Alaposan megnehezíthetik Trump dolgát a demokraták
További Külföld cikkek
- Elraboltak egy csecsemőt egy bécsi kórház szülészeti osztályáról
- Pattanásig feszült a hangulat a Külügyi Tanács brüsszeli ülése előtt
- Szijjártó Péter szerint szégyenletes, abszurd és elfogadhatatlan ez a döntés
- Oroszország azzal támadja az Egyesült Királyságot, hogy Ukrajna oldalán belépett a háborúba
- Vlagyimir Putyin belebukhat, ha meghozza ezt a súlyos döntést
Megosztott kongresszust hozott az elnöki ciklus feléhez érve tartott félidős választás az USA-ban: a republikánusok megtartották és várhatóan növelik is többségüket a szenátusban, míg a demokraták a nagy amerikai tévék egyöntetű előrejelzései szerint nyolc év után megszerzik a többséget a képviselőházban, csak ennek mértéke a kérdés. Az arányokat tekintve is lényegében az a forgatókönyv valósult meg, amit a közvélemény-kutatások előrejeleztek, ezúttal ilyen téren nem voltak meglepetések. A félidős választás alakulását élőben is követtük szerda hajnalban, itt olvashatja vissza>>>
A többség szerint Trumpról szólt
A félidős választáson a teljes képviselőházat újraválasztják, emellett a szenátorok harmadának és a kormányzók többségének is ilyenkor jár le a mandátuma. Hiába nem változik meg az elnök személye, a félidős választás átrendezheti a kongresszusi erőviszonyokat, és történelmi trend, hogy az elnök pártja veszteségeket szenved el.
Bár Trump nem volt a szavazólapon, a különböző exit pollokban a válaszadók kétharmada azt mondta, hogy szerinte az elnökről szólt a választás. Trump látványosan bedobta magát a kampányhajrában, a republikánus elnök elsősorban a bevándorlást és a migrációt helyezte a középpontba, noha tanácsadói szerint többet kellett volna a gazdaság jó állapotáról beszélnie. Trumpnak mindkét oldalt sikerült mozgósítania, ennek is tudható be, hogy rekordszámban, 114 millióan szavazhattak, szemben például a 2014-es 83 millióval.
A demokraták az egészségüggyel kampányoltak, ami az exit pollok alapján a legfontosabb téma volt a választóknál. Úgy tűnik, hogy a demokraták leginkább a külvárosi kompetitív körzetekben tudtak elvenni képviselői helyeket a republikánusoktól. A demokraták emellett nagy hangsúlyt fektettek a választás előtt a nők meggyőzésére is: a választók 52 százaléka nő volt, közöttük pedig nagy különbséggel tudtak nyerni a jelöltjeik. Közben pedig minden korábbinál több női jelölt indult, és ennek köszönhetően először a történelemben várhatóan több mint száz nő lesz a képviselőházban.
Nyolc év után nyertek újra
A republikánusok kifejezetten nagyot nyertek 2016-ban Trump megválasztásával párhuzamosan a képviselőházban, most azonban nagyon sok helyet kellett volna megvédeniük, miközben a demokratáknak a felmérések, az országos trendek és egy sor helyi tényező alapján is jó esélyük volt, hogy átvegyék a többséget. Az is segítette őket, hogy kifejezetten sok republikánus képviselő vonult vissza, akiknek a szabadon maradt helyeit könnyebben tudták megszerezni.
A keleti partról indulva egy ideig kérdés volt, hogy meglesz-e a demokraták többsége a képviselőházban, de aztán beigazolódtak az előzetes becslések. Számos körzetben még számolnak, de a nagy amerikai tévék már bejelentették a demokraták győzelmét, aminek csak a mértéke lesz a kérdés. A folyamatosan frissülő adatok alapján várhatóan 25-35-tel növelhetik eddigi képviselőik számát, miközben a többséghez 23 kellett.
