Putyin népszerűségének is betett a járvány

Öles léptekkel zárkózik fel Oroszország a koronavírussal leginkább fertőzött országokhoz. Csütörtökön már hatodik napja zsinórban ismét 10 ezer feletti esetszámot regisztráltak, ezzel az Egyesült Államok napi 24 ezer esete után a világon itt terjed a leggyorsabban a fertőzés.

Jelenleg 159 ezer aktív esetet tartanak számon, a 143 milliós ország ezzel a harmadik a 998 ezer aktív esetet jegyző (330 millió lakosú) Egyesült Államok és a 175 ezer esetet jegyző (66 milliós) Egyesült Királyság mögött, utóbbiban azonban nem adnak arról frissülő adatokat, mennyien gyógyultak meg, ezért kevesebb aktív eset is lehet.

Az oroszoknál mintha legyengülne a vírus

Egy nap alatt számuk 88 fővel nőtt Oroszországban, de így is óriási a különbség a közel ugyanannyi összes fertőzést jegyző Egyesült Királysághoz képest, ahol viszont több mint 30 ezren haltak meg, Európában ott jegyzik a legtöbb halottat.

Az eddig regisztrált összes fertőzésből ott eddig csaknem minden 6. végződött halállal (15,15 százalék), míg Oroszországban kevesebb, mint minden századik (0,93 százalék). De még a nagy nyugat-európai országok közül legjobban álló Németországhoz képest is jelentős a különbség: ott 168 162 összes fertőzött, és már csak 20 338 aktív eset mellett 7392-en haltak bele a betegségbe.

Eközben mégis példátlan lépésre szánta el magát az orosz vezetés azzal, hogy lemondta az idei – ráadásul 75 éves jubileumi – ünnepi katonai parádét a Vörös téren. (Igaz, Oroszország már a 70. évfordulót sem ünnepelhette felhőtlenül, mivel akkor már a Krím egyoldalú elcsatolása miatt szankciókkal tűzdelt politikai karanténba került, így visszafogott volt a nemzetközi részvétel, ellentétben a 2010-es ünnepséggel, amikor állam- és kormányfők tucatjai voltak Moszkvában.) A II. világháborús győzelmet május 9-én ezúttal csak a légierő országos bemutatójával ünneplik meg, de tömegrendezvények nem lesznek. Vlagyimir Putyin elnök viszont beszédet intéz majd az országhoz.

Miközben Oroszországban a halottak aránya az egy százalékot sem éri el az igazolt fertőzöttekhez képest, addig máshol ez a helyzet ennél az arányszámnál (ez nem egyenlő a halálozási rátával, amit a lezárult esetekből számolnak):

Az arányok a gyógyultakkal a fenti országokban várhatóan javulni fognak, de a pillanatképben is meglepő, hogy ekkora különbség lehet. Egy százalék alatti értéket kizárólag Hongkong ért el (1041 esetből 4 halott, kevesebb, mint 0,4 százalék) és Izland (1799 fertőzés, 10 halott, alig 0,55 százalék), rajtuk kívül viszont már csak olyan országok, vannak egy százalékos halálozási ráta alatt, ahol sejthetően gyenge az adminisztráció, vagy nem feltétlenül átlátható, például: Kazahsztánban, Üzbegisztánban, Szenegálban, Djiboutiban, és több arab államban, ahol országonként jellemzően 400-8000 beteget tartanak számon. Katar kilóg a sorból több mint 20 ezer fertőzéssel, és alig két tucat halálesettel:  a 2,6, milliós Öböl-menti államban a legkisebb a halottak aránya a fertőzések számához képest, ám az adatok átláthatósága kétséges, már csak azért is, mert a katari állampolgárok száma alig háromszázezer, míg a külföldi vendégmunkásoké ennek többszöröse - csak indiai és pakisztániból van másfél millió -, márpedig az ő adataikról nem feltétlenül igyekeznek pontos képet adni a hatóságok.

Igaz, a közép-kelet-európai országok mutatói is alacsonyabbak a legtöbb nyugat-európainál, a térségben egyedül Magyarország lóg ki:  

Mindez azonban nem árul el semmit az egészségügyi rendszerről – a jelek szerint más kötelező oltásokkal sem magyarázható – csak játék a számokkal: országonként eltér a mérés intenzitása is. Alapvetően ahol kevesebb a mérés, nagyobb a halottak arányaa regisztrált fertőzöttekhez mérten. Oroszország nem csak intenzíven tesztel – április vége óta csak Moszkvában napi 40 ezer tesztet végeznek el, ez alig 6 ezer forintért elérhető magán úton is –, de teszt nélkül is kerülhetnek a statisztikába betegek, akiknek a tüneteik megfelelnek a koronavírus leírásának – legalábbis erről beszélt már egy hónapja az orosz egészségügyi miniszter.

