Vörös kémnő miatt fájhat Trump feje

„Megyek aludni, hajnali három van. Várom a további utasításokat”

– csetelte Washingtonból egy 29 éves orosz nő egy otthoni hivatalnoknak Donald Trump váratlan választási győzelmének éjszakáján.

Nyolc évvel Anna Chapman után újból egy vörös kémnő került az orosz-amerikai kapcsolatok kereszttüzébe. Az időzítés is beszédes, hiszen Marija Butyinát vasárnap vették őrizetbe, egy nappal Donald Trump és Vlagyimir Putyin helsinki csúcstalálkozója előtt. Az amerikai elnöknek inkább rosszul sikerült találkozót – amely után az orosz elnökkel az amerikai titkosszolgálatok rovására is egyetértő Trump fellépése miatt még a hazaárulás gyanúja is felmerült a CIA volt igazgatójában – a történtek nem befolyásolták, mert a 29 éves nő ügye később került a nyilvánosság elé, mostanra azonban már elég éles szóváltások zajlottak le az amerikai és az orosz fél között. Igaz, az amerikaiak szerint Butyina – 15 börtönnel is sújtható – kémkedési történetének nincs köze az amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozás gyanújához, valójában azonban attól elválaszthatatlan.

De mit tehet egy Washingtonban tanuló orosz nő az Egyesült Államok nagypolitikai kérdéseiben?

Vörös diplomás, Barnaulból

Butyina a Szovjetunió széthullásának küszöbén született a dél-szibériai Barnaulban. Ott szerezte első diplomáját is, politológiából. Kiváló eredménye ellenére azonban egy oktatóval súlyos konfliktusa volt, mert a férfi a sikeres vizsga ígéretével szexuális ajánlatot tett. Butyina a rövid szoknyás szállodai vizsga helyett inkább feljelentést tett a dékánnál, az oktatót végül elküldték, bár később újra munkába állhatott.

Hogy többről van szó, mint a politika iránt érdeklődő egyetemistáról, az már a diploma után látszott: létrehozott és vezetett egy országos szervezetet, amely a fegyverviselés oroszországi szabályozásának enyhítéséért lépett fel. 

2016-ban hosszabb interjúban beszélt Az én házam, az én váram projektről, amelynek célja az otthonokba illetéktelenül behatolókkal szembeni fegyverhasználat jogi következményeinek enyhítése volt, azaz a jogos önvédelem fogalmának kiszélesítése.

Barnaulban képviselő volt a helyi Társadalmi Kamarában – ezt a konzultatív testületet, afféle civil szervezetek fórumát Putyin hozta létre – pályázott az országos kamarába is. Az oldalán jelenleg elérhetetlen "Jog a fegyverhez" szervezet működtetése Butyina fő profilja volt: személyes Twitter-oldala sem szól másról, csak a fegyverviselés fontosságáról, esetleg arról, hogy nőnapra a legjobb ajándék három láda töltény.

Butyina 2014 augusztusában aktivistaként a képviselőket ostorozta, mert nyári szünetüket tartották, ahelyett, hogy aktív támogatást nyújtottak volna a Kelet-Ukrajna szakadárjai mellett harcoló orosz önkénteseknek – mindez két hónappal azután történt, hogy a gyanú szerint a szakadárok, vélhetően Oroszországtól kapott rakétával megsemmisítették a Malaysia Airlines utasszállítóját, fedélzetén 298 emberrel.

Az orosz nagypolitikába azonban inkább Alekszandr Torsin szenátor, korábban az orosz felsőház, jelenleg az orosz központi bank elnökhelyettese révén kapcsolódhatott be, akinek titkáraként dolgozott.  

Az Oroszországgal szembeni nyugati szankciókat kiváltó orosz lépések nyilvános támogatása, Torsinnal való szoros kapcsolata azonban nem volt akadálya annak, hogy Butyina diákvízummal Washingtonban az American University-n tanult, ahol nemzetközi kapcsolatokból tavaly ősszel diplomázott. Az országban maradt hivatalosan azzal a céllal, hogy üzleti vállalkozásba fogjon. A diploma után gyakornokként a malajziai központú APTLD-nél (Ázsia és a Csendes-óceáni térség felső szintű doménjeit kezelő szövetsége) dolgozott, bár a cég közleményt adott ki, hogy Butyina tudtuk nélkül vett részt a nevükben Tbilisziben egy konferencián.

Vagány csaj vagy

– kapta az elismerő üzenetet a Trump beiktatásán, a Capitoliumról posztolt szelfi alá Butyina Torsintól.

Jók voltak a tanáraim.

