Szlovákia első női államfője lehet az elnökválasztás esélyese

Megkezdődött a szlovákiai elnökválasztás második fordulója, ahol eldől, hogy a sokkal esélyesebb Zuzana Čaputová polgárjogi aktivista, vagy pedig a Robert Fico Irány – Szociáldemokrácia (Smer-SD) kormánypártja által támogatott Maroš Šefčovič EU-biztos lesz az ország új köztársasági elnöke. A szavazás reggel héttől este tízig tart, utána jönnek az első részeredmények. Ha Čaputová győz, akkor ő lesz Szlovákia első női, és egyben 45 évesen a legfiatalabb államfője is.

Az ellenzéki Čaputová nagy fölénnyel, 40,5 százalékkal nyerte március 16-án az első fordulót, több mint kétszer annyi szavazatot kapott, mint a második helyen 18,7 százalékkal továbbjutó Šefčovič. A magyarok többsége is Čaputovára szavazott az első fordulóban.

Az elsősorban a korrupcióellenes küzdelmet, a hatalom elleni harcot a zászlajára tűző Čaputová korábban jogászként és aktivistaként dolgozott. Egy 2017-ben alakult kis szlovák párt, a Progresszív Szlovákia jelöltjeként ugrott élre a felmérésekben alig néhány héttel a választás első fordulója előtt.

Šefčovič karrierpolitikus, aki egy rövid ideig azért is kampányolt, hogy az európai szocialisták bizottsági elnöki csúcsjelöltje legyen a májusi európai parlamenti választások előtt, egyébként pedig a pártpolitikán felül álló államfő akar lenni.

A két forduló között is győzködték a szavazókat

Čaputová az első forduló után azt mondta, szerinte az emberek változást akarnak. Azt mondta, hogy Šefčovičcsal együtt ugyan mindketten EU-pártiak, de másképpen látják például a korrupció és a felelősségvállalás kérdését. Šefčovič pedig arról beszélt, hogy a második forduló előtt az összes szavazót meg akarja szólítani, és mindenki elnöke akar lenni. Azt is elmondta, hogy ő nem osztja a polgárokat tisztességesekre és tisztességtelenekre.

Az utolsó héten több külpolitikai témában is vitáztak a jelöltek. Magyarországgal és Lengyelországgal kapcsolatban a jogállamiság kérdése is előkerült. Čaputová szerint jogosak a jogállamiság működésével kapcsolatos kétségek. A korábban az Európai Bizottság alelnöki posztját betöltő Šefčovič ellenben elképzelhetetlennek nevezte, hogy az EU a párbeszéd folytatása helyett az uniós támogatások leállításával próbálkozzon. Az MTI szerint azt mondta, a visegrádi együttműködés megtartása prioritás.

Az Oroszország elleni szankciók esetében Čaputová kifogásolta, hogy a kormánykoalíció második legerősebb pártja, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) által jelölt házelnök, Andrej Danko gyakran látogat Oroszországba. Šefčovič szerint viszont Oroszországra nem fenyegetésként kell tekinteni.

Andrej Kiska leköszönő köztársasági elnök már az első forduló előtt kiállt Čaputová mögött. „A közvetlen választás szabadságot és mandátumot ad az elnöknek arra is, hogy kellemetlen kérdéseket tegyen fel a kormánynak" – mondta szerdán.

Šefčovič mellett viszont a tavaly a Ján Kuciak tényfeltáró újságíró meggyilkolása után indult tüntetéshullám miatt lemondott Ficót váltó Peter Pellegrini miniszterelnök szólalt fel. Azt mondta, hogy Kiska és a kormány politikai szembenállása elmélyítette a társadalom megosztottságát az elmúlt években. Az EU-biztos tapasztalatát állította szembe Čaputovával.

A felmérésekben óriási a különbség

Egyértelműen Čaputová a második forduló esélyese. Még az első forduló előtt készült párosítás is azt mutatta, hogy 64,5 százalékot érne el Šefčovič 35,6 százalékával szemben, ha összekerülnek a második körben. A legutolsó felmérések pedig 60,5 százalékot jósoltak neki, és 39,5 százalékot Šefčovič-nak.

Ugyan az első fordulóban kieső jelöltek szavazói szorosabbá tehetnék az állást, de Šefčovičnak EU-biztosként a mögötte végző, Nyugat-ellenes és oroszbarát Štefan Harabín legfelsőbb bíró, valamint a szélsőjobboldali, EU- és NATO-ellenes Marián Kotleba szavazóira is szüksége lenne. Ők nagyobb eséllyel szavazhatnak rá, mint Čaputovára, de sokukhoz valójában az egyik talpon maradt jelölt sem áll közel. Ezért az sem kizárt, hogy sokan otthon maradnak majd.

Szlovákiában ez az ötödik közvetlen elnökválasztás. Hiába korlátozott jogkörökkel járó tisztségről van szó, egy évvel a következő parlamenti választások előtt, a tüntetések, és az alkotmánybírók kinevezéséről folyó vita közben fontos szimbolikus és aktuálpolitikai jelentősége is van, hogy ki lesz az egy ciklus után leköszönő, 2014-ben a politikán kívülről érkezve megválasztott Andrej Kiska köztársasági elnök utódja. Kiska mandátuma majd június 15-én jár le. A szlovák politikai helyzetről, és a választás tétjéről itt írtunk részletesen>>>