Hortenzia, Gergő
8 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Februárban derül ki, hogy kiadják-e Assange-t az Egyesült Államoknak

2019.10.21. 15:49

Elutasította a bíróság Londonban hétfőn azt az ügyvédi kérést, hogy három hónappal elnapolják Julian Assange, a WikiLeaks szivárogtató portál alapítójának kiadatási meghallgatását. A meghallgatást így a tervezettnek megfelelően 2020 februárjában megtartják - közölte az MTI.

A halasztást Assange ügyvédei kérték a törvényszéktől. Mark Summers jogász szerint szükség lett volna erre az időre, hogy előkészítsék az újságíró védelmét. A védő emellett azt vetette az amerikai hatóságok szemére, hogy törvénybe ütköző módon kémkedtek Assange után, amikor Ecuador londoni nagykövetségén élt. A 48 éves Assange a londoni törvényszéken az ecuadori diplomáciai képviseleten töltött éveiben viselt szakállát leborotválva jelent meg. A karzaton összegyűlt támogatóit ökölbe szorított kezét felemelve biztatta.

Assange-t azután  vették őrizetbe április 11-én, hogy Ecuador végül megvonta tőle a menedéket , majd azért ítélték 50 hét letöltendő szabadságvesztésre , mert amíg a nagykövetségen élt, nem jelent meg a bíróságon.

Julian Assange hét éven át élt Londonban Ecuador nagykövetségén, ahova a brit igazságszolgáltatás elől menekült, hogy ne adhassák ki Svédországnak, ahol nemi erőszak gyanúja miatt nyomoznak utána. Assange valójában nem a svéd vádaktól tartott igazán, hanem attól, hogy kiadják az Egyesült Államoknak, ahol sokkal súlyosabb bűncselekményekkel, többek között államtitoksértéssel vádolják. 

Assange 2010-ben az amerikai kormányzati számítógéprendszerről több százezer titkosított információt - köztük az afganisztáni és az iraki háborúval kapcsolatos dokumentumokat - lopott el és szivárogtatott ki.

Az igazságügyi minisztérium május végén tizenhét újabb vádpontot ismertetett Assange ellen. Ezek szerint törvénybe ütköző módon hozta nyilvánosságra titkos források nevét, emellett szövetkezett a később el is ítélt Chelsea Manninggel, az amerikai hírszerzés egykori elemzőjével, hogy bizalmas információkhoz jusson.

Csakhogy az új amerikai vád már bővebb, belenyúl az amerikai alkotmány első módosításába, ami a szólásszabadságot és a sajtó szabadságát is biztosítja mások mellett. Az erről szóló dilemmáról, arról, hogy mi várhat Assange-ra az Államokban, és hogy milyen hatással lesz az Assange-sztori a világpolitikára itt írtunk korábban.