Jelentősen veszített támogatottságából Orbán szövetségese Bajorországban

• A tartományi választások után ugyan továbbra is a legerősebb párt marad, de elveszítheti abszolút többségét Bajorországban a Keresztényszociális Unió (CSU), amely Angela Merkel egyik koalíciós partnere és legnagyobb bírálója Berlinben. 
• A részeredmények alapján a CSU most csak 37,4 százalékra számíthat, miközben 2013-ban még közel 48 százalék volt a támogatottsága.
• Történelmi mélyponton van Bajorországban Merkel másik koalíciós partnere, a Német Szociáldemokrata Párt is. Mindössze 10 százalékon állnak. 
• Jelentősen növelték támogatottságukat a Zöldek. 
• Most először került be a bajor törvényhozásba a bevándorlásellenes AfD.
• A CSU koalícióra kényszerül. Lehetséges partnerei a Zöldek, a Szabad Választók vagy a liberálisok lehetnek.  
• Horst Seehofer CSU-elnök nem mond le.  

Jelentős veszteségeket szenvedett el a tartományi választásokon a Bajor Szabadállamot eddig egyedül kormányzó Keresztényszociális Unió (CSU) - derül ki a részeredmények alapján készült előrejelzésekből. A választási részvétel magas, 72 százalékos volt.

Bajorországot 1957 óta szinte mindig abszolút többségben kormányozza a Keresztényszociális Unió (CSU), amely Angela Merkel kancellár koalíciós szövetségese és egyben legnagyobb bírálója is. Merkellel ellentétben a CSU a menekültválság kitörése óta támogatja Orbán Viktor keményvonalas menekültpolitikáját.

Most is a CSU marad a legerősebb párt Bajorországban, de már csak 37 százalék körüli eredményre számíthat. Ez jelentős visszaesés a 2013-as eredményükhöz képest, amikor még 48 százalékos volt a támogatottságuk a tartományi választásokon. Ez ahhoz képest is rosszabb eredmény, hogy a tavalyi Bundestag-választásokon 38,8 százalékot értek el. Ilyen rossz eredményük utoljára az ötvenes években volt, amikor 1950-ben 27,4 százalékot kaptak. 

A grafikonon látható adatok a német közszolgálati televízió (ZDF) megbízásából készült számításokat mutatják, amelyek a részeredmények alapján becsülik meg a végeredményt. A választás nem hivatalos végeredménye hétfőre várható.

Történelmi mélypontra került a Német Szociáldemokrata Párt, Merkel nagykoalíciójának másik résztvevője is Bajorországban. A szociáldemokraták csak 10 százalékot értek el, azaz az SPD ezzel itt elveszítette néppárti jellegét. 

A választás nyertesei a Zöldek, akik 18 százalékra növelték támogatottságukat, azaz megduplázták 2013-as eredményüket. Mint elemző cikkünkben írtuk: népszerűségük növekedése feltehetően annak köszönhető, hogy a meggyengült SPD-től és a menekültügyben radikális hangokat pengető CSU-tól is el tudták csábítani a kiábrándult, mérsékeltebb szavazókat. 

A másik nyertes a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD), amely most először indult a bajor tartományi választáson, és 11 százalékot érhet el. A populista párt menekültügyben a szintén keményvonalas CSU legnagyobb konkurensének tekinthető, de ők is nyíltan kiálltak Orbán Viktor menekültpolitikája mellett. Mostani szavazóik legnagyobb része a CSU-tól pártolt el, sokan adták rájuk a voksukat a szintén populista Szabad Választók korábbi hívei közül, és jelentős részben tudták mozgósítani az eddigi nem szavazókat is.  

Növelte támogatottságát a bajor EU-szkeptikus mozgalom, a populista Szabad Választók (Freie Wähler) is, akik helyi szintre akarja visszahozni a bajor politikát. A szociáldemokratáktól balra álló Baloldal (Die Linke) nem jut be a tartományi törvényhozásba. A Landtagból 2013-ban kiesett liberálisok (FDP) viszont most feltehetően elérik a bejutási küszöböt és visszakerülnek a helyi parlamentbe.  

