Judit
2 °C
7 °C

Trump beiktatásának évfordulóján leállt az amerikai kormányzat

GettyImages-907175636
2018.01.20. 12:11

Az Egyesült Államokban a szenátus nem szavazta meg a szombat hajnali határidőig a kormányzati hivatalok és ügynökségek munkájának finanszírozását biztosító törvényt, ezért éppen egy évvel Donald Trump beiktatása után leállt az amerikai kormányzat. A szövetségi intézmények ilyen esetekben egészen addig működésképtelenül állnak, amíg a kongresszusban nem sikerül közös nevezőre jutni a költségvetés ügyében. De mivel is jár ez pontosan ez államigazgatás és a lakosság számára?

Az utolsó pillanatig egyeztettek

A kongresszusnak helyi idő szerint pénteken éjfélig kellett volna elfogadnia a kormányzat működéséhez szükséges finanszírozást. A vita az utolsó pillanatban arról zajlott, hogy ideiglenesen meghosszabbítják-e a kormányzat finanszírozását. A képviselőházban elfogadott javaslat ezt február 16-ig biztosította volna, azonban a százfős szenátusban a republikánusoknak csak 51 fős többségük van, és nem sikerült 60 támogató szavazatot szerezniük.

A demokraták csak egy néhány napos hosszabbításban lettek volna benne, míg a republikánusok közül Lindsey Graham szenátor február 8-ig biztosította volna a kormányzat működését. A republikánusok szenátusi vezetője, Mitch McConnell azt mondta, hogy a határidő lejárta után most megpróbálja majd a február 8-i időpontot szavazásra tűzni. Több demokrata szerint a leállás így valószínűleg nem fog tovább tartani a következő hét első felénél, és addig valamilyen egyezségre jutnak, de biztosat nem tudni.

Nem példa nélküli az ilyen kormányleállás az Egyesült Államokban. 1978-ban 18 napig tartott, Bill Clinton alatt viszont 1995-ben két részletben összesen 27 napra is leállt a kormányzat, mielőtt 1996-ban egy újabb shutdown következett. Legutóbb 2013-ban volt ilyen, miután a két párt nem tudott megegyezni a költségvetés alapjairól. Akkor 16 napig álltak bénultan a szövetségi intézmények. A CNN szerint azonban annyiból kivételes a mostani helyzet, hogy az elmúlt évtizedekben ez az első, aminél a kongresszus mindkét házát és az elnököt is ugyanaz a párt adja.

Egymásnak feszültek

A republikánusok és a Fehér Ház is a demokratákat okolta a kialakult patthelyzetért, akik viszont az elnökre hárították a felelősséget. A kialakult kakaskodásban Trump és a republikánusok a szenátusi demokraták New York-i vezetőjéről elnevezve „Schumer leállásról" beszéltek, aki viszont azzal vágott vissza, hogy valójában „Trump leállásról" van szó. Trump egyébként meghívta pénteken Schumert egy utolsó egyeztetésre a Fehér Házba, de végül nem jutottak közös nevezőre.

Az egész alapja az, hogy a kormányzat leállásának fenyegetése mellett a szavazáshoz közeledve mindkét párt – és az egyenletben sokszor külön is szereplő elnök – próbál a végsőkig kitartani, hogy neki fontos elemek is bekerüljenek, vagy benne maradjanak a költségvetésben. 2013-ban például az egyik sarkalatos pont az volt, hogy a republikánusok hozzá akartak nyúlni az Obamacare költségeihez.

Az egyik vita most arról ment, hogy Trump szeptemberben bejelentette, hogy véget vet annak a Barack Obama által bevezetett programnak (DACA), ami a gyermekként, szüleikkel érkezett nagyjából 700 ezer illegális bevándorlónak ideiglenes jogi státuszt biztosított. Trump márciusig adott időt a kongresszusnak, hogy előálljon a DACA helyett egy új törvényjavaslattal a helyzet rendezéséhez, aztán decemberben azt mondta, akkor marad a program, ha megépül egyik fő kampányígérete, a mexikói határra tervezett fal, aminek költségeit a kongresszusnak is jóvá kellene hagynia. A demokraták a program teljes körű meghosszabbítását akarták elérni.

A határidőhöz közeledve másfél hete arról a kongresszusi javaslatról is tartottak megbeszélést a Fehér Házban, hogy vissza kellene állítani a természeti katasztrófák, járványok vagy háborúk sújtotta országokból érkezőknek nyújtott átmenetileg védett státuszt, cserébe viszont a republikánusok azt akarták, hogy a demokraták szavazzanak meg másfél milliárd dollárt a mexikói fal első ütemének megvalósítására. Egy másik, kétpárti felvetés szerint a vízumlottó kedvezményezettjeinek számát 50 százalékkal kéne csökkenteni, de közben előnyben kéne részesíteni a rendszerbe már bekerült országokat.

Ez volt az a megbeszélés, amin Trump állítólag arról panaszkodott, hogy az Egyesült Államok „szarfészek országokból" enged be bevándorlókat, és azt mondta, hogy a gyermekként érkezett illegális bevándorlók helyzetének rendezésére tervezett törvényhozási javaslattal sem volt elégedett.

De ki a felelős?

A demokraták szerint közel volt a kétpárti kompromisszumos javaslat, csak Trump behúzta a kéziféket, míg a republikánusok érvelése szerint a demokraták az illegális bevándorlók védelme érdekében még a kormányzati leállást is kockáztatták. A befeszülésnek mindkét oldalon az is az egyik oka, hogy 2018-ban félidős választások lesznek novemberben – viszont közben egyik párt sem akar felelősnek tűnni, miközben előszeretettel mutogatna a másikra egy leállásért.