– írta a Kommerszant. Ez – fejenként két teszttel számolva a bizonyossághoz – azt jelenti, hogy már az ország lakosságának több mint másfél százalékát letesztelték. 

Hogy a tesztek milyenek, az más kérdés: a járványügyi felelős moszkvai alpolgármester korábban elmondta, hatféle kínai teszt is használhatatlannak bizonyult, így egy holland tesztet választottak. A Biozek Medicalról aztán kiderült, valójában szintén kínai: ugyanannak a Hangzou Alltest Biotechnek a termékét kínálja, amelyről korábban már az Egyesül Királyságban is bebizonyosodott: megbízhatatlan, legalábbis nem a lakosság széles körének gyorstesztesztelésére használható – írta a közelmúltban megalakult oknyomozó portál, a Vazsnije Isztorii (Fontos történetek). Üzletnek viszont nem rossz: az öt euróért beszerzett teszteket az orosz disztribútor ötszörös áron adja tovább – írta a Novaja Gazeta.

Ha rosszabb, akkor jobb 

Az alacsony halálozási statisztika a fertőzés gyors oroszországi üteme mellett azonban mindenképp meglepő. Igaz, a gyors terjedést is lehet másképp értelmezni, mert a fertőzésszámok magas, napi 10 ezer feletti abszolút értéke mellett százalékosan a terjedés csökken, a növekedés inkább lineáris, mint exponenciális – így a reprodukciós ráta is csökkenést mutat. De semmiképp sem lehet a a járvány tetőzéséről beszélni.

És talán még annál is jobban nő. Nem állítható, hogy az orosz vezetés szavakban a járvány terjedését tagadná, vagy akár kisebbítené, sőt. A moszkvai polgármester napok óta a város lakosságának két százalékos fertőzöttségéről beszél, ami a bő 12 milliós városban negyedmillió embert jelent. Ez önmagában több, mint az országosan számon tartott 187 ezer eddigi fertőzés.

Szergej Szobjanyin ezt az eddigi, a hivatalos adatok szerint intenzív, napi 40 ezret is elérő tesztelésekre építő matematikai modellre alapozta.

Valójában minél hatékonyabb a tesztelés, minél több tünetmentes betegen mutatható ki a vírus, annál kisebb lesz a halállal végződő fertőzések száma arányosan. De ez nem magyarázza meg, hogy a hasonló mennyiségű fertőzöttet kimutató országokhoz képest miért ennyivel kevesebb Oroszországban.

Érdemi magyarázattal nem szolgált az orosz egészségügy arról, mi lehet ennek az oka. Kétségtelen, hogy a kórházi ágyak száma Németországgal azonos, Oroszországban 8 jut ezer lakosra – más kérdés, hogy önmagában az ágyszám nem magyaráz meg semmit, ha nem áll mögötte megfelelő infrastruktúra. Igaz, a brit ágyszám ezer lakosra 2,5, ennek alapján könnyebben túl lehet terhelni a rendszert, de ott sem alakultak ki olyan jelenetek, mint Lombardiában, ahol a folyosón is kezeltek betegeket egyes kórházakban.

Tény, hogy az orosz lakosság átlag életkora valamivel kevesebb, mint a brit, 39,6 a 44,5-tel szemben. A brit lakosság 17 százaléka 65 év feletti, Oroszországban csak 14,67 százaléka, de ez sem magyarázza meg a látványos különbséget.

Jól csináljuk, ennyi

Az orosz egészségügyi minisztérium szerint nincs nagy titok az alacsony halálozási statisztikában: időben felderítik a betegséget, és biztosítják a szükséges segítséget.

„Sok múlik azon, mennyire gyors és hatékony a segítség. Egyelőre készen állunk és időben ott vagyunk” – idézte a Lenta.ru a a minisztérium képviseletében nyilatkozó Jelena Malinnyikovát. A járványügyi szakértő szerint így sem lehet azért mindenki nyugodt, hiszen a teljes lakossághoz képest a halottak száma nő, egymillió lakosra vetítve jelenleg 11. A betegség halálozási rátájáról korainak tartja beszélni, mert a fertőzés pontos számai nem ismertek. Így az alacsony számot érdemben ő sem magyarázta meg, és más sem.

