Akik élve kijutottak az észak-ukrajnai Csernyihivből, „pokolnak” nevezik a várost, és attól tartanak, hogy az előrenyomuló orosz csapatok Mariupollá változtatják.
A Sky News helyszíni tudósítói arról írtak, hogy tanúi voltak annak, hogy Csernyihivet brutálisan elzárták minden humanitárius segélytől, nincs kapcsolat a külvilággal.
A várost már hetek óta bombázzák az orosz csapatok. Annyi légicsapás és annyi tüzérségi lövöldözés volt, hogy sokan, akik megszöktek, azt mondják, hogy az elmúlt két hétben egyáltalán nem tudtak kijönni a föld alatti óvóhelyekről.
A város áramellátása megszűnt. Kevés a víz, nincs fűtés, és gyorsan fogy az étel – írták. Azok, akik kijutottak Csernyihivből, a Sky News stábjának meséltek a rémálomszerű tapasztalataikról.
Az ott a pokol. A gyerekem keresztanyja még mindig ott van. Éjjel-nappal a menedékhelyen vannak, a föld alatt. Túl veszélyes, hogy kijöjjenek. Nincs ennivalójuk, nincs gáz, nincs áram. Olyan ez, mint Mariupolban, ahol állandóan bombáznak
– mondta az egyik menekült.
A lap munkatársai egy felvételt is megosztottak arról, hogyan menekültek el Csernyihivből. A felvételt csak erős idegzetűeknek ajánlják.
“Only chance and a prayer will get them through this.”
— Sky News (@SkyNews) March 25, 2022
Special correspondent @AlexCrawfordSky reports from Chernihiv in Ukraine which is now encircled by Russian troops, as the last escape route out of the city is shelled.
Read the full eyewitness piece: https://t.co/VobHJ1Sbe1 pic.twitter.com/ys1i197rZ5
A brit kormány lefoglalta egy szankciókkal sújtott orosz oligarcha két magánrepülőgépét az Egyesült Királyságban – számolt be a BBC. A milliárdos olajmágnás, Eugene Shvidler tulajdonában lévő repülőgépeket három héten át vizsgálták két angol repülőtéren.
Putyin barátainak nem szabadna luxusban élniük, miközben ártatlan emberek halnak meg Ukrajnában
– mondta a lefoglalást kommentálva a brit közlekedési miniszter.
A kormány 1,2 milliárd fontra becsüli Shvidler nettó vagyonát, míg a lefoglalt repülőgépek értéke a feltételezések szerint elérheti a 60 millió dollárt (20,36 milliárd forint).
Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes szerint tíz evakuációs folyosóról állapodtak meg szombaton Kijev, Luhanszk és Donyeck térségében, hogy a civilek elhagyhassák a háborús térségeket – számolt be a CNN.
A miniszterhelyettes szerint az ország délkeleti részén, az ostromlott Mariupol városából is tervezik elszállítani az embereket, de mivel az orosz erők az ellenőrző pontokon blokkolják a buszokat, szombaton nem lesz evakuálás ebből a városból.
Joe Biden amerikai elnök szombaton a lengyel fővárosba, Varsóba látogatott, ahol Andrzej Duda lengyel elnökkel beszél a világsajtó előtt.
Az amerikai kormányfő nagyra értékelte a lengyel segítséget, szerinte az Ukrajnával szomszédos ország „jelentős” felelősséget vállalt az ukrajnai háború okozta humanitárius válságban – számolt be a Guardian.
Biden azt is közölte lengyel kollégájával, hogy szent kötelezettségvállalásnak tekinti a NATO 5. cikkelyében foglalt, a tagállamok közötti kölcsönös védelemre vonatkozó garanciát.
Az ukrán KAZKA együttes az ukrajnai eseményeket dolgozza fel legújabb dalában. A dalt a zenekar frontembere, Olekszandra Zarecka a lengyelországi Krakkóban forgatta.
A színésznő szerint ennek a dalnak a fő üzenete, hogy megmutassa az egész világnak, Ukrajnában semmi sincs rendben, ezért is kapta a dal az „I’m Not OK” címet.