A Washington Post-ABC hét végén készített felmérése szerint az amerikai 48 százaléka Trumpot és a republikánusokat okolja a kialakult helyzetért, míg 28 százalék tartja a demokratákat felelősnek. 18 százalék szerint viszont mindkét oldal sáros. Azonban ettől még a leállás politikai szempontból nagyon nem jön jól annak a tíz demokrata szenátornak, akik alapvetően republikánus, Trump által az elnökválasztáson megnyert államokban próbálják megvédeni széküket novemberben.

Az egész kifutása nyilván attól is függ, hogy mennyi ideig tart majd a leállás, és ez mennyiben érinti ténylegesen az embereket. Most hétvége jön, ezért a többség csak hétfőn fog szembesülni a helyzettel, ha addig nem jutnak valamilyen megoldásra a törvényhozók. A kongresszusi nyilatkozatok alapján úgy tűnik, hogy legalábbis az ideiglenes hosszabbításról dönthetnek már a hét elején, hogy aztán legyen idő a további tárgyalásokra.

Költséges kényszerszabadság százezreknek

Szombat reggel viszont megtörtént a kormányzat leállása, aminek különböző hatásai vannak. (A 2013-as leállás idején kint élő olvasóink írtak arról, mit jelentett ez több mint két héten át az amerikai mindennapokban.) Ilyenkor a szövetségi állam alkalmazottainak többségét gyakorlatilag kényszerszabadságra küldik, ha a hétvége folyamán nem oldódik meg a helyzet, nekik hétfőn nem kell bemenniük dolgozni. Ez minden, nem létfontosságúnak tekintett hivatalban és részlegen így lesz, vagyis például az útlevélirodák és a kisvállalkozások hiteleinek kifizetéséért felelős állami ügynökségek sem működnek majd. A lakhatási, környezeti, oktatási, kereskedelmi ügyekért felelős hivatali részlegek dolgozóinak túlnyomó része szintén otthon marad hétfőn.

Az ezekben a hivatalokban dolgozók munkabérét ilyenkor a korábbi leállások után visszamenőleg kifizették. A 2013-as leállás csúcsán összesen napi 850 ezer ember nem dolgozott a törvényhozásban kialakult patthelyzet miatt. Ők a költségvetési iroda közlése szerint 2 milliárd dollárnyi fizetést kaptak meg visszamenőleg. Ekkor Donald Trump tévényilatkozatában még az akkori elnököt, Barack Obamát állította be felelősnek a kialakult helyzetért és a veszteségért. „Fentről származik a probléma, fent is kell rá megoldást találni" – nyilatkozta a Fox Newsnak. 

A Fehér Ház tájékoztatása szerint az elnöki hivatal 1056 alkalmazottját is szabadságolták, de 659-en tovább dolgoznak, mert az ő munkájukat nélkülözhetetlennek ítélték – írja a CNN. Az elnöki hivatali dolgozók mindegyikének fel kell vennie a munkát hétfőn, de a szabadságra küldöttek csak a leállítási folyamatban vehetnek részt (például beállíthatják az automatikus válaszemaileket), és maximum 4 óra után haza kell menniük. 

Katonák fizetés nélkül

Mivel a katonaságot létfontosságúként tartják számon, a hadsereg kötelékében állóknak továbbra is végezniük kell a dolgukat, viszont munkabért nem folyósítanak nekik a leállás ideje alatt. Múltbeli tapasztalatok alapján egy leállás akár hetekig is eltarthat, ilyenkor összesen mintegy 1,3 millió katona marad fizetség nélkül erre az időszakra (normál esetben február 1-jén kapnák meg a bérüket).

A hivatásos katonák mellett sok, a Védelmi Minisztérium alá tartozó alkalmazott is dolgozni fog a leállástól függetlenül, de azért nem mindenki, a katonai kiképzőiskolák oktatói például szabadságolják. 

Az elnökválasztásra gyakorolt orosz befolyás kivizsgálásáért felelős különleges ügyészség viszont folytatja a munkát az igazságügyi minisztérium tájékoztatása szerint. 

Üresen kongó állatkertek

Bezár viszont egy rakás, szövetségi fenntartású kulturális intézmény, nemzeti park, múzeum és állatkert. A pandarajongóknak rossz hír, hogy a Smithsonian's Nemzeti Állatkert népszerű pandakameráit kikapcsolják a leállás idejére. Az állatkert a hétvégén még látogatható, hétfőn azonban bezárják.

A fegyvertartási engedélyek kiadásáért felelős hivatal is felfüggeszti működését, így az engedélyt kérvényezőknek jócskán meghosszabbodhat a várakozási ideje. A posta viszont ugyanúgy működik majd, csakúgy mint a legfontosabb szociális intézmények, a légiirányítás, és a közlekedési hatóság. 

Washington ezúttal kitart

2013-ban a leállás Washington DC lakóit érintette a leginkább, most azonban Muriel Bowser polgármester közölte, hogy a városban zavartalanul fenntartják a megszokott szolgáltatásokat. A National Mall (az Independence Avenue és a Constitution Avenue között, a Capitoliumtól a Lincoln-emlékműig húzódó látványosság) is üzemelni fog Bowser tervei szerint. Bár elméletileg ez a szövetségi Natinal Park Service fennhatósága alatt áll, a városi önkormányzat a szükséges időre kész átvenni a legfontosabb feladatokat, mint például a szemétszállítás. 

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?