– az üzenetváltás azonban inkább arra utalt, hogy nem üzleti vállalkozás áll a középpontban.

Ezekre az üzenetváltásokra a nőnél tartott házkutatáson lefoglalt számítógépen és telefonon bukkantak a nyomozók, akik bizonyítékokat találtak arra is, hogy Butyina az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálattal (FSZB) is kapcsolatban állt.

Fegyverek révén Trump fiáig

Butyinának jól jött, hogy otthoni évei alatt összehozta a Jog a fegyverhez szervezetet, így az Egyesült Államokban rendszeres résztvevője volt több konzervatív, fegyverviselés-párti rendezvénynek. Többször volt a befolyásos National Rifle Association (Nemzeti Lőfegyverszövetség, NRA) rendezvényein, ezeken egy időben Torsinnal is megjelent, itt találkozott Scott Walkerrel, Wisconsin republikánus kormányzójával – írta a BBC. Ez a szervezet fontos csatornaként jöhetett számításba Trumphoz.

Butyina igyekezett egy találkozót összehozni 2017 első felében Trosin és Trump között, ez azonban állítólag az utolsó pillanatban meghiúsult. Pedig egy évvel korábban sikerült beszélnie az ifjabbik Donald Trumppal, akinek orosz találkozói már okoztak kellemetlenséget az elnöknek.

A hivatalos orosz kapcsolatok és az amerikai politikusokkal pózoló képek azért fontosak, mert ez alapján gyanítható, hogy olyan tevékenységet folytatott, amit csak hivatalos bejegyzéssel, „külföldi ügynökként” végezhetett volna. (Ez nagyban különbözik az orosz vagy a magyar külföldi ügynök fogalmát használó törvényektől, hivatalos, külső állammal fenntartott kapcsolatot, és a fogadó államban hivatalos személyekkel találkozva lobbitevékenységet jelent, nem pedig civil szervezetekkel, magánszemélyekkel fenntartott kapcsolatokat takar.)

Butyina Putyinnal

Szerdán a bíróság döntött Butyina előzetes letartóztatásának fenntartásáról, a nő szökésétől tartva. (Őrizetbe is azért vették, mert felmerült a gyanú, hogy elhagyná az országot.) A bíróság szerint az a tény, hogy egy 56 éves, dél-dakotai republikánus aktivistával él együtt, még nem jelent elég kötődést ahhoz, hogy bizonyosan az országban maradjon.

A washingtoni orosz nagykövetség szerdán végül kapcsolatba tudott lépni a nővel, aki közleményük szerint jól van, még ha meg is viseli az eljárás – írta a Komszomolszkaja Pravda. Persze nem valószínű, hogy a Putyin pártjához, embereihez kötődő, vallomása esetén – már amennyiben a gyanú beigazolódik – hátországát végleg elveszítő nő valóban titkokat árulna el.

Kézenfekvő lenne, hogy az amerikai hatóságok Torsint is megvádolják, ez azonban nem történt meg. A feltételezések szerint azért, mert így nagyobb esélye van annak, hogy Butyina elmondja, milyen tevékenységet is folytattak az Egyesült Államokban helyi republikánusokkal találkozva.

Az hogy az ügy kipattant, minden bizonnyal kapcsolatban áll Trump és Putyin helsinki találkozójával.

Az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint azért is tartóztatták le, hogy minél kevesebb pozitív hozadéka lehessen a két elnök tárgyalásának. Marija Zaharova szerint úgy tűnik, az FBI politikai utasítások alapján dolgozik – idézte őt a Ria Novosztyi. Pénteken az orosz emberi jogi biztos közölte: hamarosan hivatalosan kérik az amerikai féltől Butyina kiadatását.

Az amerikai elnöknek is kellemetlen, hogy akkor kerül elő egy újabb ügynökgyanús orosz nő, amikor ő még a saját szolgálatait is meghazudtolva arról beszél Putyin oldalán a sajtótájékoztatón, hogy Oroszország nem avatkozott be az amerikai elnökválasztásba és nincs ilyen szándékról szó a későbbiekben sem.

Igaz, a Helsinkiben mondottakat a Trump héten már egyszer lényegében visszavonta, majd újból megerősítette aztán megint korrigálta. Nyilatkozatainak vargabetűi minden bizonnyal hatással lesznek Butyina ügyére, amelyért 15 év is kiszabható. Trump most lépéskényszerbe került, újabb nyilatkozat helyett olyan érdemi lépést kell tennie, amit mind az elnökre neheztelő amerikai szolgálatok, mint a Kreml egyértelmű állásfoglalásnak fog tekinteni, így ez befolyásolhatja, hogyan alakul a valóságban Moszkva és Washington kapcsolata.