A bucsai mészárosok újra a frontra készülnek

Kedves olvasóink!

Zárul az Index mai hírösszeállítása, amelyben beszámoltunk az orosz–ukrán háború történéseiről. A nap legfontosabb híreit ebben a cikkünkben foglaltuk össze.

Holnap is jelentkezünk a legfrissebb hírekkel, tartsanak velünk.

Köszönjük megtisztelő figyelmüket, nyugodalmas jó éjt!

Észtország és Lettország összesen 27 orosz diplomatát és követségi alkalmazottat utasít ki, Portugália pedig tízet nemzetbiztonsági okokból – számolt be az MTI a három ország külügyminisztériumának keddi közlése alapján.

Az észt külügyminisztérium azt is bejelentette, hogy bezárják a dél-észtországi Tartu és Narva határvárosban működő orosz konzulátusokat. A tizennégy fős személyzetnek – közöttük hét diplomatastátusszal rendelkező személynek – április 30-ig kell elhagynia az országot. Mart Volmer külügyminiszter-helyettes szerint szó sem lehet Oroszország esetében „a szokásos ügymenetről”, különösen az Ukrajnát támadó orosz erők által polgári személyek ellen elkövetett kegyetlenkedések után.

Edgars Rincevics lett külügyminiszter Twitter-üzenetében közölte: Lettország a belarusz és a litván határ közelében fekvő Daugavpilsben és Liepaja kikötővárosban működő orosz konzulátust zárja be, 13 diplomatát és követségi alkalmazottat utasít ki.

A portugál külügyminisztérium kedd esti bejelentése szerint tíz orosz diplomatának kell két héten belül elhagynia az ibériai államot. A tárca a döntést azzal indokolta, hogy az érintettek „veszélyeztették a nemzetbiztonságot”.

Nemrég az Index beszámolt arról, hogy egy ukrajnai menekült kutyáját is magával vitte az a férfi, aki a zuglói vasútállomás peronjáról lopta el március 4-én az utazó őrizetlenül hagyott csomagjait.

Most azonban a Budapesti Rendőr-főkapitányság beszámolójából kiderült: megkerült a tolvajjal együtt a lopott háziállat is. A rendőrség közölte, a kutyát, Keshát valaki visszavásárolta, és visszaadta gazdájának. A feltételezett elkövetőt pedig a rendőrség felhívásának köszönhetően sikerült azonosítani.

V. Milánt a rendőrök a XV. kerületben fogták el, majd lopás gyanúja miatt hallgatták ki. A férfi a kihallgatásán beismerő vallomást tett. Kiderült, hogy a 19 éves fiatal más vagyon elleni bűncselekményekkel is összefüggésbe hozható. A táskákat a nyomozók még keresik.

Független információforrások keresésére és megosztására biztatta keddi üzenetében az orosz lakosságot Boris Johnson brit miniszterelnök, annak érdekében, hogy az oroszok megtudják az igazságot az ukrajnai háborúról. Johnson kijelentette azt is: Vlagyimir Putyin orosz elnöknek háborús bűncselekmények vádjával kell szembesülnie – számolt be az MTI.

Az orosz néphez intézett, a Downing Street által kedd este közzétett, részben oroszul elmondott üzenetében Boris Johnson kijelentette: az orosz katonák által az ukrajnai Irpiny és Bucsa településeken elkövetett atrocitások az egész világot elborzasztották. A brit kormányfő szerint az orosz nép megérdemli, hogy megismerhesse minderről az igazságot és a tényeket.

A brit miniszterelnök szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök tudja, hogy ha az orosz lakosság láthatná mindezt, nem támogatná a háborút. Hozzátette: Putyin tisztában van azzal is is, hogy ezekkel a bűncselekményekkel elárulja azoknak az orosz édesanyáknak a bizalmát, akik büszkén vesznek búcsút az orosz hadseregbe bevonuló fiaiktól.

De ne hagyatkozzanak csak az én szavaimra. Ahhoz, hogy a világ bármely tájékáról független információhoz juthassanak, mindössze egy virtuális magánhálózaton keresztül elérhető VPN-kapcsolatra van szükségük

– hangsúlyozta a brit miniszterelnök.

Boris Johnson arra kérte az oroszokat, hogy ha rátaláltak az igazságra, osszák meg másokkal is.

Az Önök elnökének háborús bűncselekmények vádjával kell szembesülnie, azt azonban nem tudom elhinni, hogy (Putyin) az Önök nevében cselekszik

– zárta az orosz néphez intézett keddi videóüzenetét a brit miniszterelnök.

Az Ukrzaliznicja ukrán vasúttársaság több, evakuálásra indított járatát is felfüggeszti bombatámadás miatt az ország keleti részén – számolt be az ua.news.

