Brexit: a brit parlament előtt Boris Johnson megállapodása, egy módosító mindent megkavarhat

A brit parlament sorsdöntő rendkívüli ülést tart szombaton: a kormány tervei szerint az alsóházban szavazni fognak a Boris Johnson által kialkudott kilépési megállapodásról, amit az EU-s tagországok vezetői csütörtökön jóváhagytak. Azonban először az lesz kulcsfontosságú, hogy az egyik benyújtott módosítóról hogyan döntenek, ez ugyanis mindent megkavarhat.

Az indítvány lényegében kötelezné Johnsont, hogy mindenképpen kérjen halasztást az EU-tól, amíg a kilépési megállapodás törvénybe iktatásához szükséges jogszabályok átmennek a parlamenten.

Kormányzati források jelezték, ha ez a módosító a szándékaikkal szemben átmegy, akkor le is fújhatják a szombati fő szavazást a megállapodásról. Ebben az esetben jövő keddre tolódhat a döntés az alsóházban – addig viszont a törvényi kötelezettség alapján Johnsonnak a szombati nap végén az október 31-i kilépési dátum halasztását kellene kérnie az EU-tól.

Már az ülés ténye is jelzi a helyzet súlyát, 1939 óta csak négyszer ültek össze szombaton, legutóbb 37 éve, a Falkland-szigeteki háborúnál.

A brit kormány és az EU között megkötött megállapodást még jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek és a brit parlamentnek is, de utóbbi az igazán fontos. Theresa May előző kormányfő brexitmegállapodását ugyanis háromszor is visszadobta az alsóház.

A szavazásnak viszont nemcsak a végeredménye nem biztos, hanem az sem, hogy egyáltalán megtartják-e, hiszen először az említett módosító jön, és az is szorosnak ígérkezik.

A parlamenti szavazásokkal párhuzamosan több tízezren tüntetnek Londonban egy új népszavazást követelve:

Johnson: Ez lehetőség a továbblépésre

Délelőtt előbb Johnson tartott beszédet, kérdéseket lehetett feltenni a kormányfőnek, utána pedig vita kezdődött a brexitmegállapodásról. A szavazás a megállapodásról és az ahhoz benyújtott módosítókról délután lehet, pontos időpont még nincs.

„Ez egy új lehetőség a továbblépésre, egy új és jobb megállapodás Nagy-Britanniának és az EU-nak is" – mondta Johnson az alsóház előtt tartott beszédében. Szerinte az alsóház elmozdíthatja az országot a holtpontról, ha véghezviszi a brexitet. Mint mondta, az EU korábban kijelentette, hogy nem nyitják újra a tárgyalásokat a kilépési megállapodásról, és nem veszik ki az ír-északír tartalékmegoldást, de mindkettőt megtették. „Ez a lehető legjobb megoldás" - jelentette ki. Majd azt mondta, hogy szerinte a tagországi vezetőinek nem fűlik a foga az október 31-i kilépési határidő újabb halasztásához.

Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője szerint Johnson fogta May háromszor elutasított megállapodását, és még rontott rajta. Szerinte a megállapodás ártana a gazdaságnak. „Nem jó az országunknak, és a következő generációk is éreznék a hatását" – jelentette ki. Majd részben saját pártja ingadozóinak szólva azt mondta Johnsonra utalva: „Egy szavát sem hihetitek el."

Az órákon át tartó vitában az ellenzéki pártok a potenciális veszélyeket hangsúlyozták ki, de felszólalt Theresa May is, aki a megállapodás támogatására szólított fel.

Hogy alakulnak az erőviszonyok?

Johnson már csütörtökön nehéz helyzetbe került, mivel nincs többsége az alsóházban, és a torykat a brit parlamentben támogató északír unionisták már a megállapodás EU-s elfogadása előtt bejelentették, nem tudják elfogadni a dealt, ezért ellene szavaznak majd.

Az ellenzéki pártok vezetői is mind elutasítják Johnson megállapodását, ráadásul a kormányfőnek a saját pártja keménybrexit-párti tagjait, és a korábban általa kizárt képviselőket is győzködnie kellett. A brit lapok különböző számításai szerint utóbbi két csoport közül a többség várhatóan beáll a megállapodás mögé, és a legnagyobb kérdés az lesz, hogy az ellenzék vezető erejéből, a Munkáspártból mennyien szavaznak ki.

Corbyn a megállapodás leszavazására szólított fel, azonban több munkáspárti korábban May változatát is megszavazta, ráadásul többen olyan választókörzeteket képviselnek, ahol a kilépésre szavaztak. Arról pedig nem lehetett hallani, hogy kizárással fenyegették volna a kiszavazó képviselőket.

