Ez a poszt a következő Percről percre része:
Videón a hatalmas robbanás, amely megrázta Kijevet
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Jeruzsálem megfelelő helyszíne lenne az orosz–ukrán csúcstalálkozónak, mivel Naftali Bennett, Izrael miniszterelnöke számos erőfeszítést tett a két ország közötti közvetítésben.
Természetesen Izraelnek is megvannak a saját érdekei, stratégiája állampolgárai védelmére. Megértéssel vagyunk ez iránt
– mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy Jeruzsálem a legmegfelelőbb hely a békére, amennyiben megvalósítható.
A zsidó vallású Zelenszkij arról is beszélt videóüzenetében, hogy az oroszok állításával ellentétben az ukrán kormány nem támogat nácikat, egyúttal közölte, hogy az orosz propagandistáknak nehéz dolguk van.
Az ukrán államfő a zsidóüldözések történelmi párhuzamát hangsúlyozva fegyverszállítást és gazdasági szankciókat kért Oroszországgal szemben az izraeli parlamenthez intézett beszédében vasárnap este.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Az Egyesült Államok még több bankra és az energiaszektorra is kiterjesztheti a szankciókat Oroszország ellen – közölte a TASZSZ hírügynökség. Ezt Duleph Singh, a Fehér Ház Közgazdasági Kabinetjének igazgatóhelyettese jelentette be a CBS televíziócsatorna vele készült interjújában.
Fotó: Andrew Harrer / MTI / EPAKiterjeszthetjük a szankcióinkat. Újabb korlátozó intézkedéseket vezethetünk be, és a jelenlegiekkel is megcélozhatunk olyan szereplőket, akikre eddig azok még nem vonatkoztak: további bankok, újabb, eddig érintetlen gazdasági szektorok
– mondta el Duleph Singh, aki az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadójának globális gazdaságért felelős helyettesi pozícióját is betölti. Kifejtette, hogy az intézkedések
az orosz gazdaság stratégiai területeit érinthetek. Leginkább az olajról és a gázról beszélünk, de egyéb szektorok is szóba jönnek. Most nem akarom ezeket konkrétan megnevezni, de azt hiszem, hogy Putyin tudja, miről is van szó.
-
Oroszország ukrajnai inváziója az álhírek hullámát indította el a közösségi médiában. Arról, hogy hogyan kerülhető el a fake news csapdája, ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
-
Legalább hat ember meghalt az éjszaka Kijev Podil városrészében, amikor bombatámadás ért egy bevásárlóközpontot – írja a Guardian.
A tízemeletes épület parkolójában az autók porrá zúzódtak, és egy jó pár méter átmérőjű kráter keletkezett.
Fotó: State Emergency ServiceA bevásárlóközpont hétfő reggelig égett, déli oldala teljes mértékben megsemmisült. A tűzoltók legalább egy embert kimentettek a romok alól, még zajlik a kutatás a túlélők után.
Друзі! Кілька вибухів у Подільському районі столиці. Зокрема, з інформації на даний момент,деякі будинки та на території одного з торгових центрів. Рятувальники, медики і поліція вже на місці. pic.twitter.com/qDjaEhGyj9
— Віталій Кличко (@Vitaliy_Klychko) March 20, 2022 -
Rakétatámadás ért egy katonai gyakorlóteret az északnyugati Rivne városában, amely 300 kilométerre nyugatra található Kijevtől.
A hírek szerint Vitalij Kovaly, Rivne Regionális Katonai Igazgatóságának vezetője videóüzenetben közölte, hogy az orosz erők két rakétával eltalálták a város katonai gyakorlóterét.
Áldozatokról, károkról egyelőre nincs információ.
-
Marina Ovszjanikova orosz televíziós újságíró, aki élő adásban tartott fel egy „Mondjunk nemet a háborúra” feliratú transzparenst, elmondta, hogy reméli, talán sikerült felhívnia a figyelmet arra, hogy direkt propagandát terjesztenek honfitársaiknak – írja a BBC.
Fotó: AFPAz 1-es csatorna nevű orosz állami televízió szerkesztője az amerikai ABC televíziónak elmondta: tudta, hogy munkaadói hazugságokat terjesztenek Ukrajna inváziójáról.
