kiadásához átvilágításon esett át.

Emellett Kiszljak szervezésében találkozott Szergej Gorkovval is, aki a VEB orosz állami fejlesztési bank vezetője, korábban pedig a szovjet kémakadémián végzett. Bankjának felügyelőbizottságát az orosz miniszterelnök vezeti, és általában ők finanszírozzák Vlagyimir Putyin látványberuházásait is. Az ukrajnai orosz beavatkozás kapcsán amerikai szankciók alatt állnak, sajtóhírek szerint a találkozó is ezzel állhatott kapcsolatban. A másik verzió szerint Kushner egy elbaltázott ingatlan-befektetéséhez próbált orosz pénzt szerezni. 

Továbbá azért is vizsgálódnak utána, mert ő vitte a Trump-kampány mögött álló adatelemző-műhelyt, és egyes félelmek szerint az ott tárolt választói adatok orosz kezekbe kerülhettek.

Paul Manafort

Manafortot kiterjedt politikai és üzleti kapcsolatok fűzik Ukrajnához és Oroszországhoz. Így például az oroszokhoz mindig is közel álló Dmitrij Firtas ukrán oligarchához, Viktor Janukovics volt oroszbarát ukrán elnökhöz, vagy az orosz katonai hírszerzőből ukrán politikai machinátorrá váló Konsztantyin Klimnikhez. (Cége saját bevallása szerint 17 millió dollárt kapott Janukovics pártjától szolgálataiért.) Annak idején pont ezek miatt a kétes kapcsolatok miatt kellett elhagynia a Trump-kampányt.

Az Associated Press szerint emellett 2006 és 2009 között 10 millió dollárt kapott Oleg Deripaszka orosz oligarchától, Vlagyimir Putyin egyik közeli szövetségesétől, hogy az orosz érdekek előremozdítása érdekében lobbizzon. (Ők egyébként később összevesztek, miután Deripaszka állítása szerint Manafort lelépett 19 millió dollárjával.)

Trump fia és veje mellett ő is jelen volt azon a nevezetes tavaly nyári találkozón Natalja Veszelnyickaja orosz ügyvéddel, ami miatt újra áll a bál. Sőt, mint kiderült, hiába távozott a Trump kampánytól, és hiába regisztrált külföldi ügynökként azóta, Manafort az orosz botránnyal kapcsolatban is adott tanácsokat az elnöknek.

Manfortot zárt ajtók mögött hallgatta meg a szenátus hírszerzési bizottsága a találkozóval kapcsolatban. Itt megállapodtak arról is, hogy átadja a bizottságnak a találkozón készített feljegyzéseit, és a továbbiakban is a szenátusi vizsgálat rendelkezésére áll. Manafortot be akarta idézni a szenátus igazságügyi bizottsága is, de később ettől eltekintettek, források szerint azért, mert együttműködést tanúsított a hírszerzési bizottság előtt. Szerdán pedig kiszivárgott, hogy júliusban, a hírszerzési bizottsági jelenése utáni éjjel az FBI házkutatást tartott nála.

Jeff Sessions

A kampány alatt legalább kétszer (egyes gyanúk szerint háromszor) találkozott Szergej Kiszljak orosz washingtoni nagykövettel, miközben a miniszteri kinevezése előtti kongresszusi meghallgatásai során többször is eskü alatt tagadta le, hogy kommunikált volna az orosz kormány embereivel. 

Emiatt kivonta magát az FBI által a Trump-kampány orosz kapcsolatainak feltárására irányuló vizsgálatából, hiszen az FBI hivatalosan alá tartozik. Június elején Sessions a szenátus hírszerzési bizottságának viszgálóbizottsága előtt volt kénytelen tanúskodni az oroszokkal való kapcsolatáról, ahol már csak azt tagadta, hogy az amerikai elnökválasztási kampányba való beavatkozásról tárgyalt volna Kiszljakkal. Ezek után állítólag kiesett Trump kegyeiből, mert az elnök értékelése szerint gyengeséget mutatott.

Mindazonáltal sajtóértesülések szerint még a szenátus előtt előadott verziója is hazugság volt. A napokban a Washington Post már azt írta, hogy az amerikai hírszerzés információi szerint kampányügyekről és Moszkvának fontos tárgyi kérdésekről is tárgyaltak Kiszljakkal a két találkozón. Ezt a hírszerzés onnan tudta meg, hogy lehallgatták Kiszljak Moszkvába hazaküldött jelentéseit a Sessionsszel folytatott beszélgetéseiről.

Trump az utóbbi hetekben egyre vehemensebben támadta saját igazságügyi miniszterét, de nemcsak az orosz kapcsolat, hanem amiatt is, mert érzése szerint nem állt ki elég határozottan mellette, így sokan azt találgatták, maradhat-e a helyén.

Szergej Kiszljak

Az eredetileg atomfizikus végzettségű karrierdiplomata végül is csak a dolgát végezte, amikor megpróbált minél közelebbi kapcsolatokat kialakítani az egyik amerikai elnökjelölt kampányával és környezetével, illetve ezen kapcsolatokon keresztül az orosz állami érdekeket próbálta érvényre juttatni. Ami elég jól is sikerült: az eddig ismert információk szerint Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadójával, igazságügyi miniszterével és befolyásos nejével is tárgyalt, és ha hinni lehet a sajtóhíreknek, ezek a találkozók az orosz érdekeknek megfelelően alakultak.

