Albert, Lipót
7 °C
14 °C
Index - In English In English Eng

Boris Johnson elküldte a halasztási kérelmet, de nem írta alá, egy második levelet is írt

000 1LJ8YV
2019.10.19. 15:51 Módosítva: 2019.10.20. 12:05
  • Boris Johnson szombaton akarta szavazásra bocsátani a brit alsóházban az EU-val kötött brexitmegállapodását
  • Bármilyen megállapodást a brit parlamentnek is jóvá kell hagynia
  • Végül azonban egy olyan pártokon átívelő indítványt szavaztak meg a képviselők, amit Johnson el akart kerülni
  • Ez biztosítaná, hogy a kilépési megállapodás gyakorlati megvalósításához szükséges törvények is átmenjenek a parlamenten, és ne lehessen ezek akadályozásával rendezetlen brexit
  • Viszont az indítvány elfogadása lényegében kötelezte Johnsont, hogy a törvénynek megfelelően kérje az október 31-i határidő halasztását 2020. január 31-ig az EU-tól
  • Johnson korábban azt mondta, nem kér újabb halasztást, de késő este Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke bejelentette, megérkezett a levél
  • Brit lapok szerint Johnson ugyan elküldte a halasztási kérelmet, de nem írta alá, egy második levélben pedig a hosszabbítás ellen érvel
  • Tusk konzultálni fog a tagországok vezetőivel a további lépésekről, egy halasztást egyhangú döntéssel kell jóváhagyniuk
  • Johnson továbbra is ki akar lépni október 31-gyel, a brexitmegállapodásról jövő hét elején tarthatnak szavazást az alsóházban

322 igen, 306 nem ellenében megszavazott a brit alsóház a szombati rendkívüli ülésen egy olyan módosító indítványt, amit Boris Johnson nagyon el akart kerülni. Az indítvány sikere lényegében azt jelentette, hogy Johnsonnak mindenképpen a brexit október 31-i határidejének halasztását kellett kérnie az EU-tól a nap végéig.

Késő este kiderült, hogy Johnson elküldte a levelet a halasztási kérelemmel Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének, de a BBC-nek és a Sky Newsnak nyilatkozó kormányzati források szerint nem írta alá. A források szerint ezen kívül

egy második levelet is mellékelt – ezúttal már aláírással –, amiben amellett érvel, hogy hiba lenne hosszabbítani.

Állítólag arra kéri az EU-s vezetőket, hogy sürgessék arra a brit képviselőket, szavazzák meg a brexitmegállapodást bármilyen további halasztás nélkül.

A direkt ezért összehívott rendkívüli ülésen a kormány szavazásra akarta bocsátani az alsóházban a Boris Johnson által kialkudott kilépési megállapodást, amit az EU-s tagországok vezetői csütörtökön jóváhagytak. A megállapodást ugyanis jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek és a brit parlamentnek is. Theresa May előző kormányfő brexitmegállapodását háromszor is visszadobta az alsóház.

Johnson már csütörtökön nehéz helyzetbe került, mivel nincs többsége az alsóházban, és a torykat a brit parlamentben támogató északír unionisták ellenezték a dealt, ahogy az ellenzéki pártok vezetői is. A szombati nyilatkozatok alapján Johnsonnak sikerült meggyőzni saját pártja keménybrexit-párti tagjait, és a korábban általa kizárt tory képviselők többségét is, és úgy tűnt, szoros eredmény várható, az lesz a kérdés, a Munkáspártból mennyien szavazhatnak ki.

Miközben a parlament épületénél és Londonban több tízezren tüntettek egy új népszavazást követelve, az ülésteremben végül a többpárti módosító indítványról szóló döntés lett a fontos, és ott alulmaradt a kormányfő. Miután pedig újból szembementek a képviselők Johnsonnal (aki eddig még nem nyert meg szavazást az alsóházban), végül magáról a brexitmegállapodásról így nem volt külön szavazás szombaton.

A pártokon átívelő módosító indítvány lényege, hogy az alsóház „visszatartja a támogatását", amíg a kilépéshez szükséges törvényi elemeket is elfogadják a parlamentben. Benyújtói szerint ez biztosítaná, hogy ne lehessen a kialkudott deal támogatásával, de aztán a következő másfél hétben a kilépési megállapodás gyakorlati megvalósításáról szóló törvényjavaslat blokkolásával kierőltetni mégis egy rendezetlen brexitet, és biztosan maradna is idő a technikai jogszabályok elfogadásához.