Oroszország ugyan gyorsan lépett a járvány elején, hamar lezárta a kínai határt és a repülőgépforgalmat is kizárólag egyetlen repülőtéren keresztül bonyolította le Kínával, minden érkezőt egészségügyi vizsgálatnak vetve alá. Európával szemben azonban lassabban léptek életbe a korlátozások, a vírus is ebből az irányból érkezett. Megfogni tehát nem sikerült a járványt, az ország szinte minden régiójában jelen van, a kormányfő is megbetegedett, bár a helyzet minden bizonnyal rosszabb is lehetne, ha nem lennének szigorú karanténszabályok. Így azt azért sikerült elérni, hogy a járvány gócpontja továbbra is Moszkva, az összes beteg felét itt tartják számon.

A nyíltság alatt is esnek ki az ablakon

Az állam a korábbi szovjet reflexektől eltérően nem tagadja le a járványt, sőt, a fertőzés mértékét sem kisebbíti szavakban, de két hét alatt három olyan egészségügyi dolgozó is meghalt, aki vagy a nyilvánossághoz fordult a munkafeltételek miatt, vagy attól tartott, hogy osztályvezetőként felelősségre vonják a járvány terjedése miatt. Április 24-én az űrkutatási központnak helyt adó, Moszkva melletti Csillagváros sürgősségi osztályának vezetője halt meg az ablakból kizuhanva. Natalija Lebegyeva maga is megfertőződött koronavírussal, és a vezetés felvetette felelősségét abban, hogy a részleg más dolgozói is megbetegedtek, mert az osztály nem készült fel megfelelően a járványra. Lebegyeva halálában nem zárják ki az öngyilkosságot.

Egy nappal később a dél-szibériai Krasznojarszk háborús veteránokat fogadó központi kórházának ideiglenes főorvosa esett ki az ablakon. Sajtóhírek szerint Jelena Nyepomnyascsaja aznap találkozott a regionális egészségügyi minisztérium vezetőjével, aki közölte, hogy a kórház is koronavírusos fertőzötteket fog ellátni. A főorvosnő állítólag ellenezte a tervet, mondván, ehhez nincs elegendő emberük és eszközük. Nyepomnyjascsaja ezután tért vissza a kórházba és zuhant ki az emeleti ablakon. A kétgyermekes orvosnő - aki több mint húsz éve dolgozott a kórházban - május elsején halt meg a kórházban. Az egészségügyi minisztérium szerint nem volt ilyen találkozó. Mindenesetre a főorvos tragédiájának napján fogadta a kórház az első koronavírusos beteget. Nyepomnyascsaja családja kizárta az öngyilkosságot. A helyi kormány helyettes vezetője  kissé bizarr módon kommentálta a főorvosnő halálát: „Pszichiáterként annyit mondhatok, elsősorban tavasz, másodsorban az általános stressz, és talán még valami a családban" - idézte Alekszandr Podkoritov szavait a Znak.com.

A harmadik ablakon kieső egy Voronyezs megyei mentős volt. Alekszandr Sulepov maga is fertőzött volt és egy kollégájával együtt arra panaszkodott, hogy betegsége ellenére a vezetés továbbra is munkára kötelezi. A videóbejátszásban egy kollégája arról beszélt, hogy nincsenek megfelelő védőfelszereléseik sem a munkájuk ellátásához. Sulepov később arról számolt be, hogy kollégája ellen rémhírterjesztés miatt indulhat eljárás. A mentős ezután, május másodikán esett ki, az első emeletről, de így is súlyos sérüléseket szenvedett. Egy szemtanú szerint leszokás előtti utolsó cigarettáját akarta kidobni az ablak pereméről, és előtte ivott is. Másféle gyanúval nem folyik vizsgálat az ügyben.

Putyin népszerűsége is köhög

Az orosz elnök szerdán bejelentette: a korábban május 11-ig meghosszabbított korlátozásokat a régiók fokozatosan, enyhíthetik. Vlagyimir Putyin hangsúlyozta, hogy erről a régiók önállóan dönthetnek, a felelősség az övék – írta a Newsru.com. Az elnök óvatos háttérbe húzódása talán összefügg azzal, hogy a felmérések szerint a népszerűsége 20 éves mélyponton van – a csökkenést az állami közvélemény-kutató is jelezte –, és nem várható gyors növekedés. 

