Szilvia
5 °C
16 °C

Jelentősen veszített támogatottságából Orbán szövetségese Bajorországban

GettyImages-1052111078
2018.10.14. 18:13 Módosítva: 2018-10-14 22:47:19
  • A tartományi választások után ugyan továbbra is a legerősebb párt marad, de elveszítheti abszolút többségét Bajorországban a Keresztényszociális Unió (CSU), amely Angela Merkel egyik koalíciós partnere és legnagyobb bírálója Berlinben. 
  • A részeredmények alapján a CSU most csak 37,4 százalékra számíthat, miközben 2013-ban még közel 48 százalék volt a támogatottsága.
  • Történelmi mélyponton van Bajorországban Merkel másik koalíciós partnere, a Német Szociáldemokrata Párt is. Mindössze 10 százalékon állnak. 
  • Jelentősen növelték támogatottságukat a Zöldek. 
  • Most először került be a bajor törvényhozásba a bevándorlásellenes AfD.
  • A CSU koalícióra kényszerül. Lehetséges partnerei a Zöldek, a Szabad Választók vagy a liberálisok lehetnek.  
  • Horst Seehofer CSU-elnök nem mond le.  

Jelentős veszteségeket szenvedett el a tartományi választásokon a Bajor Szabadállamot eddig egyedül kormányzó Keresztényszociális Unió (CSU) - derül ki a részeredmények alapján készült előrejelzésekből. A választási részvétel magas, 72 százalékos volt.

Bajorországot 1957 óta szinte mindig abszolút többségben kormányozza a Keresztényszociális Unió (CSU), amely Angela Merkel kancellár koalíciós szövetségese és egyben legnagyobb bírálója is. Merkellel ellentétben a CSU a menekültválság kitörése óta támogatja Orbán Viktor keményvonalas menekültpolitikáját.

Most is a CSU marad a legerősebb párt Bajorországban, de már csak 37 százalék körüli eredményre számíthat. Ez jelentős visszaesés a 2013-as eredményükhöz képest, amikor még 48 százalékos volt a támogatottságuk a tartományi választásokon. Ez ahhoz képest is rosszabb eredmény, hogy a tavalyi Bundestag-választásokon 38,8 százalékot értek el. Ilyen rossz eredményük utoljára az ötvenes években volt, amikor 1950-ben 27,4 százalékot kaptak. 

A grafikonon látható adatok a német közszolgálati televízió (ZDF) megbízásából készült számításokat mutatják, amelyek a részeredmények alapján becsülik meg a végeredményt. A választás nem hivatalos végeredménye hétfőre várható.

Történelmi mélypontra került a Német Szociáldemokrata Párt, Merkel nagykoalíciójának másik résztvevője is Bajorországban. A szociáldemokraták csak 10 százalékot értek el, azaz az SPD ezzel itt elveszítette néppárti jellegét. 

A választás nyertesei a Zöldek, akik 18 százalékra növelték támogatottságukat, azaz megduplázták 2013-as eredményüket. Mint elemző cikkünkben írtuk: népszerűségük növekedése feltehetően annak köszönhető, hogy a meggyengült SPD-től és a menekültügyben radikális hangokat pengető CSU-tól is el tudták csábítani a kiábrándult, mérsékeltebb szavazókat. 

A másik nyertes a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD), amely most először indult a bajor tartományi választáson, és 11 százalékot érhet el. A populista párt menekültügyben a szintén keményvonalas CSU legnagyobb konkurensének tekinthető, de ők is nyíltan kiálltak Orbán Viktor menekültpolitikája mellett. Mostani szavazóik legnagyobb része a CSU-tól pártolt el, sokan adták rájuk a voksukat a szintén populista Szabad Választók korábbi hívei közül, és jelentős részben tudták mozgósítani az eddigi nem szavazókat is.  

Növelte támogatottságát a bajor EU-szkeptikus mozgalom, a populista Szabad Választók (Freie Wähler) is, akik helyi szintre akarja visszahozni a bajor politikát. A szociáldemokratáktól balra álló Baloldal (Die Linke) nem jut be a tartományi törvényhozásba. A Landtagból 2013-ban kiesett liberálisok (FDP) viszont most feltehetően elérik a bejutási küszöböt és visszakerülnek a helyi parlamentbe.  

