Ezek voltak a 2010-es évek legizgalmasabb bűntényei
További Külföld cikkek
- Nagy Csaba: A háború árnyékában a gyerekek mosolya ad reményt
- Két ember eltűnt, miután egy orosz teherhajó elsüllyedt a Földközi-tengeren
- Vlagyimir Putyin afrikai hatalma kezd összeomlani
- Elon Musk szerint csak az AfD mentheti meg Németországot
- Az Aszad utáni Közel-Keleten Irán a legnagyobb vesztes, a legnagyobb nyertes pedig Törökország
A kitalált Slenderman miatt késeltek a kiskamaszok
Két 12 éves amerikai gyerek: Anissa Wier és Morgan Geyser, a szintén 12 éves Payton Leutnert akarta kivégezni, az első ötletük az volt, hogy egy pizsamapartin ölik meg iskolatársukat. Végül 2014 májusában, a pizsamaparti másnapján öltek: egy közeli parkban egyikőjük ráült az áldozatra, míg a másik megkéselte. A 12 éves kislányt 19-szer szúrták meg, csodával határos módon mégis túlélte a támadást, pedig szúrt sebek borították a karját, a lábát és a felsőtestét is.
A kamaszok azt mondták a nyomozóknak, hogy hónapok óta tervezték osztálytársuk meggyilkolását, és állítólag azért tervelték ki az egészet, hogy a Slenderman nevű lény kedvében járjanak. Slenderman egy kitalált arctalan szörnyalak, aki a mese szerint három méter magas, csápok lógnak a hátából és hófehér a bőre.
Amikor egy biciklis rátalált az áldozatra, ő megadta a rendőröknek az egyik támadója nevét; a rendőrség egy helyi országút mellett bukkant rá a sétáló lányokra. A kést is megtalálták az egyikőjük hátizsákjában. Miután letartóztatták őket, a lányok azt mondták, hogy el akartak menni Slenderman házába, amiről úgy hitték, egy wisconsini erdőben van.
2018 februárjában a bíróság felmentette az elkövetőket, akik ugyan beismerték a gyilkosságot, de bebizonyosodott róluk, hogy mindketten pszichiátriai betegek, és azóta is elmegyógyintézetben élnek.
Három hétig ázott a holttest a drága hotel víztározójában, azóta se tudni, hogy került oda
Máig nem derült ki, hogy került 2013 februárjában a 21 éves kanadai Elisa Lam holtteste a Los Angeles-i Cecil Hotel tetején lévő tározóba. Mindenesetre, amint meglett a csupasz női test, az egészségügyi hatóság megtiltotta az ivóvíz fogyasztását az elegáns szállodában. A szálloda egyik, a CNN-nek nyilatkozó vendége, Sabrina Baugh szerint a víznek "fura íze volt".
Az Atlantic Wire beszámolója szerint Elisa Lam holtteste már 21 napja a víztárolóban volt.
2013. januárjában látták utoljára a nőt, akiről halála után egy rejtélyes videofelvétel is napvilágot látott. A felvételen az látszik, hogy a nő a hotel liftjében nagyon furcsán viselkedik: nyomogatja a gombokat, kiszáll, beszáll, mintha bujkálna valaki elől, később mintha beszélne valakivel a lift előtti folyosón, és rendkívül zaklatottnak tűnik.
Több elmélet is napvilágot látott arról, miért viselkedett halála előtt közvetlenül ilyen furcsán az elhunyt nő. Egyesek szerint valaki elől menekült, mások szerint valamilyen drog hatása alatt állhatott, sőt, a konteóhívők szerint szellemek vagy egyéb természetfeletti erők állhattak a háttérben. Aztán amikor kiderült, hogy Elisa Lam bipoláris zavarban szenvedett, azt is vélelmezték többen, hogy egy pszichotikus epizód megnyilvánulásai láthatóak a fenti videón.
Máig nem derült ki, hogy került a komoly biztonsági rendszerrel védett tetőn lévő négy óriási fémajtóval védett víztározó egyikébe, hogy öngyilkos lett-e vagy meggyilkolhatták.