Én abban a helyzetben voltam, hogy láthattam, mi történik Ukrajnában. És amit mi közvetítettünk a műsorainkban, az nagyon különbözött attól, ami valójában történt
– mondta el Ovszjanikova.
Az újságíró először arra gondolt, hogy egy utcai demonstráción fog részt venni, de úgy döntött, hogy a televíziós akció „jelentőségteljesebb”, és nagyobb hatással bír.
Meg tudtam mutatni az orosz embereknek, hogy mindez csak propaganda
– fogalmazott. Ovszjanikovát az akció után őrizetbe vették, azonban egy 14 órás kihallgatás után szabadon engedték. A bíróság végül 30 ezer rubel (100 ezer forint) pénzbüntetésre ítélte.
-
Csin Kang, Kína Egyesült Államokba delegált nagykövete úgy nyilatkozott, hogy országa nem fog fegyvereket és lőszereket küldeni Oroszországba, hogy támogassa az Ukrajna ellen indított háborút. Azt is elmondta, hogy Kína
mindent megtesz azért, hogy a krízist sikerüljön deeszkalálni.
Fotó: Hou Hvi Jang / MTI / EPACsin Kang azután szólalt meg, hogy Joe Biden amerikai elnök figyelmeztette Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy „következményekkel” fog járni, ha Peking segítséget nyújt Moszkvának – írja a BBC.
Kang sajnálkozását fejezte ki, hogy Oroszország nyugati megbélyegzése nem segít a helyzeten, és hatékony diplomáciára van szükség.
-
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója, a kijevi tárgyalóküldöttség tagja vasárnap este közölte, hogy hétfőn videókonferencián keresztül újabb tárgyalási fordulót tartanak az orosz féllel.
Podoljak szerint az egyeztetések akár hetekig is eltarthatnak, ugyanakkor vannak arra utaló jelek, hogy Moszkva álláspontja realistább és elfogadhatóbb lett, bár ennek részleteit nem pontosította.
-
Több mint 3 dollárral drágult a kőolaj hétfő kora reggel, miután értesülések szerint az Európai Unió azt fontolgatja, hogy csatlakozik az Egyesült Államok által bevezetett orosz olajembargóhoz – írja az MTI.
Áremelő hatása volt annak is, hogy jemeni síita huszi felkelők szaúdi célpontokat támadtak a hétvégén, köztük a szaúdi Aramco olajcég dzsizáni létesítményét, ami felerősítette a biztonságos olajellátással kapcsolatos aggodalmakat.
Fél hétkor az északi-tengeri Brent olajfajta ára hordónként 3,47 dollár (3,22 százalék) emelkedéssel 111,40 dolláron állt.
Az EU külügyminiszterei a tervek szerint hétfőn egyeztetnek az Oroszország elleni szankciók ötödik csomagjáról – közölték források a Reuters hírügynökséggel. Ez „sok új nevet” tartalmaz, ráadásul Brüsszelben az orosz olajembargóról is tárgyalnak.
A hírügynökség értesülései szerint a balti államok, köztük Litvánia is az olajimport betiltását szorgalmazzák. Németország azonban óva int az energiaárak emelkedése miatti elhamarkodott döntésektől.
A Reuters megjegyzi, hogy Németország az orosz olaj legnagyobb vásárlója is az EU-ban. Bulgária egyetlen olajfinomítója a Lukoilhoz tartozik, több mint 60 százalékban látja el az országot üzemanyaggal.
Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság március elején jelentett be embargót az orosz kőolajra. Az ezekbe az országokba irányuló szállítások az orosz olaj- és olajtermékexport kevesebb mint 14 százalékát teszik ki.
-
A BRFK és a társszervek vasárnap 1871 menekültet fogadtak a fővárosi pályaudvarokon – olvasható a rendőrség honlapján.
Mint írják, az ukrajnai háború elől 2022. március 20-án 1871 ember, köztük 717 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább vagy rokonokhoz mentek. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 20 ember, köztük 11 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.
