Kedves olvasóink!

Köszönjük megtisztelő figyelmüket, zárul az Index napi hírfolyama, melyben beszámoltunk az orosz–ukrán háború fejleményeiről. A nap legfontosabb történéseit összefoglaló cikkünket itt találja.

Holnap ismét jelentkezünk a legfrissebb hírekkel, tartsanak velünk.

Jó pihenést!

Az Európai Unió Tanácsa elfogadta azt a javaslatot, amellyel az EU további 500 millió euróval (mintegy 200 milliárd forint) összesen egymilliárd euróra egészíti ki az Ukrajnának nyújtott finanszírozását – számolt be az MTI.

Az Európai Békekerettel (EPF) elfogadott segítségnyújtási intézkedés lehetővé teszi az EU számára, hogy tovább támogassa az ukrán fegyveres erők képességeit az ország területi egységének és önállóságának védelme, valamint a polgári lakosság biztonságának szavatolása érdekében az orosz katonai agresszióval szemben – közölte az uniós tanács.

Az intézkedések olyan felszerelések és eszközök biztosítását finanszírozzák, amelyek halálos fenyegetéssel szemben nyújthatnak védelmet. A támogatási intézkedés időtartama 12 hónap.

Az uniós tanács közleményében leszögezte, Oroszország katonai agressziója Ukrajna ellen súlyosan sérti a nemzetközi jogot, az ENSZ Alapokmányának elveit, továbbá aláássa az európai és a globális biztonságot és stabilitást.

Oroszország és bűntársa, Belarusz teljes felelősséggel tartozik a háborúért, melynek felelőseinek felelniük kell az elkövetett bűncselekményeikért

– fogalmaztak.

Az ukrajnai háború miatt megszakadt az együttműködés Oroszországgal az Északi-sarkvidéken, ezért a kanadai kormány „a NATO északi határának” megerősítését szorgalmazza – számolt be az MTI Mélanie Joly kanadai külügyminiszter szerdai nyilatkozata alapján.

Többet kell tennünk. Jobban fel kell szerelnünk a katonáinkat, mert a fenyegetés valós

– fogalmazott Joly, aki szerint február 24., az Ukrajna elleni orosz támadás megindítása óta megváltozott a világ.

Az Északi-sark a NATO északi arcvonala

– emelte ki Eyre, felidézve, hogy Oroszország a térségben ismét elfoglalt olyan bázisokat, amelyek legutóbb a hidegháború korszakában üzemeltek, és utána leszerelték őket.

Anita Anand kanadai védelmi miniszter a kanadai haderő modernizálását ígéri. Kanada 2021-ben bruttó hazai termékének 1,4 százalékát fordította védelmi célokra, ezt a miniszter 2 százalékra szeretné emelni. Ez egyébként minden NATO-tagállam számára megfogalmazott elvárás.

Az Európai Unió legalább tízezer kórházi ágyat bocsát rendelkezésre a sürgős orvosi ellátásra szoruló ukrán menekültek számára – írja a New York Times. Hozzátették: több mint három és fél millió ember menekült el Ukrajnából. A menekültek fele iskoláskorú gyerek.

Az Európai Bizottság szerint azok az ukrajnai menekültek, akik az EU-tagországok területén keresnek menedéket, egészségügyi ellátását kapnak. Ezen kívül segítenek nekik a munkakeresésben, a gyerekek oktatásában és a lakhatásban.

Az EU az Oroszország inváziója elől menekülő ukránoknak jogot biztosított arra, hogy három évig bármely EU-tagországban éljenek, tanuljanak és dolgozzanak. A döntést a tagországok többsége jóváhagyta, most a tagországok vezetőin múlik, hogy végrehajtsák, és felállítsák a menekülteket támogató rendszereket.

Bekérette az orosz külügyminisztérium az amerikai nagykövetség egyik magas rangú diplomatáját, akinek átadták az Oroszországból kiutasítandó amerikai diplomaták listáját, válaszul arra, hogy nemkívánatos személynek nyilvánították az orosz ENSZ-képviselet munkatársait – számolt be az MTI.