Bombát robbantottak egy Lehel utcai banknál, nem vittek el pénzt, máig nem tudni, ki és miért tette
2014 januárjának egyik hajnalán egy motoros jelent meg a Lehel utcai CIB Bank előtt. A férfi lerakott egy csomagot és odaszólt az árkádok alatt fekvő hajléktalanoknak, hogy menjenek onnan. A csomag 4 óra 18 perckor robbant fel. A házban lakók hatalmas dörrenésre ébredtek, volt, aki percekig nem hallott. A törmelék a négysávos út másik oldalát is beborította. A bank épületének utcafronti fala bedőlt, de a robbanás ereje akkora volt, hogy a bank bejárati ajtaja a négysávos út másik oldalára repült át, és a bankfiók hátsó oldala is megsérült. Itt garázsok vannak, így autókban is esett kár. A robbanás miatt megsérült a CIB mellett lévő Budapest Bank fiókjának homlokzata is. A rendőrség egy rendszám nélküli, cross enduro típusú, fehér motort keresett.
Nem tudni, ki és miért robbantott, ezekről a lehetséges okokról írtunk az eset idején:
- A robbantás kifejezetten a CIB Lehel utcai fiókja ellen irányult. Valakinek összetűzése támadhatott a bankfiókkal vagy annak egyik alkalmazottjával.
- Miután a körülményekből látható, hogy a tettesek nem akartak emberéletet kioltani, a robbantás figyelmeztetés vagy üzenet lehetett. Vagy a CIB Banknak szólt, vagy az összes magyarországi banknak (hét bankfiók állt egymás közelében).
- Nem zárhatók ki a politikai motívumok sem. A robbantás a 2014-es választások előtt három hónappal történt. A robbantások megzavarhatják a nyugalmat, a közbiztonság erős romlását mutathatják, vagy épp ellenkezőleg: erős kormányzati fellépést tehetnek szükségessé.
- Felmerült egy negyedik, kevésbé életszerű lehetőség is: eszerint az elkövető bankot akart rabolni a robbantásos módszerrel, de aztán meggondolta magát. Pénzt mindenesetre nem vitt el.
A robbantás 25 millió forintos kárt okozott az épületben, és további másfél millió forintos kárt a környező lakásokban. Még 2017-ben is ismeretlen tettes ellen nyomozott a rendőrség a bankrobbantás után, és a kitűzött tízmillió forintos nyomravezetői díj sem hozott kézzelfogható eredményt.
Kivégeztek egy kempingező családot és egy biciklist a Francia-Alpokban, fejbe lőttek mindenkit, és még mindig nem tudni, kicsoda
2012. szeptember 5-én délután William Brett Marton, a brit légierő egyik leszerelt pilótája kerékpárjával éppen egy ritkán használt hegyi, erdős úton ment, amikor egy parkolónak kialakított pihenő részhez érve megdöbbentő látvány tárult a szeme elé. Egy fején és vállán megsérült kislány botorkált felé, majd néhány méterre tőle összeesett. A férfi a közelben egy BMW-t is talált, aminek még járt a motorja és az autó mellett egy kerékpáros több lőtt sebbel feküdt a földön. A kocsi sofőrjének a fején és a felsőtestén is lőtt sebek voltak, és az autóban ülő két nőt is agyonlőtték.
A rendőrök gyorsan kiérkeztek, és megkezdték a nyomok rögzítését, de csak nyolc órával később,
este 11-kor vették észre az autóban a másik túlélőt, az anyja szoknyája alatt végig egy mukkanás nélkül, sértetlenül megbújó második, négyéves kislányt.
A halott sofőr az iraki származású, az Egyesült Királyságban élő Saad al-Hilli volt, a két nő a felesége Iqbal, és a nő anyja, ők mind meghaltak a kocsiban. Két lányuk, a hétéves Zainab és a négyéves Zeena túlélte a támadást, de az idősebbik lányt súlyos sérülésekkel szállították kórházba. A család már harmadik éve kempingezett az Annecy-tó közelében. Egy hétre érkeztek, szeptember 7-én tértek volna vissza Nagy-Britanniába.
A kerékpáros egy Sylvain Mollier nevű francia férfi volt, aki a közelben lakott, és a nyomozás elején azt feltételezték róla, hogy csak rosszkor volt rossz helyen, azért végzett vele is az elsősorban a családot megtámadó gyilkos. Az áldozatokon kívül két ember DNS-e volt még a helyszínen, az egyiket az autóban, a másikat a lökhárítón fedezték fel. Ezeket egyébként átfuttatták minden létező bűnügyi adatbázison, de nem találtak egyezést.