Ez minden ukrán férfi és nő története. Ezt érzi most Ukrajna
– nyilatkozta az együttes.
Nyolc különböző fajhoz tartozó kengurut evakuáltak a harkivi ökoparkból – jelentette be Alekszandr Feldman, az ökopark alapítója.
Ezeket a kengurukat tegnapelőtt mentettük, így most biztonságban vannak
– írta Feldman. Az állatok most önkénteseknél vannak, biztonságos városokban keresnek helyet nekik.
Az orosz csapatok rálőttek a Sepetyivka és Kijev között közlekedő vonatra. Ennek következtében az üveg betört, egy utas pedig megsérült – írja az Unian.
Olekszandr Kamisin, az Ukrzaliznicja (ukrán vasút) vezetője elmondta, hogy az ágyúzás a Kijev melletti Taraszivka állomáson történt.
Ismeretes, hogy a háború hónapjában az Ukrzaliznicja 54 alkalmazottja tűnt el, 64 vasutas megsérült, hárman fogságban vannak.
Mégsem vezetnek be kijárási tilalmat Kijevben és a kijevi régióban – jelentette be Vitalij Klicsko, a főváros polgármestere.
Új információ a katonai parancsnokságtól. A kijárási tilalmat Kijevben és a régióban holnap délután nem vezetik be
– írta a polgármester. Hozzátette, hogy a kijárási tilalom a „normál üzemmódban” marad, tehát este nyolc és reggel hét óra között nem szabad utcára menni.
A rendőrök a tiszabecsi határátkelőhelyen egy Interpol által körözött orosz férfit fogtak el – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság.
A hatóság tájékoztatójában leírja, hogy a tiszabecsi közúti határátkelőhelyen belépésre jelentkezett egy 35 éves, orosz állampolgárságú férfi az éjszakai órákban. A rendőrök az ellenőrzés alatt megállapították, hogy a férfi ellen az orosz hatóság az Interpol-rendszerben halált okozó testi sértés és emberölés bűncselekmények elkövetése miatt elfogatóparancsot adott ki. A rendőrök a körözött férfit előállították a Fehérgyarmati Rendőrkapitányságra, és őrizetbe vették.
Törökország szombaton ideiglenesen lezárta a teherforgalmat a Boszporuszon, hogy begyűjtsön és megvizsgáljon egy úszó tárgyat, amiről azt feltételezi, hogy az ukrajnai partokról elszabadult tengeri akna – számolt be az MTI.
A török védelmi minisztérium a Twitter-oldalán közölte, ho gy egy polgári kereskedelmi hajó aknához hasonlító, úszó tárgyat észlelt a Boszporusz vizein március 26-án reggel. A helyszínre küldött búvárcsapat pedig azonnal megtalálta a szóban forgó tárgyat, és megkezdte a semlegesítését. A tárca nem közölte egyértelműen, hogy aknáról van-e szó.
Az NTV török tévécsatorna valamivel később arról tájékoztatott, hogy az első vizsgálatok szerint egy régi típusú orosz aknát találtak. A televízióban közzétett képeken egy kerek, lebegő tárgy látszott, kiemelkedésekkel a felületén.
A műveletben a hatóságok mindkét irányban lezárták a hajóforgalmat a Boszporuszon. A feltételezett aknát Sariyer körzetben találták meg, a Boszporusz és a Fekete-tenger csatlakozásánál.
Akik élve kijutottak az észak-ukrajnai Csernyihivből, „pokolnak” nevezik a várost, és attól tartanak, hogy az előrenyomuló orosz csapatok Mariupollá változtatják.
A Sky News helyszíni tudósítói arról írtak, hogy tanúi voltak annak, hogy Csernyihivet brutálisan elzárták minden humanitárius segélytől, nincs kapcsolat a külvilággal.
A várost már hetek óta bombázzák az orosz csapatok. Annyi légicsapás és annyi tüzérségi lövöldözés volt, hogy sokan, akik megszöktek, azt mondják, hogy az elmúlt két hétben egyáltalán nem tudtak kijönni a föld alatti óvóhelyekről.