Ugyanakkor pont emiatt ő lett a botrány egyik villámhárítója: sajtóhírek szerint ma már senki nem akar vele találkozni, mert neve annyira radioaktívvá vált a Trump körüli vizsgálatok kapcsán. Hamarosan el is hagyja Washingtont, mert így nem igazán tudja végezni munkáját. Arról nem tudni, hogy Kiszljaknak mekkora szerepe volt az amerikai választási rendszer elleni orosz támadási kísérletekben, mindenesetre washingtoni nagykövetként azért nyilvánvalóan tudomása volt egy sor piszkos ügyről. Bár vélhetően nem egy mesterkémről van szó, nem is egy ártatlan, mit sem tudó diplomatáról.

Michael Flynn

A megosztó nyugalmazott altábornagy már a kampány alatt is aktív szerepet vállalva adott nemzetbiztonsági tanácsokat Trumpnak, elnökké választása után pedig megkapta a nemzetbiztonsági főtanácsadó posztját, amit aztán rekordrövid ideig, 24 napig töltött be. Azután kellett lemondania február közepén, hogy kiderült, félrevezette Mike Pence alelnököt és a Fehér Ház magas rangú tisztségviselőit az orosz nagykövettel folytatott találkozóiról.

Az FBI nyomozásának is a középpontjába került, miután próbálta eltitkolni és letagadni orosz kapcsolatait. Végül mégis kénytelen volt beismerni, hogy a kampány alatt aktív kapcsolatban volt az oroszokkal, majd azt is, hogy a washingtoni nagykövettel az Oroszország elleni szankciók feloldásáról is beszélt. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy Flynn oroszoktól és törököktől is kapott pénzt. Ha kiderül, hogy félrevezette a hatóságokat a külföldi jövedelmeiről és jelentéktelennek mondott kapcsolatairól, valamint nem jegyeztette be magát külföldi lobbistaként, akkor akár több év börtönre is ítélhetik.

Eredetileg mentességért cserébe hajlandó lett volna tanúskodni a kongresszusban, de a szenátorok ebbe nem mentek bele. Flynn neve a saját ügyén kívül azért is gyakran előkerül, mert James Comey, az FBI volt igazgatójának állítása szerint Trump négyszemközt azt kérte tőle, hogy engedje el a Flynn elleni vizsgálatot, mert „ő egy jó srác."

James Comey

Az FBI volt igazgatójának nevét az elnökválasztási kampányban ismerték meg a legtöbben, miután ő jelentette be először a Hillary Clinton emailjeinek ügyében folyó vizsgálat lezárását, majd 11 nappal a választás előtt az újranyitását is. Clintonék azóta is javarészt a még Obama alatt kinevezett Comey-t okolják a vereségért.

Comey azon kevés titkos szolgálati vezető közé tartozott, aki Trump alatt is megtarthatta a pozícióját, azonban májusban kiderült, hogy az elnök oldaláról ennek ára lett volna. Miután Trump egyik napról a másikra kirúgta májusban Comey-t, a volt FBI-igazgató megjelent a szenátus hírszerzési bizottsága előtt, és azt állította: az orosz szálak felderítésével foglalkozó FBI-vizsgálat miatt kellett mennie. Miután Trump ezt tagadta, Comey lényegében nyíltan hazugnak nevezte az elnököt, és kimondta, hogy Oroszország biztosan és nyilvánvalóan beleavatkozott a választásokba.

Trump megfenyegette Comey-t, hogy nyilvánosságra hozza a beszélgetéseikről készített hangfelvételeket, de ez az FBI igazgatóját nem hatotta meg, az elnök pedig később elismerte, hogy nincsenek ilyen anyagai. Viszont Comey-val szemben is felmerültek bőven kérdések, például, hogy miért nem tájékoztatott valakit az FBI-ban ezekről a párbeszédekről. Comey-nak tavasszal jelenik majd meg a könyve, amiben eddig még nem ismert anekdotákat is ígérnek, de titkosított információt a volt FBI-igazgató sem írhat le a könyvében.

Robert Mueller

Comey kirúgása komoly hullámokat vert, az igazságszolgáltatás szerveitől és a titkosszolgálatoktól is sorra kerültek ki a szivárogtatott anyagok a médiának. Az igazságügyi minisztérium lépéskényszerben érezhette magát, így az érintettsége miatt félreálló Sessions helyett helyettese, Rod Rosenstein kinevezett egy különleges ügyészt az orosz szál vizsgálatához.

Mueller 2001 és 2013 között, J. Edgar Hoover után a második leghosszabb ideig volt az FBI igazgatója. A kongresszus külön megszavazta, hogy a maximális 10 helyett 12 évig maradhasson a posztján. Különleges ügyészi kinevezésével Trump-kormányzat saját feddhetetlenségét is bizonyítani akarta. A különböző fejleményeknél megszólaló republikánusok azóta is azzal érvelnek, ha Mueller nem talál semmit, akkor pártoktól függetlenül mindenkinek el kell ismernie, hogy Trumpnak nem volt takargatnivalója.

Trump maga azonban állítólag nem örül annyira Mueller vizsgálatának, és több forrás szerint azt is fontolgatta, hogyan rúghatná ki az ügyészt. Ezt a Fehér Ház tagadja. Mueller vizsgálata akár évekig is tarthat, de kitartóan térképezi fel a szálakat. Mueller vizsgálataiba beletartozik a hamis tanúzás, és az igazságszolgáltatás akadályozása is. Június közepén jelentették be, hogy Mueller közvetlenül Trump ellen is vizsgálatot indított az igazságszolgáltatás akadályozásának gyanújával, ami az első konkrétan az elnököt érintő szál.

A CNN szerint Mueller hivatalosan is kérte a Fehér Háztól, hogy őrizzen meg minden, az ifjabb Trump találkozójához köthető dokumentumot.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)