Ukrajna miatt felhívta Szijjártó Péter államtitkárát az amerikai tanácsos

Washington telefonon egyeztetett a magyar külügyi államtitkárral az Ukrajna és Oroszország között kialakult helyzetről. Eközben a NATO katonai csapatok betelepítésén dolgozik, hogy így fokozza a biztonsági helyzetet Kelet-Európában. Lengyelország szerint Ukrajna előtt nyitva kell állnia az EU- és a NATO-tagsághoz vezető útnak. Úgy vélik, Ukrajna joga a csatlakozáshoz elvitathatatlan, de vannak olyan politikai vezetők is, akik mindezt megkérdőjelezik.

Eközben az Egyesült Államok kilátásba helyezte, hogy meg fogja akadályozni az Északi Áramlat–2 üzembe helyezését, ha orosz támadás indul Ukrajna ellen. Oroszország azonban leszögezte: nem fél a Nyugat és az Egyesült Államok által tervezett „pokoli” szankcióktól. Szerintük Ukrajna csak egy játékszer a NATO és az Egyesült Államok kezében, amelyet Oroszország és Kína ellen használnak.

Washington tárcsázta a magyar külügyet

Az Egyesült Államok Külügyminisztériumának tanácsosa és a magyar a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára telefonon egyeztetett egymással az Ukrajna és Oroszország között kialakult konfliktusról.

Derek Chollet, az Egyesült Államok Külügyminisztériumának tanácsosa Twitteren számolt be arról, hogy szerdán telefonon egyeztetett Sztáray Péterrel, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkárával.

A megbeszélésről nem lehet sokat tudni, az amerikai tanácsos közösség oldalán csak annyit közölt, hogy a beszélgetésen szóba került az orosz–ukrán konfliktuson kívül Magyarország szerepvállalása a NATO-ban, valamint a magyar–amerikai katonai és biztonsági együttműködés.

Orbán Viktor egyébként február 1-jén Moszkvában találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Korábban az Index beszámolt arról, hogy az ellenzéki összefogás arra szólította fel a magyar miniszterelnököt, hogy ne találkozzon az orosz elnökkel. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azonban úgy véli, hogy „a magyar érdek egyértelműen az, hogy az oroszokkal egy pragmatikus, kölcsönös tiszteleten alapuló, normális kapcsolatot kell fenntartani”.

Nincs közvetlen veszély Magyarországon

Az ukrán válság miatt Magyarországot közvetlen veszély nem fenyegeti – jelentette ki a honvédelmi miniszter az Inforádió Aréna című műsorában. Benkő Tibor beszámolt arról is, hogy más államokkal ellentétben Magyarország nem igényli, hogy ide NATO megerősítő erők jöjjenek.

A honvédség értékelése szerint az ukrán határ menti orosz haderőátcsoportosítások nem utalnak arra, hogy Oroszország le akarná rohanni Ukrajnát – értékelte a helyzetet a miniszter.

Az Északi Áramlat–2 nem fog üzemelni, ha Oroszország inváziót indít

Abban az esetben, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, az Egyesült Államok akadályozni fogja az Oroszország és Németország közötti Északi Áramlat–2 földgázvezetéket – jelentette ki amerikai idő szerint még szerdán este Ned Price, a külügyminisztérium szóvivője. Ned Price úgy fogalmazott:

Nagyon világos akarok lenni: ha Oroszország bármilyen módon megtámadja Ukrajnát, az Északi Áramlat–2 nem fog előremozdulni. Nem megyek bele a részletekbe. Együtt fogunk dolgozni Németországgal annak érdekében, hogy ne mozduljon előre.

Emily Haber, Németország washingtoni nagykövete a Twitteren azt írta: „az Egyesült Államok és Németország tavaly nyáron közösen kijelentette: Oroszországnak nagy árat kell fizetnie, ha fegyverként használja az energiát, vagy ha ismét megsérti Ukrajna szuverenitását”. Megjegyezte, hogy korábban Olaf Scholz német kancellár és Annalena Baerbock német külügyminiszter is azt mondta, hogy „semmi sem került le az asztalról, így az Északi Áramlat–2 sem”.