A szenátusban növelik többségüket a republikánusok
A képviselőházzal ellentétben azonban a szenátus megtartására az országosan a demokratáknak kedvező környezet ellenére is jó esélyük volt a republikánusoknak. Míg a képviselőházat kétévente teljesen újraválasztják, addig a 100 fős szenátusban mindig a hat évre megválasztott szenátorok harmadáról döntenek. A demokraták elég komoly hátrányból indultak, mert a 35 államból 26-ban idáig demokrata szenátor volt, és csak 9-ben republikánus (a visszavonulások miatt megüresedő helyeket is számolva). Ráadásul ezek közül számos alapvetően republikánus irányultságú, és összesen tíz olyan állam is volt, amiket Trump megnyert a 2016-os elnökválasztáson.
Több szenátori szék még itt sem dőlt el, de a republikánusok már biztosan megszerezték a demokratáktól Indianát, Észak-Dakotát, Missourit és Floridát is. A republikánusok az esélyesebbek Mississippiben is, ahol azonban a helyi szabályok alapján 50 százalék plusz egy szavazat kellett volna a győzelemhez, enélkül viszont november 27-én második fordulót tartanak. Végül biztosan nyert Ted Cruz Texasban, ahol a demokraták egyik új reménységének tartott Beto O'Rourke-ot sikerült legyőznie, hiába reménykedtek a demokraták a szoros kampány után meglepetésben.
Viszont a Brett Kavanaugh főbírójelölti kinevezését a demokraták közül egyedüliként támogató Joe Manchin megvédte székét Nyugat-Virginiában. A CNN előrejelzése szerint Jacky Rosen demokrata képviselő nyeri a szenátori választást Nevadában, ahol így kiüti a hivatalban lévő republikánus Dean Hellert. Ezzel a republikánusok által elhódított négy állam mellé a demokraták is megszereztek egyet. Arizona sem dőlt még el, de ott várhatóan nem is lesz még szerdán meg a végeredmény.
Közben mindkét oldal fontos kormányzóválasztásokat nyert meg és veszített is el: a republikánusoknak sikerült például nagyon szorosan megnyerniük Floridát, míg a demokraták nyertek Michiganben és Kansasben. Az országosan is ismert nevek közül Scott Walker wisconsini kormányzó is elbukhatja a választását.
Megszaporodhatnak a különböző vizsgálatok
Nem annyira gyakori, hogy ennyire ellentétes mozgások játszódjanak le a két házban, a végén pedig mindkét oldal sikerről beszélt. Trump nem tartott beszédet, de a Twitterre azt írta ki, hogy hatalmas siker volt a félidős választás. A Fehér Ház azt hangsúlyozta, hogy ahol Trump aktívan kampányolt, ott nyertek a republikánusok, közben viszont számos képviselőházi körzetet éppen azért bukhattak el, mert vele kapcsolták össze a republikánus jelölteket.
Azonban míg Trumpnak eddig legfeljebb a republikánusokkal kellett egyezkednie a politikai döntéseinél, addig innentől a következő két évben egy vele szemben álló alsóházzal kell dolgoznia. A demokrata házelnökségre esélyes Nancy Pelosi győzelmi beszédében már az alkotmányos fékek és ellensúlyok visszaállításáról beszélt, miközben azt is elmondta, hogy a kongresszusnak és az Egyesült Államoknak elege volt a megosztottságból.
Annak ellenére, hogy Pelosi az ilyenkor szokásos módon bejelentette az árokbetemetést, borítékolható, hogy a párt a képviselőházi többséget több, Donald Trumpot célzó lépésre is fel fogja használni. 2016 óta ugyanis a bizottságok republikánus többsége megakadályozott több olyan kezdeményezést, ami az elnök tevékenységét, kapcsolatait és személyes érdekeltségeinek kormányzati törekvésekkel való összefonódásait vizsgálta volna. Miután azonban a kulcsbizottságokban – például az igazságügyi vagy a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottságban – demokrata többség jön létre, a párt kezébe fontos jogi eszköz kerül. A bizottságoknak ugyanis jogában áll dokumentumokat kikérni, embereket meghallgatni, ami újabb fejezeteket nyithat egyes Trumppal kapcsolatos ügyekben.