Ha módosítók nélkül átmegy a megállapodás, akkor az Egyesült Királyság annak feltételei szerint lépne ki október 31-én az EU-ból. A szükséges törvények elfogadására másfél hete maradna a parlamentnek. Johnson megállapodása a korábbi dealen alapul, vagyis egy átmeneti időszak lépne érvénybe 2021-ig, de kikerült belőle az ír-északír határ nyitvatartásának dilemmájára kitalált backstop, ami helyett alternatív megoldásokat fogadtak el. Ezek az északír unionistáknak elfogadhatatlanok.

Ha nem megy át a megállapodás (vagy nem is szavaznak róla szombaton), akkor a törvény arra kötelezi Johnsont, hogy kérvényezze a brexit október 31-i határidejének halasztását 2020. január 31-ig, ha csak ezzel lehetne elkerülni egy megállapodás nélküli, rendezetlen kilépést. Egy rendezetlen kilépés lehetőségéről is szavazni fognak szombaton az alsóházban, de ezt már többször elutasították korábban a képviselők. Bármilyen halasztást az EU-s tagországoknak egyhangúlag kellene jóváhagynia.

A módosító került a középpontba

A helyzetet alaposan bonyolítja, hogy több módosító indítványt is benyújtottak a megállapodáshoz. Ezek közül az egyik pártokon átívelő javaslat kimondaná, hogy az alsóház ugyan ideiglenesen rábólinthat a dealre, de addig „visszatartja a támogatását", amíg a kilépéshez szükséges összes technikai jogszabály is átmegy a parlamenten. Benyújtói szerint ez azt is biztosítaná, hogy ne lehessen ezeknek a blokkolásával kierőltetni mégis egy rendezetlen brexitet, és biztosan maradna is idő az elfogadásukhoz.

Ezzel lényegében azt írná elő, hogy akkor is halasztást kelljen kérnie Johnsonnak a szombati nap végén, ha a megállapodásról szóló szavazáson meglenne a többsége. De papíron, ha az összes jogszabályi előírást elfogadják a következő hetekben, akkor még kiléphetne az Egyesült Királyság a megállapodás feltételei alapján október 31-ig. Azonban a kilépési megállapodás gyakorlati megvalósításáról szóló törvényjavaslathoz is lehet különböző módosítókat csatolni, ami bizonytalanná tenné a továbbiakat.

Könnyen lehet, hogy az erről a módosítóról szóló szavazás mindent megváltoztat. Ugyanis a BBC információi szerint a Downing Street el akarja kerülni, hogy átmenjen az indítvány, ami szerintük csak az időhúzásra szolgál. Azzal is nyomást akar gyakorolni a képviselőkre, hogy több forrás jelezte, ha mégis többséget kapna,

Ebben az esetben a jövő hét elején adnák be a kilépési megállapodásról szóló törvényjavaslatot az alsóházban, és akkor nem szombaton, hanem kedden lenne a legfontosabb szavazás. A kormány korábban azzal érvelt, hogy elég idő maradna a kilépés gyakorlati lebonyolításához szükséges jogszabályok elfogadására. Ezt több képviselő azonban vitatta.

A Downing Street szóvivője arról is beszélt a CNN szerint, hogy ha a parlament blokkolja Johnson megállapodását szombaton, akkor az alternatíva egy előrehozott választás. (Egyébként bármilyen forgatókönyv esetén is előbb-utóbb elkerülhetetlen egy előrehozott választás.)

Levelet kellene küldeni az EU-nak

Ha nem lesz döntés szombaton, vagy elutasítják Johnson megállapodását, akkor a törvényi kötelezettségeinek megfelelően el kell küldenie a halasztási kérelmet az EU-hoz. Erről Johnson korábban azt mondta, hogy nem akar halasztást, de a kormány azóta többször is megerősítette, hogy a törvénynek megfelelően járnának el. A szombati beszédében a kormányfő azt állította, hogy az EU-s vezetők nem szívesen hosszabbítanának újból, azonban az elmúlt napokban nem derült ki egyértelműen, hogyan állnának a tagállamok egy ilyen kérelemhez.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy ő kizártnak tart egy újabb halasztást, „a britek vagy elfogadják ezt a megállapodást, vagy rendezetlenül távoznak az EU-ból." Viszont Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arról beszélt, hogy ha jön ilyen levél, és Nagy-Britannia halasztást kér, akkor egyeztetni fog a tagállamokkal. Végső soron azonban nem az ő, hanem kizárólag a tagállami vezetők kezében van a döntés.

Emmanuel Macron francia elnök többször is utalt már rá, hogy ő a halasztás ellen van, és Leo Varadkar ír miniszterelnök is arra utalt, hogy a brit képviselők nem vehetnek biztosra egy ilyen kérelmet. Viszont Angela Merkel német kancellár a Guardian forrásai szerint az EU-csúcson zárt ajtók mögött azt mondta a többi ország vezetőjének, hogy a brexit hosszabbítása elkerülhetetlen lesz, ha a brit képviselők leszavazzák a megállapodást. Merkel Johnsont is figyelmeztette, hogy ne próbálja azt képviselni a britek felé, hogy az EU-s vezetők kizártak egy hosszabbítást.

(Borítókép: AFP)