A Johnson & Johnson és az AstraZeneca koronavírus elleni vakcináinak mellőzését javasolta a norvégiai oltási kampányban a skandináv ország kormányának szakértői bizottsága a hétfőn közzétett vizsgálati jelentésében.
A szakértői testület arra a következtetésre jutott, hogy a két készítményt ugyanakkor tegyék elérhetővé a lakosság számára az oltási kampányon kívül, bár ennek feltételeiről nem sikerült megállapodásra jutni.
Nagy hangsúlyt kell fektetni az országos oltási kampány iránti bizalom fenntartására, hogy elérhető legyen a lakossági immunitás az elkövetkező években lehetséges további vakcinázásokkal
– olvasható a bizottsági jelentésben. Bent Höie, norvég egészségügyi miniszter közölte, hogy tüzetesen megvizsgálják a jelentést, illetve a Nemzeti Közegészségügyi Intézet (FHI) hasonló tartalmú ajánlását a végleges döntéshez. Hangsúlyozta, hogy a testület a két oltóanyagot összességében hatékony koronavírus elleni készítményként jellemezte.
Höie szerint a javaslat, hogy ne használják a készítményeket az oltási kampányban, a többi között a norvég járványügyi helyzettel áll összefüggésben, amely – mint mondta – összehasonlítva más államokkal jelenleg kedvezően alakul.
A norvég kormány egy hónapja bízta meg a szakértői bizottságot, hogy adjon szakvéleményt a két vakcináról.
Az FHI április 15-én azt javasolta, hogy az AstraZeneca oltóanyagát mellőzzék az oltási kampányból a rendkívül ritka esetekben előforduló, vérrögképződéses mellékhatások miatt. Norvégia március 11-én felfüggesztette a szer használatát. A kormány a végleges döntéshez azonban kikérte a szakértői testületének véleményét, de nemcsak az AstraZeneca, hanem a Johnson & Johnson oltóanyagára vonatkozóan is, amelyet eddig nem használtak a skandináv országban.
Az 5,4 millió lakosú országban eddig másfél millió ember kapta meg valamelyik vakcina első dózisát, közülük félmillióan pedig már a másodikat is. A legtöbb embert a Pfizer/BioNTech oltóanyagával immunizálták.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) illetékes szakbizottsága korábban arra a megállapításra jutott, hogy mind az AstraZeneca, mind pedig a Johnson & Johnson oltóanyagának előnyei felülmúlják az esetleges mellékhatások kockázatait.
Április elején 5,5 millióval kevesebb külföldi tartózkodott Oroszországban, mint egy évvel korábban – idézi a hivatalos statisztikákból a Financial Times, amely szerint a csökkenés oka nyilvánvalóan a határok lezárása, egyik következménye pedig a munkaerőhiány, Oroszországban ugyanis a közép-ázsiai országokból érkező vendégmunkások töltik be azokat az állásokat, amelyeket az oroszok nem akarnak vállalni.
Az 5,5 millió ember eltűnése 42 százalékos csökkentést jelent, másik következménye a közép-ázsiai országok gazdasági teljesítményének a visszaesése, hiszen a vendégmunkások által hazautalt pénzt jelentős szerepet játszik a GDP-jük alakulásában. Nem mellesleg a munkanélküliségről szóló statisztikákat is javítja a külföldön dolgozó tömeg.
A világon 157 954 082 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 3 288 812, a gyógyultaké pedig 93 992 222 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem hétfő reggeli összesítése szerint.
Egy nappal korábban 157 266 867 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 3 278 651 volt.
A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.
A hivatalos adatok szerint a SARS-CoV-2 vírus okozta, Covid–19 nevű betegség
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.
Boris Johnson brit miniszterelnök várhatóan hétfőn fog bejelentést tenni arról, hogy jövő héttől, május 17-től enyhít a korlátozásokon, így a barátok és családtagok újra találkozhatnak és akár ölelkezhetnek is a belső terekben – derül ki a The Guardian cikkéből.
Bár az Egyesült Királyságban élő felnőttek kétharmada már megkapta a koronavírus elleni oltás első dózisát, egyharmaduk pedig a másodikat is, a kutatók figyelmeztetnek, hogy a mostani lazítás utat nyithat a B1.617.2 jelzésű indiai variáns terjedése előtt.
Az elmúlt héten átlagosan napi 3 millió vakcinát adtak be az Európai Unióban, derül ki az Oxfordi Egyetem adatbázisából – írja a New York Times. A korábban ellátási zavarokkal küzdő kontinens lakosainak 24 százaléka megkapta már az első vakcinát.
Korábban a francia elnök, Emanuel Macron, valamint az Európai Bizottság vezetője, Ursula von der Leyen arra szólította fel Amerikát, hogy oldja fel az oltásokra vonatkozó exportkorlátozásokat, amelyet Washington azért alkalmazott, hogy felgyorsítsa a belföldi oltakozást.
Joe Biden főtanácsadója, Anthony S. Fauci vasárnap arra szólította fel a világ országait, hogy együttes erővel támogassák Indiát, ahol a lakosság 10 százaléka van csak beoltva.