Hedvig
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Trump zöld jelzést adott Erdoğannak a kurdok elleni háborúra

2019.10.07. 11:36

Különös nyilatkozatot adott ki a Fehér Ház, miután Donald Trump magyar idő szerint éjjel telefonon egyeztetett Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel, aki azt sérelmezte, hogy a két ország hiába egyezett meg augusztusban egy Északkelet-Szíriában létrehozandó biztonsági zónáról, a szeptember végi határidőre sem történt meg a török-szír határ ezen szakaszát védő kurd milicisták kivonása, illetve a menekültek tervezett betelepítése.

A telefonbeszélgetést követően kiadott, a BBC által hétfő reggel ismertetett közlemény szerint Törökország „napokon belül“ egymaga fog bele a vezető kurd milícia által ellenőrzött határ „biztonsági zónává“ alakításába, és az Egyesült Államok semmilyen szinten nem vesz részt, és nem is támogatja ezt a lépést.

Hétfő dél körül már több helyszíni tudósító is azt jelentette, hogy

az amerikai egységeket visszavonták az inváziós zónát kijelölő két határváros, Tel Abjad (Kobane) és Rás al-Ajn város megfigyelőállásaiból.

Azonban a nyilatkozat és a csapatkivonás egyben a török agresszió tudomásulvételét is jelenti, miközben pénteken a Pentagon még aggodalmát fejezte ki egy „koordináció nélkül indított török offenzíva“ miatt, mivel az aláásná a Északkelet-Szíria biztonságát és nem tenne jót a területeit – elsősorban a kurdok szárazföldi offenzíváinak köszönhetően – elveszített, de gerillaakciók szintjén még aktív Iszlám Állam elleni győzelem tartósságát.

Trump és az amerikai kormányzat egyébként egyebek mellett az orosz rakétavásárlások miatt komoly konfliktusba keveredett Erdoğannal, a hírek szerint a török elnöknek azzal sikerült meggyőznie az amerikai elnököt, hogy átvállalta a kurd területeken őrzött dzsihadistákat, miközben erre az Egyesült Államok európai szövetségesei az intenzív győzködés ellenére sem voltak hajlandók.

A határon jelentős csapatösszevonásokat végrehajtó török hadsereg ugyanis nem egy légüres térbe nyomul be a „biztonsági zóna“ létrehozására. Északkelet-Szíria nagy részét ugyanis kurdok lakják, akik 2012 óta autonóm kormányzattal rendelkeznek, és sok elemében kísérleti, sok elemében a régió demokratikus színvonalát messze felülmúló föderális államszerűséget is kialakítottak. Azonban a szíriai kurd autonómiaküzdelmek motorja az a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milícia, melynek törökországi testvérszervezete, a Kurd Munkáspárt évtizedes gerillaharcot folytat a kurdokat diszkrimináló ankarai kormányzat ellen.

Annak ellenére, hogy a Kurd Munkáspártot az USA is terrorszervezetnek tartja, Szíriában mégis kiválóan együtt tudott működni az YPG-vel az Iszlám Állam elleni harcban (miközben Erdoğan Törökországa 2016-ig egy kisujját sem mozdította meg a Kalifátus ellen, sőt). A „biztonsági zóna“ létrehozása ráadásul

garantáltan új frontot nyit majd a szíriai polgárháborúban.

Ugyanis korábban a szíriai kurd katonai ernyőszervezet, a Szíria Demokratikus Erők (SDF) már bejelentette, hogy felveszi a harcot a kurdok milíciákat “terroristáknak” minősítő Erdoğan katonáival, ha azok átlépik a határt.

A harciasságot részben az egészséges bizalmatlanság táplálja; Törökország ugyanis 2018 elején már “biztonsági aggodalmak”-ra hivatkozva elfoglalt egy szíriai kurd kantont, a polgárháború által szinte teljesen megkímélt, harci cselekményeket nem is látott nyugati Afrint, ahol azóta üldözik a kurdokat, és nagy erőkkel igyekeznek arab vagy török etnikumú menekültekkel fellazítani a helyi kurd közösséget.