Az Országos Rendőr-főkapitányság néhány órával később arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Magyarország területére 2022. március 20-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 6602 fő, a román–magyar határszakaszon 7617 fő lépett be.
A háború viszontagságai elől menekülők a rendőrségtől továbbra is minden segítséget megkapnak – írták.
-
Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke pénteken Lengyelországba látogat – írja a BBC. Biden Andrej Duda lengyel elnökkel fog találkozni, hogy megbeszéljék a háborúra adandó humanitárius válaszokat.
Az elnök arról fog tárgyalni, hogy szövetségeseivel közösen hogyan tud reagálni a háború által okozott humanitárius és emberi jogi válságra
– közölte a Fehér Ház.
Fotó: Joshua Roberts / ReutersHétfőn Joe Biden telefonon fog tárgyalni Emmanuel Macron francia elnökkel, Olaf Scholz német kancellárral, Mario Draghi olasz miniszterelnökkel és Boris Johnson brit kormányfővel.
Szerdán az elnök Brüsszelbe utazik, hogy részt vegyen a NATO, valamint az Európa Tanács csúcstalálkozóján, továbbá a G7-államok tárgyalásán. Nem tervezik, hogy Joe Biden Ukrajnába is ellátogat.
-
A kijevi Podil városrészben lakóházakat és egy bevásárlóközpontot ért orosz tüzérségi támadás vasárnap este, az ukrán katasztrófavédelmi hatóság legfrissebb közlése szerint legalább négy ember meghalt. A támadást Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere is megerősítette.
A bevásárlóközpontot ért támadásról és a robbanásról videófelvétel is készült.
-
Janez Jansa szlovén miniszterelnök bejelentette, hogy országa korábban evakuált nagykövetségi dolgozói visszatérnek Kijevbe, közölte a BBC.
A diplomaták önként döntöttek a visszatérés mellett.
Azon dolgozunk, hogy az Európai Unió kövesse a példánkat. Ukrajnának szüksége van diplomáciai támogatásra,
tette hozzá a miniszterelnök.
Slovenia @vladaRS will send its diplomats back to #Kyiv soon. They are volunteers. We are working to make #EU do the same. 🇺🇦needs direct diplomatic support. @SLOinUKR @ukraineoffice @Kabmin_UA_e @ua_parliament @ZelenskyyUa @Denys_Shmyhal #defendUkraine @KyivPost @visegrad24
— Janez Janša (@JJansaSDS) March 20, 2022 -
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Jeruzsálem megfelelő helyszíne lenne az orosz–ukrán csúcstalálkozónak, mivel Naftali Bennett, Izrael miniszterelnöke számos erőfeszítést tett a két ország közötti közvetítésben.
Természetesen Izraelnek is megvannak a saját érdekei, stratégiája állampolgárai védelmére. Megértéssel vagyunk ez iránt
– mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy Jeruzsálem a legmegfelelőbb hely a békére, amennyiben megvalósítható.
A zsidó vallású Zelenszkij arról is beszélt videóüzenetében, hogy az oroszok állításával ellentétben az ukrán kormány nem támogat nácikat, egyúttal közölte, hogy az orosz propagandistáknak nehéz dolguk van.
Az ukrán államfő a zsidóüldözések történelmi párhuzamát hangsúlyozva fegyverszállítást és gazdasági szankciókat kért Oroszországgal szemben az izraeli parlamenthez intézett beszédében vasárnap este.
-
Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter vasárnap jelentette be, hogy Párizs a Vlagyimir Putyin orosz elnök környezetéhez tartozó orosz oligarchák ellen hozott nyugati szankciók keretében mintegy 850 millió euró (319 milliárd forint) vagyont zárolt.
A tárcavezető szerint ebből 539 millió euró ingatlan, 150 millió euró francia magánbankoknál vezetett bankszámlákon lévő pénz és két jacht, összesen szintén 150 millió euró értékben.
Le Maire közölte azt is, hogy Franciaország egy külön munkacsoportot hozott létre a szankciós listára került személyek vagyonának felkutatására és befagyasztására, tekintettel arra, hogy az érintettek gyakran fedőcégekkel próbálják leplezni a bankszámlák, luxusingatlanok és jachtok tulajdonosi viszonyait.
