Spanyolországban másfél évvel csökkent a születéskor várható élettartam a koronavírus-járvány hatására, írta a távirati iroda. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentése szerint a hispán országban 2019-ben 83,9 év volt a születéskor várható élettartam, amellyel Japán és Svájc után a harmadik helyen állt a világranglistán.
Viszont ez év őszére ez a mutató 82,4 évre esett vissza, így mostanra Spanyolországot megelőzi Norvégia, Izland, Izrael, Svédország és Olaszország is. A legnagyobb mértékben, 1,6 évvel az Amerikai Egyesült Államokban csökkent a születéskor várható élettartam.
A madridi egészségügyi tárca adatai szerint a járvány eddig 87 558 emberéletet követelt az ibériai országban. Spanyolországban tavaly tavasszal a járvány első hulláma követelt számos emberéletet. Idén nyárra javult a helyzet: Spanyolország harmadik az OECD-országok átoltottsági rangsorában; Portugáliát és Izlandot követve.
A dél-európai országban a lakosság 79,8 százaléka kapta meg a koronavírus elleni védőoltások gyártók által ajánlott összes dózisát november elejéig.
Az Egyesült Államokban már számos helyen tesztelik a Moderna vakcináját csecsemőkön, miközben egyelőre még az orvosi szakértők sem biztosak abban, hogy egyáltalán van-e értelme beoltani őket, mivel a korcsoportban a betegség alacsony kockázatokkal jár.
Az USA 31 tagállamában már összesen 79 helyen végzik a KidCOVE néven futó vizsgálatot, összesen három különböző korcsoportban:
Bill Hartman, a kutatás egyik vezetője elmondta: a legfiatalabb gyermekeknek is hozzá kell jutniuk a vakcinához, és biztosítanunk kell azt, hogy azok biztonságosak legyenek. Hozzátette, hogy a delta-variáns miatt a csecsemők, a gyermekek közül is sokan megbetegedtek, ezért szerintük érdemes megfontolni a beoltásukat.
Emiatt nem tudtak bölcsődébe, iskolába menni, és a körülöttük lévő embereket is megfertőzték, beleértve a gyenge immunrendszerű rokonokat
– fejtette ki Hartman, aki szerint
az Egyesült Államokban augusztusban 30 ezer gyermeket kellett kezelni (akár csak rövidebb időre is) a koronavírus miatt.
Hartman azt is kifejtette, hogy az egy évnél fiatalabb csecsemőknél különösen nagy veszélyt jelenthet a vírus, mivel az ő immunrendszerük még kevésbé fejlett, továbbá a légutaik is kisebbek, emiatt pedig nagyobb a veszély annak, hogy a fertőzés esetén légúti szövődmények alakulnak ki náluk.
A kutatás vezetőjének véleményét ellenpontozva Martin Kulldorffot, a Hardavar epidemiológusát is megszólaltatták; ő arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyermekek valóban ugyanakkora eséllyel kaphatják el a fertőzést, mint a felnőttek, viszont az ő esetükben – még az egy év alattiaknál is – rendkívül kicsi az esélye a vírus miatt elhalálozásnak. Hozzátette: a gyermekek szerinte nem terjesztik annyira nagy gyakorisággal a vírust, mint azt sokan gondolják, ezért nem biztos azzal, hogy „meg kell őket terhelni az oltással”.
A szakértő arra is emlékeztetett, hogy bár a 17 év alattiak körében is regisztráltak 576 koronavírusos halálesetet az Egyesült Államokban, az amerikai járványügy (CDC) egyelőre nem vizsgálta meg, hogy ezeknél pontosan hány esetben okozta a koronavírus az elhalálozást, vagy járult hozzá ahhoz jelentős mértékben.
A tudósok közül néhányan időről időre figyelmeztetettek már arra, hogy a hosszú távú vizsgálati eredmények hiánya miatt nem biztos, hogy a gyermekeket is be kellene oltani. A Toxicology Reports nevű tudományos folyóiratban például egy nemrég megjelent tanulmányban azt írták, hogy a klinikai vizsgálatoknál a gyermeknél az oltás utáni elhalálozások száma „alacsony, de nem elhanyagolható” volt.
