A közegészségügyi rendszer következetes, hosszú távú finanszírozása nélkül az Egyesült Államok nem áll készen egy esetleges újabb járványra – mondta pénteken a The Hill című amerikai hírportálnak adott nyilatkozatában Anne Schuchat, az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) igazgatóhelyettese.
Az egészségügyi szakember szerint az ország a koronavírus-járványra sem volt felkészülve, mégpedig „a közegészségügyi infrastruktúra évek óta tartó rossz finanszírozása miatt.”
Schuchat szerint a Covid-19 elleni küzdelem során a sürgősségi finanszírozás segített az egészségügyön.
A legfontosabb tanulság az, hogy a közegészségügyet kell több pénzzel finanszírozni, ahelyett hogy csak a vészhelyzetekre reagálnánk - fogalmazott az igazgatóhelyettes.
Nagy-Britannia százmillió adag koronavírus-vakcinát adományoz a következő egy évben a rászoruló országoknak saját többletéből, amit Boris Johnson brit miniszterelnök jelentett be – tájékoztat róla az MTI.
A politikus a G7 hivatalosan pénteken kezdődő, kétoldalú találkozók szintjén már két napja tartó délnyugat-angliai csúcstalálkozója elé terjeszti a brit felajánlást.
A Downing Street arról is informált, hogy a G7-csúcs résztvevői közül
az Egyesült Államok, Japán, Kanada, Németország, Franciaország és Olaszország is legalább egymilliárd adag koronavírus-oltóanyagot adományoznak a világ többi országának,
emellett tervet dolgoznak ki a vakcinagyártás felfuttatására, annak érdekében, hogy az adományozási célkitűzés teljesíthető legyen.
Mindezek mellett a londoni miniszterelnök hírül adta azt is, hogy Nagy-Britannia az általa felajánlott százmillió adag oltásból ötmilliót már szeptember végéig átad a világ legszegényebb országainak, majd további huszonötmillió dózist az idei év végéig, a fennmaradó részt a következő egy évben adja át a rászoruló országoknak.
A százmillió adag nyolcvan százalékát London a szerényebb jövedelmű országok oltóanyag-ellátására életre hívott COVAX beszerzési programnak adja, a többit a rászoruló országokkal kötendő kétoldalú megállapodások alapján osztja el.
Boris Johnson hivatala közölte, hogy a Pfizer, a Moderna és a Johnson & Johnson gyógyszergyárak már kötelezettséget vállaltak 1,3 milliárd adag vakcina nyereség nélküli átadására fejlődő országoknak. A miniszterelnök a csúcstalálkozón konkrét kötelezettségvállalásokat kér a G7-csoport többi tagországának vezetőitől annak elősegítésére, hogy 2022 végéig a világ teljes lakosságát be lehessen oltani a koronavírus ellen.
A növekvő fertőzésszámok miatt a chilei kormány bejelentette, hogy lezárják a fővárost, Santiagót, annak ellenére, hogy az ország lakosainak 60 százalékát beoltották már – írja a BBC. Az újonnan foganatosított intézkedések szerint a fővárosban és a környékén élő nyolcmillió lakos szombattól nem hagyhatja el otthonát.
Csütörtökön Chilében 7716 új napi fertőzöttről számoltak be, a fertőzöttek zömét nem oltották be. Közben az egészségügyi ellátórendszer is a határait súrolja, egyre kevesebb az intenzív osztályon lévő szabad ágyak száma. A 17,5 milliós országban a lakosság 58 százaléka megkapta már mindkét vakcinadózist, 75 százalékuk pedig az első oltást.
Chile tavaly márciusban zárta le a határait, de a csökkenő fertőzésszámok miatt már novemberben feloldotta a határzárat. A kormány ráadásul lehetővé tette a helyi lakosok szabad mozgását az országban, mint ahogyan az éttermek, bárok, kocsmák is újra kinyitottak. Az országban eddig összes másfél millió fertőzöttet regisztráltak, és elhunyt 30 ezer ember.
Jair Bolsonaro brazil elnök csütörtökön bejelentette, hogy azok, akik már megkapták mindkét oltást, illetve átestek már a koronavírus-fertőzésen, mentesülhetnek a maszkviselési kötelezettség alól – írja a Telegraph.
Jair Bolsonaro ellenezte a szigorú karanténintézkedéseket, mondván: az hátrányosan hat az ország gazdaságára, most pedig kijelentette, hogy a járványügyi korlátozásokat csak a fertőzöttek számára tenné kötelezővé.
A Worldometer adatai szerint a 211 milliós országban eddig 17 215 159 ember kapta el a fertőzést, és 482 135 ember halt meg.