Egy német húsüzemben derülhet ki, milyen esélye van a második hullámnak

628 ezer ember életébe tért vissza a járványügyi korlátozás Németországban, miután a koronavírus egy súlyos járványgóca alakult ki az Észak-Rajna-Vesztfália tartománybeli Gütersloh járásban lévő Tönnies húsüzemben, ahol minden negyedik munkavállaló megfertőződött. A korlátozások Gütersloh és a szomszédos Warendorf járást érintik.

A naponta 20 ezer sertést feldolgozó, 6400 embert foglalkoztató helyi üzemben több mint 1500 fertőzést regisztráltak, minden dolgozó és a velük együtt élők karanténba kerültek. A hónap végéig az óvodák és az iskolák is zárva tartanak a két járásban – Németországban ugyanis júniusban még bőven tart a tanítási év. A nyári szünet Észak-Rajna-Vesztfáliában július 5-én indul.

Miközben a történtek miatt megnyitott tesztközpontoknál több száz méteres sorok alakultak ki, csütörtökre javult a helyzet a két járásban. A korlátozások egyelőre a hónap végéig érvényesek, a következő napok járványügyi adatai alapján fogják meghosszabbítani vagy feloldani ezeket.

Az üzemben felfedezett fertőzés után alig néhány nap kellett a karanténig és a járványügyi korlátozásokig, mindez korábban heteket vett volna igénybe. Ez jelzi azt is, hogy a második hullám vakcina híján is egészen más mederbe kerülhet, mint amilyenben az első haladhatott, akkor még jóval szabadabban.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) ki is emelte a járvánnyal szembeni gyors német reakciót – és a hasonlóan operatív spanyol és izraeli lépéseket – jelezve, hogy ezek elmaradása, és általában a korlátozások lazítása gyorsan a helyzet rosszabbodásához vezethet, ahogyan ez a kelet-európai és közép-ázsiai adatokból látszik.

A családi vita is kiújult a járvány miatt

Az 1971-ben alapított, Németországban és Dániában összesen 16 500 embernek munkát adó – jelenleg lengyel, román, bolgár és észak-macedóniai munkavállalókat is nagy számban foglalkoztató – családi üzem vezetésében is konfliktust szült a járvány. A cég 50 százalékos tulajdonosa, Robert Tönnies szerint nagybátyja – a néhai alapító fiatalabb testvére –, a 45 százalékot birtokló, a Forbes szerint 2 milliárd eurós vagyonnal rendelkező Clemens Tönnies át kellene, hogy adja helyét fiának, a jelenleg 5 százalékos tulajdonos Max Tönniesnek. (Robert és Clemens vitája egyébként korábbi keletű, az idősebb fivér – Robert apja – halála utáni öröklésre vezethető vissza, de konfliktusukat 2017-ben rendezték, írta a BBC.)

A járvány azonban nemcsak a németek hústermelésének számottevő részéért felelős, 50 százalékban exportra termelő cégre hat ki messzemenően – a bezárás és a dolgozók karanténja miatt –, de Németország eddigi járványügyi sikereire is árnyékot vethet.

A 80 milliós ország az eddig regisztrált 193 ezer fertőzés ellenére nem állt rosszul. Egymillió lakosra vetítve a halálozások száma 107 – ez összesen kevesebb mint kilencezer halottat jelent –, míg ugyanez a mutató Franciaországban 455 (29 ezer halott), Olaszországban 573 (34 ezer halott), Spanyolországban 606 (28 ezer halott), az Egyesült Királyságban pedig 635 (43 ezer halott) volt.

A vírus erősítette a kormányokat

Ennek az adatnak is betudható, hogy Angela Merkel népszerűsége folyamatosan nőtt az elmúlt hónapokban. A német kancellár munkájával a németek 80 százaléka ért egyet. Profitált a kormánypárt is az elmúlt hónapokból: a CDU/CSU március 1-jén 28, június 22-én már 39 százalékon állt országosan, miközben a nagykoalíciós partner szociáldemokraták 15 százalék körül stagnálnak, a zöldek pedig a CDU/CSU-t március elején nagyon megközelítő 25 százalékról 18 százalékra estek vissza – de minden más parlamenti párt is veszített népszerűségéből.

Merkel ugyan nem az egyetlen hivatalban lévő kormányfő, akinek megítélésén javított a koronavírus kezelése, elvégre a spanyol kormány járványügyi intézkedéseivel a fertőzés elején 38 százalék, mostanra 50 százalék ért egyet, némi zökkenő után szintén erősödött Franciaország elnöke is, ám sem Emmanuel Macron, sem más vezető bizalmi indexe nem nőtt annyira, mint Merkelé. (A briteknél Boris Johnson kormánya pedig rengeteget veszített a támogatottságából: az április eleji csúcson a konzervatívoknak 51 százalékuk volt az elég nehéz időket élő Munkáspárt 29 százalékával szemben, és bár a toryk még mindig vezetnek, az arány június 22-re 43-38-ra módosult.)

A második hullám lehetőségéről persze korábban is szó volt, de a hatalmon lévők erősödésében általában szerepet játszott az is, hogy az utóbbi hónapok már javuló adatokat mutattak. Az újabb, bár részleges németországi karantén és a Berlin Maraton szerdán bejelentett végleges törlése az idei naptárból azonban már hatással lehetnek az eddigi trendre, feltéve, ha nem sikerül gyorsan útját állni az újabb hullámnak.

