Újabb, ritka mellékhatást sejtenek az AstraZeneca oltóanyagánál
-
Kétszeresénél is nagyobbra növelte vagyonát a világ tíz leggazdagabb embere a pandémia kezdete óta – írja a Guardian.
Az Oxfam jótékonysági szervezet jelentése szerint a részvény- és ingatlanárak megugrása miatt a tíz leggazdagabb együttes vagyona mintegy 1500 milliárd dollárra (átszámítva 476 ezer milliárd forintra) nőtt, ez tovább növelte a szegények és a gazdagok közti szakadékot. A Világbank adatai alapján a világjárvány kezdete óta 163 millióval több ember szorult a szegénységi küszöb alá, míg a szupergazdagok profitáltak a kormányok élénkítésre adott támogatásaiból, melyekkel a pandémia hatásait akarták ellensúlyozni.
Az Oxfam jelentésében azt írta, hogy 2020 márciusa és 2021 októbere között a világ népességének 99 százalékának csökkent a jövedelme, míg Elon Musk, a Tesla alapítója, valamint a többi kilenc szupergazdag naponta együttesen 1,3 milliárd dollárral lettek gazdagabbak.
A listavezető Musk jelenlegi vagyona a Forbes magazin gazdaglistája szerint 294,2 milliárd dollár, a járvány kezdete óta megtízszereződött. Az Amazon-alapító Jeff Bezos a lista második helyezettje 67 százalékkal, 202,6 milliárd dollárra növelte gazdagságát. Mark Zuckerberg Facebook-alapító vagyona megkétszereződött, vagyis 118 milliárd dollárra ugrott, a microsoftos Bill Gatesé 31 százalékkal gyarapodott, most mintegy 137 milliárd dollárra rúg.
(via The Guardian, MTI)
-
Nagyon nehéz hetek előtt áll Németország, ha nem sikerül megfékezni az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) omikron nevű változatának terjedését – mondta a szövetségi egészségügyi miniszter egy vasárnapi interjúban.
A napi.hu idézte Karl Lauterbachot, aki az interjúban kiemelte: mindent meg kell tenni azért, hogy Franciaországgal vagy az Egyesült Királysággal ellentétben, Németországban ne emelkedjen kétezerre vagy még annál is magasabbra az úgynevezett hétnapi fertőzésgyakoriság, vagyis az egy hét alatt regisztrált SARS-CoV-2-fertőződések százezer lakosra vetített száma.
Meglátása szerint, ha nem lesz változás, a járványgörbe nem is hullám, hanem függőlegesen emelkedő vonal, egy fal lesz, amelyet azonban lehet „kisebb fallá vagy dombbá szelídíteni”, megelőzve az egészségügyi rendszer túlterhelését.
-
Heather Moday allergológus immunológus szerint a cukorfogyasztás roncsolja a leginkább az immunrendszert a koronavírus-járvány idején; a Covid–19 a fertőzöttek szervezetében amúgy is megzavarhatja a vércukorszint szabályozását, így a cukorbetegeknél veszélyes állapotot eredményezhet – írja a portfolio a CNBC cikkére hivatkozva.
Fotó: Silas Stein / picture alliance / Getty ImagesAz immunrendszer állapotát nagyban befolyásolja az étrend. Cukorbetegség enyhébb és súlyosabb megléte esetén, illetve megelőzése érdekében is fontos a cukorbevitel csökkentése.
A szakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy nemcsak a magától értetődően magas cukortartalmú, édes ételeket kell kerülni, mint a fánk, a sütemények vagy a csokik, hanem a cukor rengeteg sós ételben is ott van, úgymint a tésztában, kenyérben, gabonapelyhekben, a rizsben, egyes gyümölcsökben és gyümölcsitalokban is. A ketchup, a salátadresszingek és fehérjeszeletek is sok cukrot tartalmazhatnak.
A legjobb megoldás tehát egészségünk megőrzésére egyrészt egy diéta, másrészt meg a sok mozgás.
-
A francia parlament két hétig tartó heves közéleti vita után vasárnap este elfogadta a koronavírussal szembeni védettségi igazolást felváltó oltottsági igazolásról szóló törvénytervezetet.
A többszörösen módosított szöveget a nemzetgyűlésben 215 igen szavazattal, 58 nem ellenében, 7 tartózkodás mellett fogadták el – írja az MTI.
A kormány azt szeretné, ha január 20-án életbe lépne az új intézkedés, de az ellenzéki szocialisták jelezték, hogy bár megszavazták a javaslatot, az alkotmánytanácshoz fordulnak az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának szavatolására, ami néhány nappal tovább késleltetheti a törvény kihirdetését.
A Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülésen és a Jean-Luc Mélenchon által irányított radikális baloldalon kívül végül valamennyi parlamenti párt megszavazta a végső szöveget.
Az oltottsági igazolás – amely három adaggal érvényes – az augusztus óta érvényes, vírussal szembeni védettséget igazoló dokumentumot (oltási igazolást vagy 24 óránál nem régebbi negatív tesztet) váltja fel.
A jövőben egy negatív teszt nem elégséges a nyilvános helyekre való belépéshez, kivéve az egészségügyi intézményeket, hanem oltottsági igazolást kell bemutatni az ötvennél több főt fogadó nyilvános helyeken, sportlétesítményekben, kulturális intézményekben, mozikban, színházakban, koncerttermekben, vendéglátóhelyeken, hotelekben, vonatokon, távolsági buszokon, belföldi repülőjáratokon.
A törvény 16 éves kortól írja elő az oltottsági igazolás használatát, ugyanis 16 éves kortól nem kötelező szülői beleegyezés az oltás felvételéhez. A 12 és 15 év közöttieknek továbbra is elég a védettségi igazolást bemutatni.
Az egészségügyi tárca legfrissebb adatai a járvány stabilizálódására utalnak. A naponta feltárt új esetek száma még mindig nagyon magas, de már nem emelkedik a múlt heti rekord fölé, amikor is 24 óra alatt több mit 360 ezer új esetet jelentettek.
Vasárnap 278 ezer fertőzöttet regisztráltak az egy héttel ezelőtti 296 ezerhez képest, többségüknél az omikron-variánst mutatták ki, miközben az intenzív osztályon ápoltak száma az elmúlt napokban már csökkent. Jelenleg 3850 súlyos beteget ápolnak a kórházakban, nagy többségük még a delta-variánssal fertőződött meg.
Az oltásra jogosultak 94 százaléka, a teljes lakosság nyolcvan százaléka (54 millióan) felvette az oltás első adagját, míg 77,5 százaléka a második adagot, 45 százaléka pedig a harmadik adagot is megkapta.