Látványosan védték meg a venezuelai elnököt a drónos "terrortámadástól"

Megpróbáltak ma megölni,

mondta Nicolas Maduro venezuelai elnök.

Szombaton egy katonai díszfelvonuláson szónokolt éppen, amikor pukkanás hallatszott, a pódiumon mindenki az égre pillantott riadtan, ezután testőrei a színpadra rohantak, és kimenekítették. A hírek szerint terrortámadás zajlott az elnök ellen.

Az elnök ezután a közszolgálati tévében beszélt a merényletről. Azt mondta, egy szerkezet éppen vele szemben robbant fel. Nagy robbanás volt. Először azt hitte, tűzijáték indult, de a második robbanásnál már leesett neki, hogy másról van szó.

Jorge Rodriguez kommunikációs miniszter azt mondta, drónokra szerelt bombákról van szó. Ezeket akarták az elnök és a felsorakozott gárda felett felrobbantani. A katonák közül heten sérültek meg. "Nicolás Maduro elnökünk nagyszerűen érzi magát, kitűnő egészségi állapotnak örvend" - mondta Rodrigez miniszter a VTV állami televíziónak.

Maduro azt is bejelentette, hogy vannak gyanúsítottjaik, és néhányukat már elkapták. A CNN szerint hat embert tartóztattak le az üggyel kapcsolatosan. Maduro nemcsak a venezuelai szélsőségeseket, hanem azok kolumbiai kapcsolatait, és magát a kolumbiai elnököt, Juan Manuel Santost is felelőssé tette a terrortámadásért.

"Rekordidő alatt tisztáztuk a helyzetet, merénylet volt ez a meggyilkolásomra, ma akartak megölni, és nincs kétségem afelől, hogy minden szál a venezuelai jobboldalhoz és a szélsőbaloldalhoz vezet, amely a kolumbiai szélsőbaloldallal szövetkezve cselekedett, és kétség sem fér ahhoz, hogy e merénylet hátterében Juan Manuel Santos áll" - idézte Madurót az MTI.

Tarek William Saab venezuelai főügyész szerint a merényletkísérlet nem csak Maduro, hanem a katonai vezetők ellen is irányult, akik a venezuelai államfő mögött álltak a pódiumon.

Venezuela óriási bajban van így is, a gazdaság romokban, ami több mint két éve tart. A hatalmas olajkészletekkel rendelkező, de szinte semmi mást nem exportáló ország gazdasága az olajár esése miatt gyakorlatilag összeomlott. A jobboldali ellenzék elsöprő többséget szerzett a legutóbbi választásokon, Nicolás Maduro baloldali elnök azonban válaszul szinte teljesen felszámolta a népképviseletet, augusztusban pedig úgynevezett alkotmányozó nemzetgyűlést választottak, amelyet a nemzetközi közösség jelentős része nem ismer el.

Tavaly áprilistól hónapokon át folyamatosak voltak az utcai tüntetések az országban, ezekben több mint százan vesztették életüket. Maduro elnöki tisztségét ugyanakkor további hat évre megerősítették a május 20-án rendezett választásokon. A nemzetközi közösség bírálta a szavazás lebonyolítását, az ellenzéki jelöltek pedig a választókra gyakorolt nyomás miatt illegitimnek nevezték a voksolást és a választás megismétlését követelték.

(Borítókép: Rendőrök kutatják át a környéket a merénylet után - fotó:  Stringer / Anadolu Agency / Getty Images)