Az MTI beszámolója szerint az amerikai kormányzat egyik magas rangú tisztségviselője neve elhallgatását kérve kedden arról beszélt, hogy az Egyesült Államok már hetek óta tárgyalásokat folytat európai országokkal és nagy energiavállalatokkal, hogy felkészüljenek egy forgatókönyvre, amely szerint egy esetleges Ukrajna elleni orosz invázió földgázhiányhoz vezetne Európában.

A neve elhallgatását kérő tisztségviselő a megbeszéléseket „szükséghelyzeti tervezésnek” minősítette, amely abban az esetben lépne életbe, ha egy esetleges orosz invázió kárt tenne a földgáz-infrastruktúrában vagy Vlagyimir Putyin orosz elnök az európai országok felé irányuló gázellátás szándékos leállításával torolná meg az ellene bevezetett szankciókat. A tisztségviselő nem volt hajlandó megnevezni azokat a konkrét országokat vagy cégeket, amelyekkel az amerikai vezetés alternatív gázbeszerzésekről tárgyal.

Oroszország nem fél a szankcióktól

Az esetleges szankcióra reagálva Dmitrij Medvegyev, az Orosz Föderáció Biztonsági Tanácsának helyettes vezetője elmondta, hogy nem tartanak az ellenlépésektől.

Most „pokoli” szankciókkal fenyegetnek bennünket. Nem tudom, mi ez, vagy miből fog állni

– mondta a biztonsági tanács helyettes vezetője, aki szerint az Oroszországgal szembeni szankciók általánosságban állandók.

Az a helyzet, hogy nem idegenek ezek a megszorítások. Most nem is az utóbbi időszakra gondolok, hanem a szovjet időszakra, a Szovjetunióval kapcsolatban

– idézi Dmitrij Medvegyevet a TASZSZ orosz hírügynökség. A biztonsági tanács helyettes vezetője szerint legalább tízszer már fogalmaztak meg ellenük hasonló megszorításokat, így ezek egyáltalán nem ismeretlenek Oroszország számára.

Ukrajna pártján áll a lengyel szejm

Határozottan reagáljanak az Ukrajnát „az Oroszországi Föderáció részéről fenyegető agresszióra” – szólította fel a lengyel szejm csütörtöki határozatában a NATO és az Európai Unió tagállamait. A 460 tagú alsóház 456 képviselője szavazott a határozat mellett, az egyetlen ellenszavazatot az ellenzéki Konföderáció egyik szélsőjobboldali képviselője adta le.

Az ellenzéki Egyesült Baloldal frakciója és a szejm elnöksége által benyújtott tervezetek alapján kidolgozott határozatban a képviselők leszögezik: Oroszország magatartása Ukrajnával szemben fegyveres konfliktus és Európa destabilizálása komoly kockázatát rejti magában.

A szejm határozatában kiáll Ukrajna szuverenitása és területi sérthetetlensége mellett. Hangsúlyozták: az ország előtt nyitva kell állnia az EU- és a NATO-tagsághoz vezető útnak, Ukrajna joga a csatlakozáshoz elvitathatatlan.

A csehekkel tárgyalt a NATO-főtitkár

Jan Lipavsky cseh külügyminiszter szerint Csehországnak is érdeke új NATO-csapatok telepítése a szövetség keleti szárnyán, ezért ebből Prágának is ki kellene vennie a részét. A miniszter az után nyilatkozott, hogy Brüsszelben tárgyalt Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával.

Ilyen alakulatok felállítása, elsősorban reális katonai képességek kialakítása Csehország biztonságát is szolgálná. Bízom abban, hogy Csehország megtalálja a módját, hogyan járuljon hozzá hatékonyan a már meglévő struktúrák megerősítéséhez

– jelentette ki Jan Lipavsky. Ugyanakkor megjegyezte, hogy Csehország konkrét bekapcsolódásáról egyelőre korai beszélni, mert az erről szóló vita még nem befejeződött be.