Gyanúba került, majd tisztázódott a családfő bátyja. Mivel a férfi repüléstechnikai mérnökként dolgozott, a nyomozók nem zárták ki, hogy akár ipari kémkedésnek, vagy terroristasejteknek is köze lehetett a gyilkossághoz. Az is felmerült, hogy a biciklis volt a célpont és a család véletlenül keveredett oda, és az is, hogy a család volt a célpont, és a biciklis keveredett oda, majd az is, hogy mindannyian egy fatális véletlen miatt voltak rosszkor rossz helyen.
A mai napig nem lehet tudni, ki végezte ki a családot, a kerékpárost, és miért.
Elrabolták a gazdag üzletember feleségét, kriptovalutát kértek váltságdíjnak, azóta sincs meg a nő
2018 októberében a 68 éves norvég üzletember, Tom Hagen a munkából délután fél kettőkor hazaérve üresen találta lørenskogi családi házukat. A felesége nem volt sehol, viszont egy olyan cetlit talált, amelyen valakik pénzt követelnek, és figyelmeztetnek, hogy Hagen ne szóljon a rendőrségnek.
A sztori gyorsan egyértelművé vált: a feleségét, Anne-Elisabeth Hagent elrabolták.
Nyilván nem véletlenül őt pécézték ki maguknak, az elvonult, hivalkodásmentes életet élő Tom Hagen Norvégia 172. leggazdagabb embere. Ingatlanberuházó és az Elkraft nevű áramcég alapítója, többségi tulajdonosa, vagyonát 1,7 milliárd koronára (56 milliárd forint) becsülik. Az emberrablók csaknem 3 milliárd forintot követeltek a Monero nevű, jól titkosítható kriptovalutában. A norvég lapok szerint ez az első ügy, amelynél kriptovalutában kellene fizetni váltságdíjat. (A kriptovaluta tulajdonképpen digitális pénz, legismertebb formája a Bitcoin.)
A férfi nem törődött azzal a követeléssel, hogy ne szóljon a rendőröknek, fél óra múlva titokban a hatóságokhoz fordult. Pár hónapig a hatóságok csak a háttérben nyomoztak, nem akarták felhergelni az emberrablókat, de idén januárban a lakosság segítségét kérték, mégsem találták az elrabolt asszonyt.
2019 nyarán a rendőrség azt is bejelentette, hogy a nő nagy valószínűséggel halott. Azóta sem találták meg.
A DNS-technika fejlődése miatt kapták el Tompa Eszter gyilkosát
Tompa Eszter nem az utóbbi évtizedben, hanem 2003 szeptemberében halt meg, utoljára Győr külterületén, Sashegypusztán látta két iskoláslány, amikor elbiciklizett mellettük az akkor 22 éves, pincérnőként dolgozó nő. Nem sokkal azután, hogy Eszter elhaladt a kislányok mellett, egy bordó színű, matt fényű autó is elment mellettük, a kocsiban egy férfi ült. Az autó vagy háromszáz méter múlva megállt, a 13 és az 5 éves lány csak annyit látott, hogy a vezető kiszállt, megkerülte az autót, majd visszaszállt és elhajtott. Amikor a lányok odaértek, látták Eszter eldőlt biciklijét, de a lányt már nem.
Tompa Eszter holttestét másnap, Győr túlsó felén, a Mosoni-Duna töltésének koronáján találta meg egy kutyát sétáltató nő. Kiderült, hogy a 22 éves áldozatot előbb összeverték, húzták a földön, a nyakát szorongatták, végül egy bálazsinórral megfojtották.
Habár ez a bűncselekmény nem a 10-es években történt, pár éve, 14 évvel a gyilkosság után fogták el az elkövetőt.
Egy 36 éves gönyűi férfit vettek őrizetbe 2017-ben, akinek egyezett az elkövetőével a DNS-mintája. A férfi nem sokkal az elfogása után feltáró, beismerő vallomást tett és azt mondta, nem akart gyilkolni, egy baleset után hozott szörnyű döntése vezetett a lány halálához. Sofőrként dolgozott, és valaki hívta vezetés közben, ránézett a telefonjára és ekkor elgázolta a kerékpáros lányt. A férfi megijedt, hogy a gázolás miatt börtönbe kerülhet, mivel azt hitte, a lány meghalt. El akarta kerülni a börtönt, pánikba esett, és a lányt betette a csomagtartóba. Céltalanul autózott, miközben kapirgálást hallott a csomagtartóból. Megijedt, bement egy földútra, kinyitotta a csomagtartót, ekkor látta, hogy a lány az eszméleténél van. Vallomása szerint ekkor hozta meg a szörnyű döntését: egy helyszínen talált bálamadzaggal megfojtotta, mert félt, hogy a lány feljelenti.