-
Március 17-ig 119 ezer díjmentes szolidaritás-menetjegyet adott ki a MÁV-Start az Ukrajnából menekülőknek, a jegyek értéke eléri a nettó 152 millió forintot – írta a Világgazdaságra hivatkozva az MTI.
Fotó: Balogh Zoltán / MTIA lap érdeklődésére az állami vasúttársaság közölte, hogy az eddig kiadott menetjegyek csaknem fele szól valamelyik budapesti állomásra, a legtöbben a Nyugati és a Keleti pályaudvarig utaznak. A menekültek leginkább Ausztria, Németország, Lengyelország felé utaznak tovább.
A vasúttársaság négyóránként közlekedtet különvonatot Záhony és a Keleti pályaudvar között, a járműveket alapvetően a tartalékok mozgósításával biztosítja, így az jellemzően nem befolyásolja a menetrend szerinti járatok meghatározott, előírt kapacitással való közlekedését – írta a lap.
-
Az orosz csapatok által ostromlott Mariupolban az ukrán katonák nem fogják letenni a fegyvert és nem fogják elhagyni a várost – jelentette ki hétfőre virradóra Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes.
Szó sem lehet semmiféle magadásról, vagy fegyverletételről. Erről már tájékoztattuk az orosz felet
– nyilatkozta az ukrán politikus az Ukrajinszka Pravda hírportálnak.
Irina Verescsuk Mihail Mizincev orosz vezérezredes szombati felhívására reagált. A humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője közölte, hogy Mariupolnál hétfő reggel, közép-európai idő szerint nyolc órától humanitárius folyosó nyílik meg keleti és nyugati irányba, s az első két órában nyugati irányba, az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területekre kivétel nélkül minden ukrán fegyveres alakulat tagjai és velük együtt a külföldi zsoldosok is távozhatnak, ha leteszik a fegyvert – számolt be az MTI.
-
Dmitrij Sevcov, a belarusz Vöröskereszt főtitkára vasárnap este az ONT televíziónak nyilatkozva a határőrségre hivatkozva közölte, hogy mintegy kétezer ukrán menekült érkezett Belaruszba. Hozzátette, hogy közülük mindössze 288-an fordultak segítségért a segélyszervezethez – írja az MTI.
Sevcov szerint az ukrán menekültek fogadására sátrakat húztak fel a határátkelőhelyeken. Mint mondta, a legtöbben Kijev térségéből érkeznek, sokan közülük gyalogosan, de volt olyan is, aki kerékpárral érkezett.
-
Hatmillió gyermek van közvetlen veszélyben Ukrajnában, tekintettel a kórházak és iskolák elleni támadásokra – közölte hétfőre virradóra a Save the Children nevű nemzetközi segélyszervezet. Összesítésük szerint az ukrajnai harci cselekmények következtében eddig 489 iskola és 43 klinika szenvedett károkat, vagy semmisült meg.
A szervezet hangsúlyozta, hogy a háborús helyzet miatt a gyerekek ötöde hagyta el Ukrajnát. Az ország ostromlott térségeiben maradt gyermekek a halálfélelemmel kénytelenek megbirkózni, miközben hiányt szenvednek élelmiszerből, tiszta ivóvízből és orvosi ellátásból.
Az iskoláknak biztonságos menedéknek kell lenniük a gyerekek számára, nem pedig a félelem, sérülések és a halál színhelyének
– mondta Pete Walsh, a Save the Children ukrajnai irodájának vezetője.
Az ENSZ adatai szerint az orosz hadművelet február 24-i kezdete óta legalább 59 gyermek vesztette életét, ugyanakkor sajtójelentések arra utalnak, hogy a valós szám háromjegyű lehet.
A háború szabályai egyértelműek. A gyerekek nem lehetnek célpontok, ahogy iskolák és kórházak sem. Minden áron meg kell védenünk a gyerekeket Ukrajnában. Hány embernek kell még meghalnia, míg véget ér ez a háború?
– tette fel a kérdést Walsh.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőre virradóra közzétett videóüzenetében az orosz katonák téves elképzeléseit állította pellengérre.
