Még mindig nem engedhető meg – a koronavírus ellen teljesen beoltott embereknek sem –, hogy Ausztráliából külföldre utazzanak, annak ellenére, hogy a járványtól sújtott idegenforgalmi iparág már nagyon szeretné a nemzetközi határok megnyitását – jelentette ki Scott Morrison ausztrál miniszterelnök.
Értem, hogy mindenki szeretné vissza a járvány előtti időket, de az a helyzet, hogy az idei járvány még súlyosabb, mint a tavalyi. Csak akkor lehet majd lazítani a határzáron – még a beoltottak számára is –, ha ez biztonságos lesz – szögezte le.
Ausztrália e pillanatban úgy tervezi, hogy határait a külföldiek előtt csak 2022 közepén nyitja meg, pedig a szövetségi költségvetés helyzete a múlt héten felcsillantotta azt a reményt, hogy az ország mind a 26 millió lakosát már az idei év végéig be lehet oltani. A légitársaságok, az idegenforgalmi irodák és a külföldi diákokat is fogadó egyetemek – amelyek szenvednek az utazási tilalom miatt –, emiatt is sürgetik a kormányt, hogy gyorsítsa fel a nemzetközi nyitást.
Képtelenség mindörökre távol tartani az országtól a koronavírust, szükségszerűen megbetegszünk tőle, de nem kell kórházba kerülnünk miatta. Lehet, hogy néhány ember belehal, de sokkal kevesebben, mint az influenzába – jelentette ki Jayne Hrdlicka, a Virgin Australia légitársaság vezetője, akit a helyi média idézett kedden. Morrison érzéketlennek nevezte a nyilatkozatát.
Az ausztrál orvosszövetség (AMA) szerint csak óvatosan szabad megnyitni a határokat, és az országban sokszorosára kell növelni a szállodai karantén lehetőségét, sőt, külön karanténszállásokat kell kialakítani, ahol a nagy fertőzöttségi rátájú országokból érkezőket elhelyezhetik. Az egészségügyi ellátórendszer, különösen a közkórházak, túlterheltek, és nem eléggé felszereltek ahhoz, hogy kibírják, ha hirtelen súlyosbodna a járvány – jelentette ki Omar Khorshid, az AMA elnöke.
Canberra tavaly március 20-án lezárta a határait még az Ausztráliában állandó lakhatási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárok előtt is, hogy drasztikusan megfékezze a járvány terjedését, amely soha nem volt súlyos sok más országhoz képest. Eddig valamivel kevesebb mint harmincezer fertőzéses eset történt, és 910-en haltak bele a vírus okozta Covid-19 betegség szövődményeibe. Eddig 3,1 millió vakcinaadagot adtak be Ausztráliában.
A múlt héten több mint 700 fertőzéses esetet azonosítottak Tajvanon, ami sokkolta a járványkezelésben eddig élen járó sziget lakóit, hiszen már megszokták azt, hogy míg a világban tombol a járvány, Tajvanon nem csorbult a szabadság.
A szigeten mindeddig csupán a 23 millió országlakó 1 százalékát oltották be, és mindössze 300 ezer AstraZeneca-vakcinát szereztek be – írja a Reuters.
A tajvani állami hírügynökség közlése szerint Tajpej már tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal, hogy a rátegye a kezét az amerikaiak által szétosztásra szánt több tízmillió vakcina egy részére.
A Reuters egyik forrása azt mondta, hogy a tajvani diplomácia emellett Németországban érdeklődik a BioNTech gyógyszervállalatnál vakcinák iránt. A hírügynökség megjegyzi, februárban a német cég visszamondott egy 5 milliós szállítmányt, feltehetően kínai nyomásra.
Tajpej 20 millió dózist kötött le főként az AstraZeneca és a Moderna oltóanyagaiból, de a globális ellátás akadozása miatt a beígért ampullák lassan érkeznek. Segítséget jelenthet azonban az Egészségügyi Világszervezetnek a szegényebb országok ellátását célzó programja, a COVAX, melyen keresztül 1 millió AstraZeneca-vakcinára számít a Kínai Köztársaság.
Mindenesetre Tajvan serényen dolgozik saját fejlesztésű oltóanyagán, Caj Jing-ven elnök kedden fogadkozott, hogy július végére rendelkezésre fog állni a tajvani védőoltás.
A világ vakcinaszállítmányainak mindössze 0,3 százaléka jut el az alacsonyabb jövedelmű országokba, hívja fel a figyelmet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) beszámolója alapján a The Guardian.
A szervezet ezért azt kéri a gazdagabb országoktól, hogy a COVAX nemzetközi vakcinaelosztási rendszeren keresztül segítsék a szegényebb országok vakcinellátottságát.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábban már megállapodott az Pfizer amerikai gyógyszergyárral arról, hogy az általa a BioNTech német céggel közösen kidolgozott vakcinából 40 millió adagot vásárol azért, hogy a kis és közepes jövedelmű országokban is megkezdődhessen a koronavírus elleni oltási kampány.
Az egyik legnagyobb tokiói orvosi szervezet szeretné elérni, hogy elhalasszák a japán fővárosban tartandó nyári olimpiai játékokat, mindössze három hónappal az ötkarikás játékok megkezdése előtt – írja a Reuters. A mintegy hatezer orvost képviselő szervezet szerint a kórházak túlterheltek, nincs elég kapacitás a koronavírus-fertőzöttek ellátására.
Arra kérjük a helyi hatóságokat, hogy győzzék meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (IOC), hogy egy ilyen helyzetben rendkívül nehéz megrendezni az ötkarikás játékokat
– áll egy még május 14-én Szuga Josihide miniszterelnöknek címzett levélben.
A koronavírus terjedése miatt a japán kormány korábban május 31-ig Tokióban és számos más prefektúrában meghosszabbította a rendkívüli állapotot.