Ezután a férfi elment a gyerekéért az óvodába.
Majd a holttestért visszament és elvitte a város egy másik részébe, ahol másnap egy arra járó nő megtalálta.
14 évig rejtve maradt, hogy ő volt az elkövető, de aztán a DNS-technológia fejlődése lebuktatta őt.
Lenyúltak hét irtó értékes festményt a rotterdami Kunsthal múzeumból, a rabló utólag beperelte a múzeumot
2012 októberében a rotterdami műcsarnokból hét nagy értékű festményt - köztük Picasso-, Matisse-, Monet- és Gauguin-alkotásokat - lopott el három román állampolgár, akik korábban a Tinderen ismerkedtek össze. A tolvajok éjszaka alig két perc alatt lopták el a festményeket, nem volt különösebben trükkös a technikájuk: az ajtó felfeszítésével jutottak a kiállítóterembe. Ordított a riasztó, mégis leléptek az értékes festményekkel a rendőrség érkezése előtt.
Az évszázad műkincslopásaként emlegetett ügyben aztán jogi eljárás indult Romániában, ahol az egyik rabló ügyvédje szerint a festmények mellett sem volt riasztóberendezés, és a falról pillanatok alatt le tudták emelni azokat az elkövetők.
Catalin Dancu, a fővádlott Radu Dogaru ügyvédje a tárgyaláson azt mondta, hogy védence bepereli a rotterdami múzeumot, valamint az ottani polgármesteri hivatalt hanyagság miatt, "hiszen nem biztosították megfelelően a festmények őrzését". A Mediafax hírügynökség szerint Dogaru a holland rendőrség egyik jelentésére alapozva akarja bizonyítani, hogy a műalkotásokat nem őrizték megfelelően. Az ügyvéd hozzátette: azért indítják a jogi eljárást, hogy védence esetében enyhítő körülményként vegyék figyelembe a hollandok hanyagságát.
A BBC cikke szerint az egyik rabló a festményeket párnahuzatokban csempészte Romániába, ahol próbált túladni rajtuk, aztán egy műkereskedő értesítette a hatóságokat. Az egyik rabló anyja is a vádlottak között állt, ugyanis - bár tagadja - amikor a fia lebukott, megpróbálta elégetni a neves festők képeinek egy részét. Az ellopott festmények közül hét darab - amelyek a BBC szerint 200 millió eurót érnek - soha nem került elő.
Egy dán feltaláló megkínzott, megölt, majd feldarabolt egy újságírót egy tengeralattjárón
Kim Wall svéd újságírónő akkor adott utoljára életjelet, amikor felment Peter Madsen dán milliárdos feltaláló tengeralattjárójára. Aztán eltűnt. A milliárdos közben előkerült, azt mondta, hajótörést szenvedett, a tengeralattjáró elsüllyedt.
Kellett egy kis idő, míg többszörös fordulatok, a milliárdos többször módosított vallomása, az újságírónő feldarabolt holttestének megtalálása után kiderült, mi történt. A feltalálót 2017 őszén gyanúsították meg, hogy előbb saját fejlesztésű tengeralattjárója, az UC3 Nautilus fedélzetére csábította, ott szexuálisan bántalmazta és brutálisan kivégezte Kim Wall svéd újságírónőt, aki azért volt ott, hogy interjút készítsen vele.
A DNS-vizsgálattal azonosították a nő holttestét, és az elsüllyesztett tengeralattjárón is tudtak nyomokat rögzíteni a rendőrök. A vizsgálat során a férfi lefoglalt számítógépén olyan videókat találtak, melyeken nőket kínoznak meg, de találtak csonkításról szóló videókat is, a feltaláló végül be is ismerte a feldarabolást.
Az újságírónő nemi szervein 14 belső és külső késszúrás nyomait találták, a férfit életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték tavaly tavasszal Koppenhágában.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.