Az amerikai féllel határozottan közölték, hogy az Egyesült Államok Oroszországgal szembeni bármilyen ellenséges fellépése határozott és megfelelő választ fog kapni

– áll a külügyminisztérium közleményében.

Február végén az Egyesült Államokból kiutasították az orosz ENSZ-képviselet 12 alkalmazottját és a világszervezet titkárságának egy tagját. Az orosz külügyi tárca akkor megjegyezte: mindez az ENSZ-titkárság nyilvánvaló beleegyezésével történik, és felszólította Washingtont, hogy hagyjon fel a további eszkalációval.

Az orosz erők 58 ukrán mentőautót vettek tűz alá az Ukrajna elleni háború kezdete óta, és hat egészségügyi alkalmazott vesztette életét, ezért golyóálló mellényekkel látják el közülük azokat, akik a harcok követlen közelében dolgoznak – közölte Viktor Ljasko egészségügyi miniszter az Unian ukrán hírügynökség szerint.

A tárcavezető kifejtette, hogy szerdán átadták az első golyóálló mellényeket olyan mentősöknek, akik „golyózáporban mentik az ukránokat a harci cselekmények övezetének határvidékein”. Ljasko ugyanakkor biztosított afelől, hogy egyelőre van elegendő egészségügyi dolgozó és gyógyszer Ukrajnában – számolt be az MTI.

Moszkva „a megfelelő módon” fog válaszolni arra, hogy Varsó kiutasította 45 diplomatáját – idézi az MTI Marija Zaharova orosz külügyi szóvivőt. A Rosszija 24 hírtelevíziónak Zaharova azt mondta: Varsó azért utasított ki ilyen nagyszámú diplomatát, hogy szándékosan akadályozza a Lengyelországból Oroszországba távozni szándékozó ukrajnai menekülteknek nyújtott konzuli támogatást. A szóvivő szerint a kiutasítottak száma meghaladja azokét, akik diplomata-útlevéllel rendelkeznek a nagykövetségen.

Jevgenyij Ivanov orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak elmondta, hogy a tárca szervezi a kiutasítottak hazajuttatásának logisztikáját. Szergej Andrejev varsói orosz nagykövet a Rosszija 24-gyel közölte, hogy a képviselet a munkatársainak mintegy háromnegyedét veszíti el. Mint mondta, Lengyelország gyakorlatilag lenullázza a kapcsolatait Oroszországgal.

Vlagyimir Putyin orosz elnök „már átlépte a barbárság küszöbét” – mondta Boris Johnson brit miniszterelnök.

A kormányfő szerdán a minisztereinek kijelentette, hogy a Nyugatnak „nem szabad habozni, tovább kell menni a szankciók szigorításában, és további katonai segítséget kell nyújtani Ukrajnának”, tekintettel a Kreml megnövekedett agressziójára – írja az Independent.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester egy müncheni városi tisztségviselőkkel folytatott videókonferencián kijelentette:

Oroszország népirtást követ el Ukrajnában.

A korábbi profi ökölvívó bajnok városvezető arra kérte a müncheni hivatalnokokat: fejtsenek ki nagyobb nyomást a német szövetségi kormányra, hogy szakítson meg mindenfajta gazdasági kapcsolatot Oroszországgal – számolt be az MTI.

Elpusztítják a polgári lakosságot. Elpusztítják az országunkat

– tette hozzá az ukrán polgármester, aki szerint az orosz hadsereg által használt bombák 500 méteres körzetben mindent elpusztítanak, ennek megfelelően inkább a polgári lakosság, semmint az ukrán hadsereg elleni fegyvernek lehet őket nevezni.

Már meg sem tudjuk számolni a halottakat. Rémálom, ami itt történik 

– mondta a konferencián.

Az ukrán biztonsági erők arra szólítják fel azokat az ukránokat, akik a háború miatt kénytelenek voltak elhagyni otthonaikat, hogy ne siessenek a visszatéréssel – mondta Jevhenyij Jenin belügyminiszter-helyettes.