A CSU továbbra is megkerülhetetlen párt marad Bajorországban, nélküle nem lehet kormányzóképes koalíciót alkotni. Az eddig szinte mindig egyedül kormányzó CSU-nak azonban most koalíciós partnereket kell keresnie. Legnagyobb ellenfelük az AfD, így ők semmiképpen nem jöhetnek szóba. Ugyanígy a szociáldemokraták sem számítanak lehetséges partnernek, hiszen a berlini szövetségi politikában, Merkel nagykoalícióján belül a CSU leginkább a szociáldemokraták által képviselt befogadó menekültpolitikát támadta.

A CSU-nak így vagy a bajor helyi párt, a Szabad Választók (Freie  Wähler) , vagy a megerősödött Zöldek, és a liberálisok lehetnek a partnerei. Markus Söder bajor miniszterelnök vasárnap este úgy nyilatkozott: valamennyi polgári párttal készek tárgyalni, de az AfD-t természetesen nem sorolja ezek közé (a német sajtó szerint hagyományosan a Zöldek sem számítanak hagyományos értelemben vett polgári pártnak).  

Bajorország Németország 2. legnépesebb tartománya, ez a terület adja Németország gazdasági teljesítményének közel 20 százalékát.  A 13 millió lakosú bajor Szabadállamban a tartományi parlament (Landtag) 192 mandátumáról döntenek az elkövetkező 5 évre. A választáson 9,5 millióan vehettek részt, 600 ezren most először szavazhatnak. A CSU csak Bajorországban és az országos választásokon indul, de meghatározó tényező az országos politikában, a Bundestagban a kereszténydemokrata CDU állandó partnere. Jelenleg is a kormánykoalíció tagja, és három minisztere van a berlini kormányban. 

A választás eredménye ezért hatással lehet az országos politikára és Angela Merkel kancellár jövőjére is. Egyelőre kérdéses, hogy a rossz választási szereplés után milyen belső folyamatok indulnak be a kormánykoalíció két pártjában, a CSU-ban és az SPD-ben. Az eredményt Merkel szemszögéből akár lehet úgy is értelmezni, hogy a választók nem díjazták a kancellárral folyamatosan szembekerülő CSU politikáját.

Horst Seehofer német belügyminiszter, a CSU elnöke vasárnap este azt mondta: ez nem egy szép nap a Keresztényszociális Unió számára, de a párt a választóktól mégis újabb kormányalakítási megbízást kapott, egységesen és teljes erővel kell folytatni a munkát. Seehofer nem kíván lemondani a párt elnöki posztjáról. A párt vezetése kedden értékeli a választási eredményt, ahol azért Seehofernek minden bizonnyal lesznek nehéz pillanatai.

Andrea Nahles, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke úgy nyilatkozott: keserűen vették tudomásul, hogy nem tudták meggyőzni a választókat. Ebben szerinte jelentős szerepet játszott az, hogy a berlini nagykoalíción belül viták voltak a CDU, a CSU és az SPD között, és ezen változtatni kell.

Angela Merkel 4. kormányát csak fél éves huzavona után sikerült megalakítani. Rögtön ezután a CSU elnöke, Horst Seehofer belügyminiszter kilátásba helyezte, hogy távozik a pártelnöki és belügyminiszteri posztról, ha nem szigorítják a német határok ellenőrzését. A koalíció pártjai végül abban állapodtak meg, hogy akit egy másik uniós országban már regisztráltak menedékkérőként, azt nem engedik be Németországba. 

Ősszel újabb koalíciós vita terhelte meg a kormánypártok viszonyát. A berlini nagykoalíció pártjai megegyeztek egymás között, hogy a chemnitzi neonáci és migránsellenes felvonulások miatt felfelé buktatják és államtitkárrá nevezik ki a német elhárítás vezetőjét, Hans-Georg Maaßent. A szociáldemokrata párt tagságának egy része emiatt szabályosan föllázadt , és a kormánynak visszakoznia kellett.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?