Korábban az alsóház törvényben kötelezte arra a kormányfőt, hogy a szombati nap végén kérvényezze a brexit október 31-i dátumának a halasztását az EU-tól, ha nem megy át addig megállapodás az alsóházon is

(és nem szavaznak kifejezetten a rendezetlen brexit támogatásáról a képviselők, amit korábban már többször elutasítottak). A módosító sikere azt jelentette, hogy Johnsonnak mindenképpen halasztást kellett kérnie 2020. január 31-ig.

Johnson jövő hét elején újra próbálkozna

Kormányzati források előre jelezték, ha ez a módosító a szándékaikkal szemben átmegy, akkor nincs értelme a szombati fő szavazásnak a megállapodásról. A toryk alsóházi ügymenetért felelős vezetője arra utalt, hogy hétfőre tolódhat az újabb szavazás magának a megállapodásnak a támogatásáról. Johnson pedig elmondta, hogy a hét elején benyújtják majd a kilépési megállapodásról a törvényjavaslatot is a parlament elé, amiről kedd este jöhet fontos szavazás.

A rendkívüli ülésnapon nem derült ki végérvényesen, hogy magának a megállapodásnak milyen támogatottsága van, és feltehetően ennél több képviselőre számíthatna egy konkrétan a dealről szóló szavazáson Johnson. A szombaton sikerre vitt indítványt beadó, volt tory, most független képviselő Oliver Letwin például a vele szavazóknak köszönetet mondva jelezte: ő támogatni fogja Boris Johnson megállapodását, de a biztosítéknak tekintett javaslatával el akarta kerülni, hogy az Egyesült Királyság megállapodás nélkül eshessen ki az EU-ból október végén.

Ahogy arra a BBC is felhívta a figyelmet, egyelőre még nem kizárt annak a lehetősége, hogy ha a kilépési megállapodás gyakorlati megvalósításáról szóló törvényeket elfogadnák, és

az megjárná a parlament mindkét házát, akkor október 31-én ennek feltételei szerint lépjen ki az Egyesült Királyság az EU-ból.

Azonban ellenzéki képviselők korábban kételkedtek abban, hogy elég lenne a hátralévő idő a szükséges jogszabályok megszavazásához, és egyelőre az ehhez szükséges számú képviselő támogatása is erősen kérdéses. Ráadásul újabb módosítók is jöhetnek. 

A nap végéig el kellett küldenie a levelet

Előbb azonban az volt a kérdés, hogy mi történik a törvényben kikötött halasztási kérvénnyel. A szeptemberben a rendezetlen brexit megelőzőséhez elfogadott törvény még azt is kikötötte, hogy pontosan hogyan legyen megfogalmazva a Brüsszelbe küldött levél. Johnson korábban rendszeresen arról beszélt, hogy nem kérne újabb halasztást, de aztán a kormány egy skót bíróságra beadott dokumentumokban jelezte, hogy elküldenék a levelet, ha ez szükséges lesz. Legutóbb pedig szerdán Stephen Barclay brexitügyi miniszter jelentette ki, hogy a kormány tartani fogja magát a törvényhez. Azonban hozzátette, hogy az elsődleges céljuk az október 31-i kilépés biztosítása.

Johnson a szombati indítvány sikere után azt mondta, hogy továbbra is úgy gondolja, hogy a legjobb az lenne az Egyesült Királyságnak, ha az új megállapodásával lépnének ki október 31-én.

„Nem fogok halasztásról tárgyalni az EU-val, és a törvény sem erre kényszerít"

 – mondta. „További halasztás rossz lenne az országnak." Johnson szóvivője nem akarta később ennél bővebben kifejteni a kormányfő álláspontját.