Dühös a polgármester

Ezt jelezte a járási székhely Gütersloh polgármestere is, aki szerdán arról nyilatkozott, hogy a város polgárai dühösek. „Hamarosan kezdődik a nyári szünet, az emberek a koronavírus miatti korábbi korlátozások után utazni akartak, a tengerhez menni, így különösen nehéz visszatérni a lezárásokhoz” – mondta Henning Schulz a Deutsche Wellének. Igaz, a düh egyelőre nem a kormányra irányul, inkább a Tönniest és tágabb értelemben a húsipart érintheti kellemetlenül az újabb járványgóc megjelenése.

Dühös vagyok a cégre, arra a rendszerre, amely mögötte van, az al-, al-, alvállalkozók teljesen átláthatatlan rendszerére

– mondta a polgármester, utalva arra is, hogy szerinte a munkavállalók munka- és lakhatási körülményei sem megfelelők. Igaz, Schulz véleményét árnyalja az is, hogy az üzem valójában nem Gütersloh közigazgatási területén van, adóbevételhez nem jut tőle, viszont több száz dolgozója van, akik ott bérelnek lakást, és a „gyerekeiknek óvodát, iskolát kell biztosítanunk, amiért egyetlen eurót sem kapunk” – vetett fel egy meglepő szempontot. Ezután egy kézenfekvőbbet is megemlített: most 250 háztartás karanténellátását kell biztosítani, miután a cég dolgozói nem mozdulhatnak ki otthonukból.

„Nem először látunk ilyet a húsfeldolgozásban, de a helyzet ezúttal kifejezetten rossz” – idézte a The Local német kiadása Tobias Kurtot. Az epidemiológus professzor felhívta a figyelmet arra is, hogy a vendégmunkások lakhatási körülményei nem jók – a munkásszállókon kevés a személyes tér, lehetetlen megtartani a biztonságos távolságot –, és ez kedvez a járvány terjedésének.

Kurt szerint a lakhatási feltételeket felül kell vizsgálni, emellett biztosítani kell az ingyenes maszkokat, és fenn kell tartani az intenzív tesztelést. Változtatni kell azonban a munkakörülményeken vagy a feldolgozás folyamatán, ugyanis a járványnak kedvez az is, hogy a dolgozók a hűvös levegőn, egymáshoz közel tartózkodnak. A kockázatot a gyanú szerint növelhette a vágóhíd légkondicionáló berendezése is.

Arról itt írtunk bővebben, hogy szerte a világon a vágóhidak és baromfi-feldolgozó üzemek a koronavírus-fertőzés melegágyai, az ott dolgozók fertőzöttsége sokszorosa az átlagnak.

A járvány legyőzése még messze van

A fertőzések száma ismét növekedett az elmúlt időszakban Németországban, és bár a napi 500 fölé kúszott esetszám messze van a csúcson mért napi hatezertől – igaz egyszer ezer fölé is ugrott –, ahhoz képest mindenképp aggaszó, hogy június első felében 170 és 350 között volt a napi megbetegedések száma. Mostanra a reprodukciós ráta ismét 1 fölé nőtt (tíz fertőzött több mint tíz másik embernek adja tovább a vírust), azaz a fertőzés ismét gyorsuló szakaszba lépett.

Ez ellen az egyetlen biztos ellenszer továbbra is a fertőzöttek felkutatása és elkülönítése, azaz a karantén. Ugyanakkor másodszor, ráadásul nyáron jóval nehezebb lehet elfogadtatni a kijárási korlátozásokat, nem is beszélve arról, hogy az milyen súlyos gazdasági károkkal jár. (Nem feledve természetesen, hogy egy kitörő járvány még súlyosabb veszteségeket von maga után.)

A két járásban most az iskolákon, óvodákon túl ismét bezártak a vendéglátóhelyek, az uszodák, az edzőtermek, egyelőre június végéig, de a helyzettől függ az intézkedés meghosszabbítása. Nyugtalanító volt, hogy a munkavállalókon túl 24 olyan fertőzöttet is regisztráltak, akik nincsenek kapcsolatban az üzemmel, úgy tűnt, hogy a fertőzés már a dolgozók karanténja ellenére is tovább terjedhet. Ehhez képest érkeztek biztatóbb adatok csütörtökön.

amíg nincs negatív koronavírustesztjük. Ausztria pedig arra kérte polgárait, hogy csak indokolt esetben utazzanak a térségbe.

A történteket azonban nem lehet egyszeri, rosszul kezelt esetnek betudni. Nemcsak Güterslohban keletkezett gócpont, de kisebb mértékben volt erre példa Göttingenben, Leerben, Brémában, templomi és családi összejöveteleken is – mondta  a Deutsche Welle szerint Jens Spahn. A német egészségügyi miniszter szerint a történtek csak igazolták a korábbi félelmet: ha a védekezés enyhül, a vírus gyorsan erőre kap. 

(Borítókép: A Tönnies húsüzem 2014-ben. Fotó: Ina Fassbender / Reuters)