Merkel távozik a pártelnöki posztról, 3 év múlva visszavonul
További Külföld cikkek
- Iszonyatos fegyverkezésbe kezdtek a görögök, Törökországot ez aggasztja
- Még két hónapot csúszik az űrben rekedt kozmonauták hazatérése, akik júniusban indultak egyhetes kirándulásra
- Helikopter ütközött egy kórház épületének Törökországban, négyen meghaltak
- Vádat emeltek a magdeburgi támadás elkövetője ellen
- Irán mostanra már teljesen letérdelt a nyugati szankciók miatt
A hesseni tartományi választás rossz eredményei után Angela Merkel a CDU elnökségének hétfői ülésén bejelentette: a decemberben esedékes pártkongresszuson nem indul újra a CDU elnöki posztjáért.
Jelen esetben csak a pártelnöki posztról van szó.
Merkel az elnökségi ülésen azt világossá tette, hogy a kancellári megbízatásról nem kíván lemondani.
Így továbbra is ő marad Németország kormányfője, de politikai pozíciói jelentősen meggyengülnek. A kancellár egyúttal azt is bejelentette:
az elkövetkező három évben még szeretné kitölteni mandátumát, 2021 ősze után azonban visszavonul, már képviselő sem akar lenni a Bundestagban.
A kancellár kizárta azt is, hogy ezután az Európai Unióban akarna bármilyen posztot vállalni. Sajtóértesülések szerint Merkel beszédét a jelenlévők álló tapssal fogadták.
Az elnökségi ülés utáni sajtótájékoztatón Merkel arról is beszélt, hogy amennyiben előrehozott választásokat kell tartani Németországban, akkor már nem indulna újra a kancellári tisztségért.
Azt állította, hogy már a nyári parlamenti szünet előtt eldöntötte, nem indul újra a pártelnökségért. Hozzátette, hogy semmilyen módon nem akar beleszólni utódja kiválasztásába a párt élén. Szerinte a párt irányításának átadásában sokkal több a lehetőség, mint a veszély, és az a cél, hogy a CDU kormányon maradva tudjon megújulni.
Azt mondta, hogy őt terheli a végső felelősség negyedik kormányának gyenge indulásáért, és változtatásokra van szükség, új fejezetet kell nyitni.
A vasárnapi hesseni tartományi választásokon a Kereszténydemokrata Unió (CDU) 11,3 százalékpontot veszített támogatottságából. Merkel pártja már a tavalyi Bundestag-választáson is rossz eredményt ért el: 8 százalékpontot veszített. Negyedik kormányát egy elvetélt próbálkozás után több hónap alatt sikerült összekovácsolnia.
Az új nagykoalícióban ezután rögtön belső viták törtek ki. A CDU testvérpártjának számító CSU a bajorországi tartományi választásokon komoly veszteségeket szenvedett és elveszítette abszolút többségét.
A hesseni választás várható rossz eredményei miatt régóta emlegetik, hogy a CDU decemberben esedékes tisztújító kongresszusán a tagság nem erősíti meg posztján Merkelt. Ennek egyik előjele volt, hogy szeptember végén a Bundestag CDU-CSU frakciója nem szavazta meg a kancellár bizalmasának számító, a képviselőcsoportot 13 éve vezető Volker Kaudert.
A CDU élén 18 éve álló kancellár nem várta meg, hogy a decemberi kongresszuson megbuktassák. Úgy döntött, nem teszi ki magát kínos jeleneteknek, maga áll félre. Merkel ugyanakkor korábban többször utalt arra: csak úgy vállalja a kancellári megbízatást, ha a párt vezetése is az ő kezében van, érzi a párt támogatását.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung azt írja: Merkel utódjául nemrég bejelentkezett a CDU élére a párt korábbi Bundestag-frakcióvezetője. Friedrich Merz 2000-2002 között vezette a CDU képviselőcsoportját. A posztról azért kellett távoznia, mert az akkor még ellenzéki pártban Merkel a CDU elnökeként a frakcióvezetői posztot is magának akarta. Merz 2009-ben vissza is vonult az aktív politizálástól.
A konzervatív Merz a német sajtó szerint képes lehet arra, hogy visszahódítsa a CDU-hoz azokat a szavazókat, akik az inkább baloldali programot képviselő Merkelben csalódva nagyobb tömegben vándoroltak el a jobboldali-populista Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párthoz.
A CDU főtitkára, Annegret Kramp-Karrenbauer, valamint a jelenlegi egészségügyi miniszter, Jens Spahn már bejelentette, hogy indulnak a CDU elnöki posztjáért. A múlt héten mások is jelezték, hogy indulnának a CDU elnöki posztjáért: Andreas Ritzenhoff vállalkozó, Matthias Herdegen jogászprofesszor és Jan-Philipp Knoop berlini joghallgató, de ők nem számítanak komolyan vehető jelölteknek.
(Borítókép: Hannibal Hanschke / Reuters)