Hermina
15 °C
27 °C

Egy magyar bírónő panaszával folytatódik a kormány és Brüsszel harca

GettyImages-1052346640
2021.07.07. 07:30
Ismét az Európai Bizottság napirendjére került a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének ügye, miután egy bírónő panaszt nyújtott be a brüsszeli testületnek. Állítása szerint a Fővárosi Törvényszék politikai okokból nem hosszabbította meg szerződését, 2018-ban ugyanis az Európai Bírósághoz fordult a Stop Soros migrációs törvény ügyében. Az újabb fiaskó különösen rosszkor jön a kormánynak, ráadásul Lengyelország esetében a bizottság már megmutatta: a bírói függetlenség ügyében különösen keményen lép fel.

Korábban az Európai Bírósághoz fordult állásfoglalásért egy magyar bírónő, válaszul nem hosszabbította meg munkaszerződését a Fővárosi Törvényszék – írta meg az EU Observer. Szabó Gabriella 2018 augusztusában kért előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Bíróságtól, mivel úgy vélte, a Stop Soros néven elhíresült, migrációellenes törvény nem állt összhangban az uniós joggal.

Véleményének az Európai Bíróság 2020-ban igazat is adott, a gyanú szerint ez a bírónő karrierjére is kihatott.

Szabót 2018-ban nevezték ki három évre szóló szerződéssel, amelyet márciusi lejártakor nem követett újabb, határozatlan idejű megállapodás. Szabó Gabriella szerint a Fővárosi Törvényszék döntése mögött politikai okok állnak. Erről az Európai Bizottságnak benyújtott dokumentumban írt a bírónő; az EU Observer által megismert levélben Szabó állítja, hogy 2018-as lépését munkahelyi konfliktusok sora követte, hivatalos és informális utakon egyaránt támadták.

A Věra Jourová EB-alelnöknek, illetve Didier Reynders jogállamisági ügyekért felelős biztosnak címzett panasz célba is ért, az EU Observer megkeresésére ugyanis a Bizottság közölte: vizsgálják Szabó Gabriella ügyét.

Nem ez az első eset, hogy uniós szinten vizsgálják az igazságszolgáltatás átpolitizáltságát: 2011-ben hasonló körülmények között távolították el a Legfelsőbb Bíróság éléről Baka Andrást. Az egykori főbírót 2009-ben, a Fidesz képviselőinek támogatásával választotta meg a parlament, azonban 2011-ben, három és fél évvel hatéves mandátuma lejárta előtt egykori támogatói a bársonyszékből távolították el posztjáról. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2016-ban kimondta, Baka leváltása sértette a volt főbíró jogát a tisztességes eljáráshoz és a szabad véleménynyilvánításhoz. Bakának azért kellett mennie, mert bírálta a 2010 után elfogadott, a bíróságokat érintő törvényeket, az ügy következtében Magyarországnak különböző jogcímeken összesen 100 ezer eurót, azaz mintegy 31,5 millió forintot, valamint annak kamatait kell megfizetnie.

Idén januárban pedig megjelent a hír, hogy az Európai Unió Bírósága vizsgálatot indított a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének kiderítésére. Az ügy előzménye, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) csoportvezető bírája, Vasvári Csaba még 2019-ben egy büntetőüggyel összefüggésben fordult a luxemburgi testülethez. Beadványában arról is kikérte az uniós bíróság véleményét: az Európai Unió alapszerződéseiben rögzített jogállamisággal és a bírói függetlenség elvével összeegyeztethető-e az, hogy Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) korábbi elnöke tartósan a pályázati eljárás kikerülésével töltötte be a vezető bírói álláshelyeket. A HVG januári cikke szerint a vizsgálat várhatóan még idén lezárul, kérdés, hogy a Szabó Gabriella által indított, szintén személyügyeket firtató panasza befolyásolja-e a luxemburgi testület ítéletét.

A magyar kormány számára különösen rosszkor jön a bírói függetlenséget feszegető újabb vizsgálat. Az Európai Parlament a héten szavaz egy állásfoglalásról, amelyet a homoszexuális közösség jogait sértő, úgynevezett pedofiltörvény ellen fogalmaznak meg öt EP-frakció képviselői.

Ebben az Európai Parlament felszólítja az uniós tagállamokat, hogy vigyék az uniós bíróság elé a magyarországi melegellenes törvényeket, a bizottságtól pedig pénzügyi szankciókat követelnek.

Az Euronews szerint a szövegben arra kérik az Európai Bizottságot, hogy haladéktalanul indítson gyorsított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, és vesse be az összes lehetséges eszközét az Európai Törvényszék előtt az ügyben. Ráadásul a Magyarország ellen folyamatban lévő, a jogállamisági aggályok miatt indított, úgynevezett hetes cikkely szerinti eljárásra is kitér a szöveg. Mint írják, a melegellenes törvény nem elszigetelt eset, hanem az alapvető jogok szétbontásának egyik állomása. Ez pedig azt jelenti, hogy a nagy vitát kavart jogszabály akár súlyos uniós szankciókat is maga után vonhat.

Jelenleg két uniós tagállam, Lengyelország és Magyarország ellen indult hetes cikkelyes eljárás. Bár a magyar igazságszolgáltatás helyzete a szankciós folyamatot elindító, 2018-ban megszavazott Sargentini-jelentésben is megjelent, ezt a kritikát elsősorban Lengyelországgal szemben róják fel. A 2015-ben hatalomra került, lengyel Jog és Igazságosság Pártja (PiS) szinte azonnal átnyomta az igazságszolgáltatás reformját szolgáló törvényt, részben annak érdekében, hogy a kétharmados többség hiányában is érvényesíteni tudják politikai akaratukat. Az alkotmánybíróság függetlenségének kikezdését keményen büntette az Európai Bizottság, a hetes cikk szerinti eljárás mellett négy kötelezettségszegési eljárás is indult a lengyel kormánnyal szemben. Ez pedig precedensként szolgálhat abban az esetben, ha a magyar igazságszolgáltatással kapcsolatos ügyek nagyobb hangsúllyal jelennek meg a napirenden.

(Borítókép: Az Európai Bizottság épülete Brüsszelben 2018. október 17-én. Fotó:  Sean Gallup / Getty Images)