Mivel a képviselőházi fordulatra már hónapok óta lehetett számítani, ezért a republikánusok összeírták, milyen ügyekben válik támadhatóvá Trump, majd pedig elszörnyedtek, amikor látták, hogy a demokraták lényegében a ciklus végéig kitartó munícióval rendelkeznek, és a Fehér Háznak akár száz különböző ügyben indított vizsgálattal is szembe kell néznie – ezekre azonban az elnök jogi csapata egyáltalán nincs felkészülve. A republikánus válságlista nagyrészt egybevág az elmúlt hónapokban demokrata politikusok által említett ügyekkel, melyeket a párt vizsgálni kíván. A legfontosabbak:
- Trump adó-visszatérítései,
- Trump cégeinek nemzetközi kapcsolatai,
- Trump vejének, a rengeteg diplomáciai feladattal megbízott Jared Kushnernek az üzleti összefonódásai – különös tekintettel baráti kapcsolatára a Hasogdzsi-gyilkosságért felelős szaúdi trónörökössel,
- a 2016-os orosz választási befolyással kapcsolatos, a képviselőházban egyszer már lezárt vizsgálat felmelegítése, illetve a jelenleg is futó Mueller-nyomozás törvényhozási védelmének megerősítése,
- Trump igazságszolgáltatást befolyásoló lépései, például James Comey FBI-igazgató kirúgása vagy egyes ügyészi kinevezések,
- a kabinet botrányokat kiváltó kiadásai,
- a környezetvédelmi szabályok lazítása,
- a Trump-kabinet laza nemzetbiztonsági gyakorlatai a fehér házi belépőktől a Mar-a-Lagóban található magánrezidencia második kormányzati központként történő használatáig,
- az Obamacare egészségbiztosítási rendszeréből történt forráskivonás.
Trump elmozdítási kísérlete elbukna
Az elnöknek minden bizonnyal több belpolitikai csatározásra kell készülnie, habár a demokraták azt állítólag el akarják kerülni, hogy úgy tűnjön, túlzásokba esnek. Ez ugyanis pont a közelgő elnökválasztás előtt üthetne vissza, a republikánusok már a félidős választás előtt is próbáltak a demokrata fenyegetéssel mozgósítani.
Ugyanakkor a republikánusoknak fontos volt, hogy megőrizzék a többségüket a szenátusban, ahol a többség növelésével még nagyobb mozgástere is marad Mitch McConnell frakcióvezetőnek, ami külpolitikai ügyekben vagy például személyi döntések támogatásánál is kulcsfontosságú lesz Trumpnak. Ráadásul a szenátus magabiztosan vétózhatja meg a republikánusoknak nem tetsző, a képviselőházban megszavazott törvényeket is, illetve – bár erre nincs erős szándék – amennyiben a képviselőház megpróbálna impeachmentet, azaz alkotmányos vádeljárást indítani Trump ellen, akkor azt is meg tudja torpedózni.
Csakhogy törvényhozási eredményekre leginkább az újraválasztásra törekvő Trumpnak lesz szüksége. Az elnököt alapvetően hidegen hagyják a szakpolitikai törésvonalakat kijelölő ideológiák, ezért elvileg ki tudna alakítani közös platformot a demokrata többséggel. Csakhogy Trump eddig nem nagyon volt hajlandó a pártok közti szakadékokat átívelő gesztusokra, ezért elemzők arra számítanak, hogy tétova próbálkozásoktól eltekintve – például a kampányában sokat emlegetett infrastruktúra-fejlesztés ügyében – az elnök és a képviselőházi többség benne ragad az állóháborúban.
Innentől már 2020-ra készülnek
A félidős választás után pedig mindkét oldal leszűrhet fontos tanulságokat a 2020-as elnökválasztásra nézve is. Bár Trump az elmúlt két évben is konstans kampányt folytatott, rendszeresen nagygyűléseket tartott, a félidős választás végeztével a demokrata elnökjelölt-esélyesek közül is egyre többen állnak majd elő.
Adatvizualizáció: Szémann Tamás
(Borítókép: A Fehér Ház háttérben egy szivárvánnyal a választás estéjén 2018 november 6-án)