Szeretnék mindenkit arra kérni, hogy legyen óvatos, higgadt, és kerülje el az elhagyott épületekbe való elhamarkodott visszatérést, mert előfordulhatnak kellemetlen „meglepetések”: elhagyott fegyverek, lőszerek, aknák és sok minden más, amit az átlagpolgár, felkészületlen ember szeme képes nem észrevenni

– idézi a kyiv.media a belügyminiszter-helyettest.

Jenin hozzátette: várják meg a települések feletti teljes ellenőrzést a helyi hatóságok részéről, valamint a városok és falvak megtisztítását az orosz erőktől az Ukrán Országos Rendőrség és más ukrán védők által.

Elérte a 79,6 százalékot Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatottsága, ami az egyik legmagasabb érték az elmúlt 20 évben – jelentette ki Valerij Fjodorov, a VCIOM állami közvélemény-kutató intézet vezérigazgatója a Govorit Moszkva rádiónak.

Fjodorov elmondta: 2014-ben, a Krím félsziget Ukrajnától való elcsatolása idején Putyin támogatottsága 64 százalék körüli volt, amihez képest a jelenlegi 79,6 százalékos érték 10-15 százalékpontos növekedést jelent, „ami nagyon nagy ugrás”. A vezérigazgató szerint a támogatottság ilyen mértékű emelkedése elsősorban az elnök tevékenységének köszönhető – számolt be az MTU.

Ő nagyszerű, jó döntést hozott (Ukrajna megtámadásával), és jó irányba vezet

 – nyilatkozott Fjodorov.

Szerinte a támogatottság emelkedése azt mutatja, hogy a társadalom konszolidációja megtörtént, az oroszok jelentős része úgy véli, hogy jó irányba haladnak.

Hogy meddig tart ez a konszolidáció, mi ingathatja meg, nem tudni, mert a katonai műveletek a legkiszámíthatatlanabbak

– tette hozzá.

Növekszik azoknak az aránya, akik helyeslik az elnök döntését az ukrajnai „különleges hadművelet” végrehajtásáról. Amíg az első erre vonatkozó felmérésben, február 25-én a válaszadók mintegy 65 százaléka támogatta az elnök döntését a csapatok bevetéséről, addig ma már 74 százalék az arányuk. Az ellenzők aránya ezzel szemben 25-ről 17-re csökkent. Fjodorov szerint nagyon alacsony azoknak az aránya, akik nehezen tudnak válaszolni.

Szerinte ez a dinamika azzal magyarázható, hogy egyre kevesebb a konfliktusról szóló „hamisítvány” a weben – írta az MTI.

A világ- és Európa-bajnokságok pénzdíjainak megfelelő szintű lesz az orosz sportolók anyagi elismerése a hazai versenyeken – jelentette ki az orosz sportminiszter.

Oleg Maticin az orosz sportszövetségek vezetőivel folytatott megbeszélése után leszögezte: a szankciók miatt nemzetközi nívójú díjazással igyekeznek megőrizni a sportolók motiváltságát.

Nem arról van szó, hogy egyenlőségjelet teszünk az oroszországi versenyek, illetve a világ- és Európa-bajnokságok közé, hanem arról, hogy legalább egy évig fenntartsuk sportolóink motivációs szintjét a pénzdíjakkal

– idézte a tárcavezetőt az MTI.

Összesen 946 menedékeskérelmet nyújtottak be egy nap alatt az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnál, ami az eddigi legtöbb a háború kitörése óta – közölte a szervezet az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül.

Mint írják, az Ukrajnából menekülők a határ mentén kialakított gyűjtőponton, illetve a Főigazgatóság bármely ügyfélszolgálatán benyújthatják a szükséges tartózkodásra jogosító okmányok megszerzésére irányuló kérelmeiket.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz–ukrán háború kitörése óta szerda délig 5915 fő menedékeskénti elismerés iránti kérelmét regisztrálta.

Elítélte Piotr Glinski lengyel kormányfőhelyettes, kulturális és örökségvédelmi miniszter, hogy Oroszország lebombázta a harkiv–pjatyihatki temetőt, ahol a szovjet Belügyi Népbiztosság által kivégzettek, köztük az 1940-es katyni mészárlás lengyel áldozatai nyugszanak – számolt be az MTI.