A város áramellátása megszűnt. Kevés a víz, nincs fűtés, és gyorsan fogy az étel – írták. Azok, akik kijutottak Csernyihivből, a Sky News stábjának meséltek a rémálomszerű tapasztalataikról.
Az ott a pokol. A gyerekem keresztanyja még mindig ott van. Éjjel-nappal a menedékhelyen vannak, a föld alatt. Túl veszélyes, hogy kijöjjenek. Nincs ennivalójuk, nincs gáz, nincs áram. Olyan ez, mint Mariupolban, ahol állandóan bombáznak
– mondta az egyik menekült.
A lap munkatársai egy felvételt is megosztottak arról, hogyan menekültek el Csernyihivből. A felvételt csak erős idegzetűeknek ajánlják.
“Only chance and a prayer will get them through this.”
— Sky News (@SkyNews) March 25, 2022
Special correspondent @AlexCrawfordSky reports from Chernihiv in Ukraine which is now encircled by Russian troops, as the last escape route out of the city is shelled.
Read the full eyewitness piece: https://t.co/VobHJ1Sbe1 pic.twitter.com/ys1i197rZ5
Rendkívül megnőtt az orosz híroldalakon található Google-hirdetések között a „kiváló oroszországi turisztikai célpontokról” szóló reklámok aránya – írja a Menedzsment Fórum orosz források alapján.
Az oldal szerint erős összefüggés van a szankciók és az új célpontok között, mivel Európa nagy részéről kitiltották Oroszországot. Erre utal az is, hogy eddig már 78 orosz repülőgépet foglaltak le külföldön, mert a lízingcégek nem hajlandók tovább finanszírozni az üzemeltetésüket.
Vlagyimir Putyin a héten kiadott elnöki rendelete szerint pedig állami szinten fogják kezelni a lízingszerződéseket, szeretnének megállapodni azokkal a cégekkel, amelyek összesen 500 légi járművet követelnek vissza.
A legtöbb embert Mariupolból menekítették ki az elmúlt héten, a várost mintegy 26 ezer embernek sikerült elhagynia.
A városban azonban, amelyet szinte folyamatosan bombáznak az orosz erők, több mint százezer ember rekedt. A helyi hatóságok szerint az ott rekedt civilek pincékben húzódnak meg, ahol alig van élelem, áram vagy folyó víz.
Az Unian ukrán hírügynökség egy képgalériát osztott meg Telegram-csatornáján, ahol a lebombázott város látható.
Egy videófelvételt is közöltek, rettenetes állapotok uralkodnak.
A budapesti BOK Csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton pénteken 1368 menekülőnek segítettek az ott dolgozó munkatársak – tájékoztatta az MTI-t Budapest Főváros Kormányhivatala.
Az éjszakát 157 ember töltötte a létesítményben. A csaknem 4400 négyzetméter alapterületű csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Hozzátették: az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internetelérést biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve.
Kárpátalján az elmúlt időszakban számos alkalommal megszólaltak a légvédelmi szirénák. Beregszászban azonban csak az applikációk jelezték a légi veszélyt, mert a város elavult légvédelmi szirénáit nem sikerült beüzemelni – írja a Kárpátalja.ma.
Emiatt a város vezetése arra a döntésre jutott, hogy a polgárok biztonsága érdekében Szatmárnémetihez fordul segítségért az ügyben. A város testvértelepülése a kérésre válaszolva biztosította számukra az új eszközöket.
A Fehér Ház titokban összeállított egy nemzetbiztonsági tisztviselőkből álló csapatot, hogy az Egyesült Államok és a szövetségesek megfelelően reagáljanak arra az esetre, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök vegyi, biológiai vagy nukleáris fegyvert vetne be ellenük – írja a New York Times.
A Tigriscsapatnak elnevezett csoport hetente háromszor ülésezik, a megbeszéléseken arra keresik a választ, hogy ha Oroszország ki akarja terjeszteni a háborút a szomszédos országokra, köztük Moldovára és Grúziára, akkor hogyan lehet felkészíteni az európai országokat a korábban nem látott mértékű menekülthullámra.