„Ezenfelül a klinikai vizsgálatok nem világították meg a hosszú távú hatásokat, amelyeket, ha súlyosak, a gyermekeknek évtizedeken át kell viselniük” – írták a tanulmányban, hozzátéve: ezáltal nem biztos, hogy ebben a korcsoportban is több előnye, mint kockázata van az oltásnak.
(via Just The News)
Franciaországban a koronavírus elleni védettséget igazoló dokumentum érvényességét december 15-től három védőoltáshoz kötik a 65 éven felüliek és a veszélyeztettek számára – jelentette be keddi televíziós beszédében Emmanuel Macron államfő.
Az emlékeztető oltást a Pfizer/BioNTech vakcinájából az idősebb korosztály szeptember óta igényelheti, a jogosultaknak azonban egyelőre csak a fele vette fel.
A vírussal szembeni védettséget igazoló dokumentumot (oltási igazolást vagy 72 óránál nem régebbi negatív tesztet) augusztus eleje óta kötelező bemutatni a legalább ötven főt fogadó nyilvános helyeken, így
A 67 millió lakosú országban a teljes lakosság 77, az oltásra jogosultak 90 százaléka vette fel a koronavírus elleni oltást. Az elnök elmondta, hogy az 50 és 64 év közöttiek számára december elején nyílik meg a lehetőség a harmadik adag igénylésére.
Az emlékeztető oltás célja a vakcina által biztosított immunitásszint megőrzése a koronavírus okozta megbetegedés súlyosabb formáival szemben.
Emmanuel Macron emlékeztetett arra, hogy bár Európában még nem ért véget a járvány, ismét emelkednek az adatok, a védettségi igazolásnak köszönhetően Franciaországban eddig sikerült ellenőrzés alatt tartani a járványt. Hozzátette, hogy a kötelező maszkviselés is érvényben marad a zárt terekben 6 éves kortól. Más korlátozásokat (kijárási tilalom, lezárások, karantén) nem tervez a kormány, ahogy a 11 évnél fiatalabbak oltását sem.
A 100 ezer lakosra jutó fertőzöttek országos átlaga jelenleg 75 az előző heti 62-höz képest, a napi esetszám átlaga az elmúlt hét napban 23 százalékkal 7 ezerre emelkedett, de kedden már több mint 12 ezer új esetet jelentettek. A kórházi felvételek száma egy hét alatt 40 százalékkal nőt, jelenleg 7600 fertőzöttet ápolnak kórházban, ebből intenzív osztályon 1100-an vannak, ez utóbbi szám stagnál.
Egy hét alatt Európában hét százalékkal nőt a koronavírussal fertőzöttek száma, és tíz százalékkal a halálos áldozatok száma, ezzel párhuzamosan globálisan a fertőzöttek száma egy százalékkal nőtt az előző héthez képest, az elhalálozásoké pedig négy százalékkal csökkent – tájékoztatott róla az Egészségügyi Világszervezet (WHO).
November 1. és 7. között az európai térségben több mint 1,9 millióval nőtt a fertőzöttek száma, és 26,7 ezer ember halt meg. A WHO kiemelte, hogy míg az európai térségben tíz százalékkal nőtt a halálesetek száma, a világ többi öt régiójában csökkent.
Globális viszonylatban az öreg kontinensre jutott a fertőzöttek 63 és a halálesetek 55 százaléka, Európa mellett csak Afrikában nőtt a fertőzöttek száma, ott három százalékkal. A többi földrészen csökkenés volt az előző héthez képest, Délkelet-Ázsiában tizenhárom, a dél-csendes-óceáni térségben két-, Amerikában öt-, a Földközi-tenger keleti térségében pedig kétszázalékos. A halálesetek száma jelentős mértékben csökkent Délkelet-Ázsiában (29) és Afrikában (27).
Siddhartha Datta, a WHO európai regionális vakcinatanácsadója már a múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján megállapította, hogy Európa ismét a pandémia epicentruma lett, ahogyan egy évvel ezelőtt.
A WHO szerint továbbra is vírus delta-variánsa „egyeduralkodó”, a minták 99,6 százalékában ezt a vírustörzset azonosították.
(via MTI)