000 1LK0SW
Fotó: Jessica Taylor / AFP

Azt korábban is találgatták, hogy vajon megpróbálná-e valahogy megkerülni a kormányfő a törvény előírásait. Az az első nyilatkozatokból nem derült ki egyértelműen, hogy Johnson szembe akar-e menni a törvénnyel, vagy például arra utalt, hogy ugyan el fog menni egy levél, de azt jelezni fogja egy második levélben az EU-nak, hogy mik a kormány valódi szándékai. Azt is találgatták, hogy Johnson nem véletlenül használta a „tárgyalás" szót, ami önmagában azt még nem zárná ki, hogy elküldje a levelet. Ha nem tett volna eleget a törvénynek, akkor bíróság elé is állíthatták volna.

Végül késő este egy EU-tisztviselő a CNN-nek elmondta, hogy Johnson telefonon beszélt Donald Tuskkal, hogy elküldi a halasztási kérelemről a levelet. Tusk aztán késő este kiírta, hogy megkapta a kérelmet, konzultál a tagországok vezetőivel, mit reagáljanak.

Utána derült ki, hogy kormányzati források szerint aláírás nélkül küldte a kérelmet Johnson, mellékelve egy dokumentumot, ami világossá tette, hogy a levél a parlament által elfogadott törvénynek tesz eleget. Egy második, aláírt levélben viszont világossá teszi, hogy elhibázottnak tartana egy új hosszabbítást. Feltehetően jogi vita kezdődik majd a következő napokban, hogy ez teljes mértékben megfelel-e így a parlament által elfogadott törvény előírásainak.

Johnson a brit képviselőknek is küldött egy levelet, amiben megismételte, hogy tárgyalni nem fog halasztásról, és hangsúlyozza majd Brüsszelnek, hogy a további hosszabbítás nem megoldás. Arra is figyelmeztetett, hogy az EU el is utasíthatja „a parlament kérését a további hosszabbításra", vagy csak lassan dönthet. Továbbra is arra sürgette őket, hogy támogassák a megállapodását a jövő hét elején a brit parlamentben, és az október 31-i kilépést akarja tető alá hozni.

Ebből az is látszik, hogy az aláírás elhagyása mellett a kormány a parlamentre mutogatva próbálja majd feloldani azt az ellentmondást, hogy Johnson hónapokon át tartotta magát ahhoz, hogy nem fog halasztást kérni, majd mégis megtette.

Az EU átgondolja, mit lépjen

Korábban Mina Andreeva, az Európai Bizottság szóvivője kiírta a Twitterre, hogy tudomásul vették az indítványról szóló szavazást. Bármilyen hosszabbítást csakis egyhangú döntéssel hagyhatnak jóvá a tagországok.

Még az EU-csúcson Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy ő kizártnak tart egy újabb halasztást, „a britek vagy elfogadják ezt a megállapodást, vagy rendezetlenül távoznak az EU-ból." Viszont Donald Tusk arról beszélt, hogy ha jön ilyen levél, és Nagy-Britannia halasztást kér, akkor egyeztetni fog a tagállamokkal. Végső soron azonban nem az EU-s vezetők, hanem kizárólag a tagállami állam- és kormányfők kezében van a döntés.

A francia elnöki hivatal a szavazás után azzal reagált, hogy egy újabb halasztás senkinek sem az érdeke. Emmanuel Macron francia elnök korábban többször is kijelentette, hogy ő a halasztás ellen van, és Leo Varadkar ír miniszterelnök is arra utalt, hogy a brit képviselők nem vehetnek biztosra egy ilyen kérelmet. Varadkar a Twitterre kiírta, hogy az alsóház a szombati szavazással eltolta a döntést, hogy ratifikálja-e a megállapodást, vagy sem. Ha kapnak halasztási kérelmet, akkor Tusk megtárgyalja a tagországok vezetőivel, adnak-e, írta.

Angela Merkel német kancellár a Guardian forrásai szerint az EU-csúcson zárt ajtók mögött azt mondta a többi ország vezetőjének, hogy a brexit hosszabbítása elkerülhetetlen lesz, ha a brit képviselők leszavazzák a megállapodást. Merkel Johnsont is figyelmeztette, hogy ne próbálja azt képviselni a britek felé, hogy az EU-s vezetők kizártak egy hosszabbítást. A szombati szavazás után a Sky Newsnak EU-s diplomaták jelezték, hogy Brüsszelt frusztrálja az események alakulása, de nagyon valószínűtlen, hogy elutasítsanak egy halasztási kérelmet, hiszen a rendezetlen kilépést el akarják kerülni.