A lap szerint egy hónappal ezelőtt az ilyen forgatókönyvek sokkal inkább csak elméletben léteztek. Azonban jelenleg minden vezető úgy gondolja, hogy Moszkva a fegyvertárának legerősebb fegyvereihez folyamodhat, hogy kimentse magát a katonai patthelyzetből.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára korábban hangsúlyozta, hogy abban az esetben, ha csak Ukrajnán belül alkalmaznak tömegpusztító fegyvereket, annak súlyos következményei lehetnek a NATO-tagországokban élő emberekre nézve is. A főtitkár itt arra utalt, hogy vegyi vagy radioaktív felhők sodródhatnak át a határon.
Már tizenhárom megyében segíti a katasztrófavédelem a menekültek érkezését és elhelyezését, ugyanis pénteken Somogy megyében is megkezdte működését az operatív törzs – számolt be az MTI az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közleménye alapján.
Hozzáteszik: a katasztrófavédelem az elmúlt 24 órában 205 ember, köztük 131 gyermek és 67 nő elhelyezésében működött közre. Összesen négy gyűjtőpontról nyolc befogadóhelyre szállították a háború elől menekülőket.
Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere újabb kijárási tilalmat hirdetett Ukrajna fővárosában. A felhívást a város elöljárója Instagram-oldalán tette közzé.
A városlakóknak helyi idő szerint 20 órától hétfő reggel 7 óráig tilos elhagyniuk otthonaikat.
Volodimir Zelenszkij tegnap este közzétett videójában azt mondta, hogy Ukrajna regionális közigazgatásának azonnali feladata, hogy földet rendeljen el a háború miatt kitelepített emberek ideiglenes lakhelyének építésére – számolt be a francia Le Monde.
Ha létrejön a béke, megkezdjük államunk azonnali és nagyszabású újjáépítését. De most az embereknek átmeneti szállásra van szükségük. Az otthonukban
– mondta az ukrán elnök, majd hozzátette:
Jobb, ha Ukrajnában van házunk, mint külföldön.
Magyarország területére pénteken az ukrán–magyar határszakaszon 6037 ember lépett be, míg a román–magyar határszakaszon belépők közül 5425-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) az MTI-t. A rendőrség a beléptetettek közül 638 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
Az ukrajnai háború elől pénteken 1364 ember, köztük 620 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK-csarnokba – számolt be a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).
A fővárosi és vidéki szálláshelyeken 106 ember, köztük 70 gyermek elhelyezését és odaszállítását a rendőrséggel együttműködő hatóságok oldották meg.
Újabb törvényt írt alá Vlagyimir Putyin orosz elnök az állítólagos hamis információk terjesztésének tilalmáról – jelentette a DPA német hírügynökség az orosz médiára hivatkozva. A péntek éjjel közzétett új törvény már nemcsak az orosz fegyveres erőkről szóló állítólagos hamis információk terjesztését bünteti, hanem a külföldön tevékeny orosz állami hatóságokra vonatkozó álhírterjesztést is. Hatálya kiterjed az állami hatóságok, nagykövetségek és kereskedelmi képviseletek munkájáról szóló tájékoztatásokra.
Hozzáteszik: a hamis információk terjesztői 700 ezer és 1,5 millió rubel (körülbelül 2,3 és 4,9 millió forint) közötti pénzbírsággal vagy három évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatók. Tisztségviselők esetében a büntetések még nagyobbak: ők 3–5 millió rubel közötti pénzbírságra vagy 5–10 év közötti börtönbüntetésre számíthatnak.
Egy orosz parlamenti képviselő aláhúzta: a törvény azokat hivatott támogatni, akik „Oroszország határain kívül védik az orosz érdekeket”. Azonban vannak, akik kifogásolják, hogy a törvények az orosz hatóságokra bízzák annak eldöntését, hogy melyik hír igaz és melyik hamis – számolt be az MTI a hírügynökség alapján.
A német közszolgálati televízió elemzője arra a következtetésre jutott, hogy Oroszország Ukrajna elleni inváziója a német külpolitika veresége.