A CSU továbbra is megkerülhetetlen párt marad Bajorországban, nélküle nem lehet kormányzóképes koalíciót alkotni. Az eddig szinte mindig egyedül kormányzó CSU-nak azonban most koalíciós partnereket kell keresnie. Legnagyobb ellenfelük az AfD, így ők semmiképpen nem jöhetnek szóba. Ugyanígy a szociáldemokraták sem számítanak lehetséges partnernek, hiszen a berlini szövetségi politikában, Merkel nagykoalícióján belül a CSU leginkább a szociáldemokraták által képviselt befogadó menekültpolitikát támadta.

A CSU-nak így vagy a bajor helyi párt, a Szabad Választók (Freie  Wähler) , vagy a megerősödött Zöldek, és a liberálisok lehetnek a partnerei. Markus Söder bajor miniszterelnök vasárnap este úgy nyilatkozott: valamennyi polgári párttal készek tárgyalni, de az AfD-t természetesen nem sorolja ezek közé (a német sajtó szerint hagyományosan a Zöldek sem számítanak hagyományos értelemben vett polgári pártnak).  

Bajorország Németország 2. legnépesebb tartománya, ez a terület adja Németország gazdasági teljesítményének közel 20 százalékát.  A 13 millió lakosú bajor Szabadállamban a tartományi parlament (Landtag) 192 mandátumáról döntenek az elkövetkező 5 évre. A választáson 9,5 millióan vehettek részt, 600 ezren most először szavazhatnak. A CSU csak Bajorországban és az országos választásokon indul, de meghatározó tényező az országos politikában, a Bundestagban a kereszténydemokrata CDU állandó partnere. Jelenleg is a kormánykoalíció tagja, és három minisztere van a berlini kormányban. 

A választás eredménye ezért hatással lehet az országos politikára és Angela Merkel kancellár jövőjére is. Egyelőre kérdéses, hogy a rossz választási szereplés után milyen belső folyamatok indulnak be a kormánykoalíció két pártjában, a CSU-ban és az SPD-ben. Az eredményt Merkel szemszögéből akár lehet úgy is értelmezni, hogy a választók nem díjazták a kancellárral folyamatosan szembekerülő CSU politikáját.

Horst Seehofer német belügyminiszter, a CSU elnöke vasárnap este azt mondta: ez nem egy szép nap a Keresztényszociális Unió számára, de a párt a választóktól mégis újabb kormányalakítási megbízást kapott, egységesen és teljes erővel kell folytatni a munkát. Seehofer nem kíván lemondani a párt elnöki posztjáról. A párt vezetése kedden értékeli a választási eredményt, ahol azért Seehofernek minden bizonnyal lesznek nehéz pillanatai.

Andrea Nahles, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke úgy nyilatkozott: keserűen vették tudomásul, hogy nem tudták meggyőzni a választókat. Ebben szerinte jelentős szerepet játszott az, hogy a berlini nagykoalíción belül viták voltak a CDU, a CSU és az SPD között, és ezen változtatni kell.

Angela Merkel 4. kormányát csak fél éves huzavona után sikerült megalakítani. Rögtön ezután a CSU elnöke, Horst Seehofer belügyminiszter kilátásba helyezte, hogy távozik a pártelnöki és belügyminiszteri posztról, ha nem szigorítják a német határok ellenőrzését. A koalíció pártjai végül abban állapodtak meg, hogy akit egy másik uniós országban már regisztráltak menedékkérőként, azt nem engedik be Németországba. 

Ősszel újabb koalíciós vita terhelte meg a kormánypártok viszonyát. A berlini nagykoalíció pártjai megegyeztek egymás között, hogy a chemnitzi neonáci és migránsellenes felvonulások miatt felfelé buktatják és államtitkárrá nevezik ki a német elhárítás vezetőjét, Hans-Georg Maaßent. A szociáldemokrata párt tagságának egy része emiatt szabályosan föllázadt , és a kormánynak visszakoznia kellett.