Az elnök ugyan népszerűnek tűnő intézkedést tett azzal,  hogy munkaszüneti időszakot rendelt el áprilisra – ezt tolták ki május 11-ig –, ami azt jelentette, hogy a munkaadók nem küldhették el alkalmazottaikat, hanem állniuk kellett a béreket, érdemi költségvetési segítség nélkül. Ezt azonban cégek sokasága nem tudta teljesíteni: 

A vírus a központi költségvetést is megtépázta, az olajár csökkenése elapasztotta a legfőbb bevételi forrást, így segíteni is kevésbé tud. Az nem húzza ki a cégeket a bajból, hogy az állam haladékot adott 217 milliárd rubel adó befizetésére – ez az ezermilliárd forintnyi összeg a 2020-as állami költségvetés egy százalékával egyenlő.

Ezek után az sem segít az elnökön, hogy januárban látszólag megkezdte a hatalomátadást, mandátumának 2024-es lejártára készülve, márciusban azonban a Kreml – ha nem is dobta a tervet – mégis előkészítette a terepet egy alkotmánymódosítással arra, hogy Putyin a korlátozás és korábbi ígérete ellenére mégis újraindulhasson az elnöki posztért. Bár az elnök nem mondta ki, hogy ezt meg is teszi, még mindig vannak alternatívák. A koronavírus akkor még belföldön nem annyira fenyegető árnyékában az alkotmánymódosítás könnyen kivitelezhető volt, most azonban visszaütött.

Digitális mellékhatás

A járvány viszont nem várt könnyebbséget is hozott az államnak. A januárban meglepetésszerűen kinevezett kormányfő feladata épp az ország digitalizációja lett volna. Mihail Misusztyin kinevezéséig az adóhatóság élén állt, és általános vélemény szerint eredményesen tette az intézményt az elmúlt tíz évben felhasználóbaráttá, és adóbeszedés szempontjából hatékonnyá.

Oroszország a digitalizáció területén nyomasztóan elmarad Kínától és az Egyesült Államoktól. (Ez mondjuk Európára is igaz.) Piaci sikereket nem ért el, a saját mobiltelefon-gyártása lényegében kimerült egy készülék kormányfői cirógatásában évekkel ezelőtt, de ahogy szokott, az állam geostratégiai érdekek mentén azért tett komoly lépéseket: saját műholdakkal önálló helymeghatározó rendszert épített ki – ez a Glonassz, bár a GPS is működtethető az országban –, aztán kiépítette a vezetékek hálózatát úgy, hogy az orosz internet szükség esetén a külvilágtól levágva is működjön.

Misusztyin kinevezésekor senki sem erre gondolt, de a koronavírus megadta a digitalizációs irányt: a karantén betartásának ellenőrzését.

Ez is teszt, csak másik 

A civilek hatékony kontrolljához ez kiváló módot adott, anélkül, hogy nagy társadalmi ellenállásba ütközne, hiszen valóban közös érdek, hogy a veszélyre tekintettel mindenki betartsa a kijárási szabályokat. Ehhez korábban a terrorelhárítás adott jó alapot, de az mégis szűkebbre szabta a megfigyelhetők körét. Most azonban mindenki belekerült, és az sem baj, ha a politikusok nem kisebbítik a bajt, hanem bátran felfestik a lehetséges legsötétebb képet. 

A kijárási engedélyeket Oroszországban QR-kódokkal osztják ki – vagy akár sms-ben is –, a rendszer operatív volt. A sort nem is Moszkva, hanem az oroszországi Tatárföld nyitotta meg a digitális engedélyekkel még március végén, ezekre akkor volt szükség, ha valaki 100 méternél messzebbre hagyná el otthonát. 

– hívta fel a figyelmet az Rbc.ru. A hivatkozási alapként megadott szövetségi törvény azonban egyáltalán nem tesz említést a polgárok digitális megfigyeléséről, aminek tesztje most élesben már folyik is, és tapasztalatai az államnál maradnak, függetlenül attól, hogy a vírus ellen végül majd kidolgozzák a vakcinát. 

Borítókép: Plakátoszlop Szentpéterváron 2020. április 21-én. MTI/AP/Dmitrij Loveckij