Az Infostart szerint az Angela Merkel által vezetett kormány túl sokáig kezelte külön Oroszországgal a gazdasági és politikai kapcsolatait. Ezért történhetett meg, hogy 2014 után, amikor annektálták a Krímet, elkezdődött az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítése.
Az elemző úgy véli, hogy a történtek minden korábbi dicséret ellenére árnyékot vetnek a korábbi kancellár, Angela Merkel külpolitikai örökségére.
Ideiglenesen leállította az oroszországi termékek vásárlását a Tiffany & Co. amerikai ékszerkereskedő – írja a Marketwatch amerikai gazdasági hírportál a cég képviselőjére hivatkozva.
A Tiffany felfüggesztette az összes nyersgyémánt beszerzését Oroszországból, valamint az orosz eredetű vágott gyémántok vásárlását
– nyilatkozta a Tiffany szóvivője.
A márciusban bevezetett amerikai tilalom csak az Oroszországban bányászott és ott vágott gyémántokra vonatkozik. A Tiffany ugyanakkor arra utasította beszállítóit, hogy hagyják abba az orosz gyémántok vásárlását, és válasszák szét az ékszercsiszoláshoz használt orosz és nem orosz kis méretű gyémántokat.
Az ékszerkereskedő azonban nem részletezte, hogy az orosz gyémántokat továbbra is árusítja-e a boltjaiban, vagy hogy a cég továbbra is vásárol-e az ukrajnai orosz invázió kezdete előtti időszakból származó gyémántokat, amelyek vágása vagy csiszolása már tart – számolt be az MTI.
Elhagyja Ukrajnát, és felkészül az Anthony Joshua elleni visszavágóra a nehézsúlyú ukrán világbajnok ökölvívó, Olekszandr Uszik – számolt be a BBC.
Uszik júliusban mérkőzik meg Joshuával. A 35 éves sportoló szerdán hagyta el szülőföldjét, ahol segített megvédeni az országot az orosz inváziótól.
Úgy döntöttem, hogy elkezdek készülni a visszavágóra Anthony Joshuával
– tette közzé pénteken az Instagramon.
Az ökölvívó az orosz inváziót követően márciusban jelentkezett az ukrán hadseregbe. Erről egy Instagram-videójában számolt be, „El a kezekkel Ukrajnától, Putyin!” feliratú transzparenssel a háttérben.
Tamim bin Hamad Al Thani katari sejk hangsúlyozta, hogy országa amellett a több millió menekült mellett áll, akik az Ukrajna elleni igazságtalan háború áldozatai. A sejk a dohai fórum megnyitóján tartott beszédében elmondta, hogy Katar is kiáll Ukrajna szuverenitása mellett.
Szolidaritást vállalunk a több millió ártatlan emberrel és menekülttel, akik ennek az igazságtalan háborúnak és a geopolitikai számításoknak az áldozatai
– jelentette ki.
Katar a világ egyik vezető cseppfolyósított földgáz (LNG)-szállítója. Az Európai Unió földgáztermelésének mintegy 40 százaléka Oroszországtól függ.
Saad Sherida al-Kaabi katari energetikai miniszter azonban figyelmeztette Európát, hogy abban az esetben, ha tényleg függetlenedni akar az orosz gáztól, az átmenet nehéz lesz. Az orosz gázellátás kivonása Európából „gyakorlatilag jelenleg nem lehetséges” – mutatott rá. Katar jelenlegi gázkapacitása nem fogja kielégíteni az európai keresletet, de a jövőben igen.
A Fehér Ház pénteken közölte, hogy az Egyesült Államok azon dolgozik, hogy 2022-ben legalább 15 milliárd köbméter cseppfolyósított földgázzal lássa el Európát. A katari miniszter szerint nagy lehetőség ez az Egyesült Államok számára.
Úgy gondolom, hogy az Egyesült Államok bizonyosan az egyik legnagyobb beszállító lesz, ha nem a legnagyobb beszállítója Európának
– mondta al-Kaabi a CNN-nek.
Az ukrajnai háborúban eddig 136 gyermek halt meg – közölte az ukrán főügyészség szombaton. A sebesült gyermekek száma 199.