Ráadásul szeptember elején Erdoğan a leendő "biztonsági zóna" számára is hasonló etnikai átrendezési programot lengetett be. Konkétan a határ 30 kilométeres mélységében, 450 kilométer hosszan akarja letelepíteni Törökországban élő 3,6 millió polgárháborús menekült egy részét, egy millió embert. Ezek a többségében arab vagy turkomán etnikumú emberek azonban Szíria más részeiről származnak, így a kurd hatóságok - és velük együtt az Európai Unió is - úgy véli, hogy a helyi lakosság megkérdezése nélküli letelepítésük az etnikai viszonyok erőszakos átrendezésének számítana.

Mindenki kiakadt azon, hogy Trump martalékul hagyja a kurdokat

Északkelet-Szíriában jelenleg is jelentő amerikai katonai kontingens állomásozik (melynek kivonását Trump tavaly év végén megígérte a török elnöknek, de ígéretét vezérkari nyomásra hallgatólagosan felülbírálta), mely a közlemény alapján egyszerű szemtanúként figyeli azt, hogy az USA katonailag legerősebb NATO-szövetségese lerohanja az USA Iszlám Állam elleni harcra felfegyverzett és kiképzett másik szövetségesét, majd pedig előrelátható módon etnikai tisztogatásokba és gerillaháborúba taszítja  a relatíve stabil régiót. Amellett a törökök - illetve szíriai szövetségeseik: 14 ezer, zömmel iszlamista harcos sorakozott fel a manbídzsi mellékfronton - és a kurdok összecsapása elvonja a figyelmet és az erőforrásokat az Iszlám Állam maradványai elleni harctól. Az SDF máris átcsoportosított egy csomó egységet Deir-ezzór és Rakka téréségből - azokról a területekről, ahol a mai napig zajlanak a gerillaüzemmódba kapcsolt dzsihadisták elleni tisztogató akciók.

Nem véletlen, hogy az amerikai és a nemzetközi sajtó egyöntetűen elítéli Trump lépését; az elnök még saját pártjából és a vele szimpatizáló lapokban is kap hideget és meleget. Lindsay Graham republikánus szenátor például nem máshol, mint a jobboldali Fox Newsban leszögezte:

Remélem, világosan fejeztem ki magam, mennyire rövidlátónak és felelőtlennek tartom ezt a döntést.

Brett McGurk, az Iszlám Állam elleni harcért felelős volt elnöki különmegbízott pedig Twitteren osztotta ki volt főnökét:

Donald Trump nem egy valódi főparancsnok [Commander-in-Chief, utalva az elnök főparancsnoki jogaira – TG]. Ötletszerű döntéseket hoz mindenféle tudás vagy mérlegelés nélkül. Katonák életét kockáztatja, de felelősséget nem vállal értük. Hangoskodik, fenyegetőzik, majd amikor ellenfelei lelplezik a blöffjét, netán telefonon dorongolják le, akkor kihátrál, és cserben hagyja szövetségeseinket.

Trump a negatív hangulatot érzékelve magyar idő szerint délután telefont ragadott, hogy a twitteren magyarázkodjon:

A kurdok az oldalunkon harcoltak, de rengeteget fizettünk nekik és felszereléssel is el lettek látva.

A kurdok évtizedek óta harcolnak Törökország ellen, és ezt a háborút három éven keresztül z USA befagyasztotta, de „véget kell vetni a végtelen háborúkban való részvételnek”, és haza kell hozni az amerikai katonákat, hogy – jön a CAPS LOCK

OTT HARCOLJUNK, AHOL AZ MEGÉRI NEKÜNK, ÉS CSAK A GYŐZELEMRE HAJTSUNK.

Trump twitteriádája szerint Európának, Iránnak, Szíriának, Törökországnak, Iraknak, Oroszországnak közösen kell kitalálnia, hogyan rendezi a helyzetet és hogy mi legyen az Iszlám Állam elfogott dzsihadistáival.

Mi 7000 mérföldre vagyunk ettől az egésztől, és hogy ha az Iszlám Állam bárhol feltűnik a közelünkben, akkor újra szétzúzzuk!

A török hadsereg fölénye a nehézfegyverzetet és a légierőt tekintve elsöprő, azonban a 2000-es évek tisztogatásai a harckészségén is nyomot hagytak, a kurdok ellenben harcedzett gerillaharcosok, ami ha a győzelemhez nem is, de egy elhúzódó, sok véráldozattal járó harchoz elegendő lehet.

Nem véletlen, hogy az ENSZ regionális humanitárius koordinátora Genfben azt nyilatkozta:

Reméljük a legjobbakat, de a legrosszabbra készülünk.