Fotó: MTITovábbra is elképzelt nácik után kutatnak, akik ellen állítólag meg akarják védeni népünket és még mindig nem találnak olyan ukránokat, akik virágokkal fogadják őket
– hangsúlyozta Zelenszkij, hozzátéve, hogy az ukrán hadsereg segítségével Isten ítélőszéke elé fognak kerülni.
-
A kijevi Podil városrészben lakóházakat és egy bevásárlóközpontot ért orosz tüzérségi támadás vasárnap este, az ukrán katasztrófavédelmi hatóság legfrissebb közlése szerint legalább négy ember meghalt.
Több robbanás volt a fővárosi Podil kerületben. Értesüléseink szerint több lakóházat és egy bevásárlóközpontot találtak el. Már riasztották a helyszínre a mentőegységeket, orvosokat és a rendőrséget
– írta Vitalij Klicsko Telegram-oldalán. Klicsko szerint a bevásárlóközpont, illetve több parkoló autó is lángra kapott. Az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság pedig arról számolt be, hogy az ukrán kormányerők Grad típusú sorozatvetőkből indított rakétákkal lőtték Donyeck városát.
Fotó: Atef Szafadi / MTI / EPAA dél-ukrajnai Odessza kikötővárosa felett az ukrán védelmi erők fokozott orosz dróntevékenységet figyeltek meg. Makszim Marcsenko, a regionális ukrán katonai parancsnokság vezetője szerint az ukrán légvédelem tűz alá vett és le is lőtt több, pilóta nélküli repülőeszközt. Odesszát egyelőre nem érte támadás.
Juri Ignat, az ukrán légierő szóvivője szerint az orosz légierő a kezdeti komoly veszteségek hatására taktikát váltott, és újabban fokozottan támaszkodik megfigyelődrónokra a rakétacsapások hatásainak felmérésénél.
Az utóbbi huszonöt napban az orosz megszállók komoly veszteségeket szenvedtek a földön és a levegőben is, a többi között 96 repülőgépet, 118 helikoptert, több tucat manőverező robotrepülőgépet és drónt
– ismertette.
-
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vasárnap ismertette, hogy sikerült leváltani a csernobili nukleáris hulladéktárolókat üzemeltető személyzet felét ukrán szakemberekkel. Az atomerőmű február végén került orosz csapatok kezére, azóta nem váltották le a 211 fős műszaki stábot, amely szellemi és fizikai kimerültség miatt már nem tudta ellátni biztonságosan feladatát. Rafael Grossi, a NAÜ igazgatója közleményében reményét fejezte ki, hogy a február vége óta szolgálatban lévő műszak másik felét is hamarosan lecserélhetik.
Rendkívül feszült és fárasztó körülmények között, idegen katonai jelenlét mellett voltak kénytelenek teljesíteni fontos feladatukat megfelelő pihenés nélkül
– hívta fel a figyelmet Grossi.
-
Az északkeleti Szumi városának egyik vegyi üzemében eddig ismeretlen okból erősen mérgező ammónia szivárgott ki. Dmitro Sivickij, az ukrán regionális katonai parancsnok Telegram-oldalán figyelmeztette az embereket, hogy a Szumihimprom nevű vegyüzem öt kilométeres körzetében élők lehetőleg a pincékben vagy a földszinten tartózkodjanak, mert a szúrós szagú gáz könnyebb a levegőnél.
Hírügynökségek felidézték, hogy az orosz hadsereg a múlt héten azzal gyanúsította meg az ukrán kormányerőket, hogy idegen zászló alatt terveznek vegyitámadást civilek ellen. Ugyanakkor hírügynökségek felhívták a figyelmet arra, hogy nem tudták független forrásból ellenőrizni az értesüléseket – írja az MTI.
-
Jó reggelt, köszöntjük kedves olvasóinkat!
Az Index ma is beszámol az orosz–ukrán háború fejleményeiről; kövesse velünk percről percre az orosz invázió 26. napját.
Vasárnapi percről percre frissülő cikkünket ide kattintva olvashatja el, arról pedig, hogy mi történt a háború 25. napján, ebben a hírösszefoglalónkban írtunk.