A cseh kormány egyébként szerdán döntött arról, hogy mintegy négyezer ágyúlövedéket ajándékoz Ukrajnának 37 millió korona (544 millió forint) értékben. A kormány mérlegeli, hogy milyen további segítséget tudna még nyújtani Kijevnek. Hangsúlyozták azonban, hogy Csehországnak továbbra is az az álláspontja, hogy az ukrán–orosz feszültség legjobb megoldását a diplomáciai tárgyalások jelentik.

Ivan Korcok szlovák külügy- és Európa-ügyi miniszter csütörtökön bejelentette, hogy a NATO mérlegeli katonai alakulatok elhelyezését Szlovákiában is.

Horvátország nem győz mentegetőzni

Míg több európai ország és politikai vezető folyamatosan azt hangoztatja, hogy kiállnak Ukrajna mellett az orosz agresszióval szemben, addig akadnak olyan politikusok is, akik teljesen másként látják a kialakult helyzetet. Egyikük nem más, mint a horvát államfő, Zoran Milanovic, aki szerint Ukrajnának nincs helye a NATO-ban, és az orosz–ukrán válságnak semmi köze Ukrajnához vagy Oroszországhoz, köze van azonban Joe Biden amerikai elnökhöz és kormányához.

Hozzátette, hogy a 2014-es Majdan-tüntetések óta Ukrajna változatlanul „a világ egyik legkorruptabb országa, gazdaságilag stagnál, az EU-tól pedig nem kapott semmit”.

Ennek nyomán az ukrán külügyminisztériumba kérették Horvátország kijevi nagykövetét, és nyilvános bocsánatkérést követeltek Zágrábtól Milanovic kijelentései miatt. Ezek után Andrej Plenkovic horvát kormányfő a kabinet csütörtöki ülésén kijelentette, hogy kormánya elhatárolódik az elnök Ukrajnával kapcsolatos kijelentéseitől.

Milanovic nyilatkozatai szégyenletesek, és kárt okoznak Horvátország hírnevének

– fogalmazott Andrej Plenkovic, aki úgy véli, hogy az államfő szavai csalódást okoznak, zavarba hozzák Horvátország partnereit az Egyesült Államoktól az Európai Unión keresztül a szomszédos országokig. Szavai szerint várhatóan több országban is bekéretik majd a horvát nagykövetet Milanovic kijelentései miatt.

Ez rossz, ez botrányos, rontja Horvátország megbecsülését és tekintélyét

– hangsúlyozta a kormányfő, hozzátéve: ezek a kijelentések teljes ellentétben állnak a horvát kormány külpolitikájával, elvi álláspontjával nemcsak Ukrajna, hanem számos más ország vonatkozásában is.

Ukrajna játékszerré vált

A kialakult helyzettel kapcsolatban az Orosz Föderáció Biztonsági Tanácsának helyettes vezetője, Dmitrij Medvegyev abban reménykedik, hogy a feszültség gyorsan alábbhagy. Szerinte Ukrajna csak egy játékszer lett az Egyesült Államok és a NATO kezében.

Ukrajnát az Oroszországra gyakorolt geopolitikai nyomás eszközeként használják, játékszerré vált az Egyesült Államok és a NATO kezében

– fogalmazott Dmitrij Medvegyev. Megjegyezte: bármennyire is szomorúan hangzik ez Kijev számára, az Egyesült Államoknak és az európaiaknak nincs szükségük Ukrajnára.

Dmitrij Medvegyev szerint ez a geopolitikai játszma nem csak Oroszországot, hanem bizonyos mértékig Kínát is érinti – jelentette a TASZSZ.

(Borítókép: Derek Chollet 2014. július 9-én Washingtonban. Fotó: Win McNamee / Getty Images)