A sebesült és halott gyermekek száma Kijev régióban a legmagasabb, ahol 64 gyermek érintett. Továbbá
érintett az orosz agresszióban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton beszédet mondott a dohai fórumon. Sürgette Katart, hogy növelje energiatermelését. Kiemelte, hogy ezzel segíthet Európának, hogy felhagyjon az orosz olaj és földgáz behozatalával.
Európa jövője önökön múlik
– mondta Zelenszkij. Beszédében elárulta, hogy az orosz csapatok aknákat telepítenek a termőföldekre, és megsemmisítik országában a mezőgazdasági berendezéseket.
Rámutatott, hogy ez hátrányosan érinti Ukrajnát, ugyanis a gabonaexport hiánya globális élelmiszerhiányhoz vezethet. Ukrajna a világ egyik legnagyobb búza- és napraforgóolaj-exportőre.
Zelenszkij szerint a jelenlegi helyzetből minden ország azt a következtetést vonhatná le, hogy atomfegyverrel kell rendelkeznie, hogy megvédje magát az inváziótól. Kijelentései egy figyelmeztetés közepette hangzottak el, miszerint a Kreml csapatai nukleáris, biológiai vagy vegyi fegyvereket használhatnak Ukrajnában.
Óriás élőképpel hív a háborús menekültek támogatására az Ökumenikus Segélyszervezet a Vivicittá futóversenyen, melybe a versenyen indulók mellett a szervezet önkéntesei, köztük Dombi Rudolf olimpiai bajnok kajakozó is bekapcsolódnak – számolt be az MTI.
Az élőkép 14 óra 20 perckor lesz a Margitszigeten.
A hétvégén Budapest belvárosában a futófesztivál miatt lezárásokra kell számítani.
Pénteken az Al Hadas csatorna arról számolt be, hogy az orosz Wagner-zsoldoscsoport állítólag tárgyal a Hezbollah síita fegyveres csoporttal, hogy harcosokat küldjenek Ukrajnába – írja az egyik orosz ellenzéki portál, a Novaja Gazeta.
Az Al-Hadas szerint a Wagnert ezeken a megbeszéléseken egy bizonyos Alekszandr Kuznyecov képviselte. A Hezbollah oldaláról a nádzsi biztonsági egység egyik magas rangú tagja, Haszan al-Sartouni beszélt.
A találkozó állítólag néhány napja volt, a felek abban állapodtak meg, hogy 800 Hezbollah-harcost küldenek Ukrajnába. Egy harcosnak havi 1500 dollárt fizetnek.
Egyes források szerint az orosz Wagner-zsoldoscsoport már Ukrajnában van.
Az ukrán gazdaság működik és működni is fog – jelentette ki Danil Hetmancev, az ukrán legfelsőbb tanács adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke.
Rossz lesz. Nem kell itt illúziókat építeni. Minél tovább húzódik a háború, annál rosszabb lesz Ukrajna és Oroszország gazdasága. Ezek nyilvánvaló dolgok. De még nincs itt a statisztika ideje
– idézi Hetmancevet az ukranews.com.
Hozzáteszik: a bizottság elnöke nem volt hajlandó megbecsülni a gazdaság háborús veszteségeit. Szerinte korai a számadatokkal foglalkozni, mert még senki sem tudja, mi lesz a háború kimenetele.
Újraindította az orosz központi bank az arany vásárlását a hitelintézetektől röviddel azután, hogy felfüggesztette „a lakossági kereslet kielégítése feltételeinek megteremtése céljából” – számolt be az MTI.
A jegybank közlése szerint március 28-tól június 30-ig grammonként ötezer rubelért (17 300 forint) vásárolja fel az aranyat a hitelintézetektől. A központi bank szerint az intézkedés célja a nemesfémpiac és az aranybányászat támogatása.
A jegybank március 15-én függesztette fel az arany vásárlását a hitelintézetektől, amit akkor azzal indokolt, hogy „nőtt a lakossági kereslet az aranyrudak vásárlása iránt, részben ezen ügyletek áfájának eltörlése miatt”.