A halottak iránti tisztelet az emberségünk mércéje, és a civilizációnk alapját képezi

– fogalmazott Glinski a Twitter-oldalán közzétett bejegyzésben.

Kiemelte: a harkivi emléktemető lebombázása „egy következő, Oroszországot a civilizált világból kitaszító bűntett”.

A PAP hírügynökség harkivi tudósítója szerda reggel számolt be arról, hogy orosz kazettás bomba találta el a Harkiv melletti Pjatyihatki temetőjét.

Vlagyimir Putyin orosz elnök megsértette a nemzetközi jog alapvető szabályait, a kórházak és lakóépületek lebombázásával pedig ártatlan civileket gyilkol meg – jelentette ki szerdán a kanadai miniszterelnök Brüsszelben, az Európai Parlament plenáris ülésén.

Justin Trudeau beszédében támogatásáról és barátságáról biztosította az európaiakat. Azt is elmondta, hogy Kanada mindent megtesz Európa védelméért, az ország négyezer fős NATO-erőt küldött Lettországba elrettentés céljából az orosz határra.

A kanadai miniszterelnök a jelenlévők előtt az Ukrajna számára biztosított katonai felszerelések további biztosítására is felszólított, és közölte: Oroszországgal és Belarusszal szemben még keményebb szankciók alkalmazására van szükség.

Itt az ideje, hogy minden, Magyarországnak és Lengyelországnak járó uniós forrást az Európai Unió azonnal a két ország rendelkezésére bocsásson, hiszen új, különleges és veszélyes helyzet állt elő az Ukrajnában zajló háborúval – jelentette ki Hidvéghi Balázs Brüsszelben.

A Fidesz EP-képviselője magyar újságírók előtt azt mondta, hogy a két ország elleni támadássorozat és az uniós források visszatartásával történő fenyegetés már az Ukrajna elleni orosz invázió előtt sem volt elfogadható, de – mint fogalmazott – a háború kitörése óta már botrányos. A politikus hangsúlyozta: a közép-európai országok fogadják és segítik az Európai Unióba érkező, valaha látott legnagyobb menekülthullámmal érkezőket.

Hidvéghi Balázs hozzátette: tárgyalásos rendezésre, minél hamarabb megvalósuló tűzszünetre és békemegállapodásra van szükség. Álláspontja szerint minden olyan lépést vagy nyilatkozatot kerülni kell, amely a háborús konfliktus kiszélesedéséhez vezethet.

Fontos, hogy minden erőfeszítésünkkel a békét segítsük

– idézte a kormánypárti politikus szavait az MTI.

Már a magyarországi OTP Bank is elindította a készpénzes hrivnya átváltási lehetőségét fiókjaiban – számolt be az Interfax az Ukrán Bankok Független Szövetség (NABU) sajtószolgálatának közlése alapján.

A jelentés szerint az ukránok Ausztriában is válthatnak hrivnyát a Raiffeisen Bank és az Erste Bank Oesterreich fiókjaiban. De a hrivnyaváltási szolgáltatás Moldovában az OTP Bank fiókjaiban, Romániában a Banca Comersiala Romana fiókjaiban is elérhető.

A katasztrófavédelem a fővárosi és a megyei védelmi bizottságokkal együttműködve eddig 7028 ember, köztük 3809 gyermek és 2150 nő elhelyezéséről gondoskodott – tájékoztatta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szerdán az MTI-t.

Tizenegy megye (Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna) 173 befogadóhelyén kaptak biztonságos elhelyezést az otthonukat elhagyni kényszerülők – számoltak be.

A svéd parlament pénzügyi bizottsága kezdeményezte, hogy a törvényhozás hagyja jóvá, hogy a kormány aknamentesítő berendezéseket és ötezer eldobható páncéltörő gránátvetőt adjon Ukrajnának 21,7 millió dollár értékben – írta közleményében a Riksdag.

A bizottság annak fényében terjesztette elő a javaslatot, hogy Ukrajna nem fér hozzá katonai felszerelésekhez. A bizottság úgy véli, hogy Svédország érdekelt berendezések szállításában Ukrajnának – áll az üzenetben.

A kérdésről március 24-én, csütörtökön dönt a svéd országgyűlés.