Az Ukrzaliznicja felfüggesztette az emberek evakuálását Kramatorszkból a vasúti bombázásban keletkezett károk miatt. A Kramatorszk bombázásában megsérült vasútvonalakon a károk felmérése és a helyreállítás után újraindul a forgalom

– áll a Telegramon kiadott közleményben.

Az ukrajnai háború a második világháború óta az egyik legnagyobb kihívás a világbéke ellen – jelentette ki az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén a világszervezet főtitkára, míg egyik helyettese bírálta Moszkvát a kazettás lőszerek bevetése miatt.

Az Ukrajna elleni orosz háború kezdete óta az ENSZ-nek 1480 polgári személy dokumentált haláláról és 2195 civil sebesültről van tudomása. António Guterres közölte: „Az orosz offenzíva miatt egy hónap alatt több mint tízmillióan hagyták el otthonukat, ez volt a második világháború óta a leggyorsabb kényszerű lakosságmozgás.”

Mariupol a pokol közepe

– mondta az orosz erők által hetek óta ostromlott városról Mark Griffith humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettes, aki Genfből beszélt videó-összeköttetés segítségével. A BT ülésén felszólalt Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője is, aki kijelentette: egyetlen polgári személy sem szenvedett semmilyen erőszaktól, amíg az orosz erők ellenőrizték Bucsát, a városból kivezető utakat nem zárták le.

Az orosz fegyveres erők valamennyi egysége a jó szándék jeléül elhagyta Bucsát március 30-án, egy nappal a törökországi orosz–ukrán tárgyalások után

– közölte a nagykövet.

Nyugati szövetségeseihez hasonlóan Románia is kiutasított kedden tíz orosz diplomatát, tiltakozásképpen a Kijev melletti Bucsában és más ukrán településeken elkövetett vérengzések miatt – számolt be az MTI.

A román külügyminisztérium (MAE) közleménye szerint a bukaresti orosz nagykövetség alkalmazottait azért minősítették nemkívánatos személyeknek Romániában, mert tevékenységükkel és megnyilvánulásaikkal sértik a diplomáciai mentességekről és kiváltságokról szóló 1961-es bécsi egyezményt.

A MAE döntését kedden közölték az orosz féllel, amikor Bogdan Aurescu román külügyminiszter utasítására bekérették Valerij Kuzmin orosz nagykövetet a bukaresti külügyminisztériumba. A nagykövetet fogadó külügyi államtitkár megerősítette: Románia határozottan elítéli a Bucsában és más ukrajnai településeken elkövetett gyilkosságokat, leszögezve, hogy ezekért Oroszországot terheli a felelősség.

Szlovénia a moszkvai nagykövetség létszámára csökkenti a ljubljanai orosz nagykövetség diplomatáinak és technikai személyzetének létszámát, tiltakozásul amiatt, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja alatt a Kijevhez közeli Bucsában civileket végeztek ki – számolt be az MTI.

A tárca behívatta Timur Ejvazov ljubljanai orosz nagykövetet, hogy kifejezze Szlovénia leghatározottabb tiltakozását és megdöbbenését a Bucsában elkövetett mészárlás miatt.

Szlovénia partnereivel és szövetségeseivel, valamint a Nemzetközi Büntetőbírósággal együttműködve mindent megtesz azért, hogy a szörnyű bűncselekmény elkövetőit bíróság elé állítsa

– fogalmaztak a közleményben. Az orosz nagykövetnek elmondták, hogy a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény 11. cikkelyének megfelelően Szlovénia a ljubljanai orosz nagykövetség létszámát hozzáigazítja saját moszkvai nagykövetségének létszámához.

Az említett rendelkezés kimondja, hogy a fogadó állam, jelen esetben Szlovénia megkövetelheti, hogy a diplomáciai misszió mérete az általa „észszerűnek és normálisnak” ítélt határokon belül maradjon, tekintettel a fogadó állam körülményeire és feltételeire, valamint a küldő fél igényeire.

A minisztérium nem közölte, hogy pontosan hány orosz diplomatának kell elhagynia Szlovéniát, Janez Jansa miniszterelnök ugyanakkor Twitter-oldalán azt írta, hogy „drasztikusan” csökkentik a létszámot.

Hozzáteszik: sajtóértesülések szerint a nagykövetségi dolgozók 80 százalékának távoznia kell, mindössze kilencen maradhatnak.

A nyugati szankciók globális élelmiszerválságot és energiaár-emelkedést váltottak ki, Oroszország ilyen körülmények között körültekintőbb lesz az élelmiszer-kivitelben, különösen azon az országok esetében, amelyek barátságtalan politikát folytatnak vele szemben – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz agráripari komplexum támogatásáról szóló online konferencián.

Egyértelmű, hogy az idei évben a globális élelmiszerhiány miatt óvatosabbnak kell lennünk a külföldi élelmiszer-szállítások során, nevezetesen úgy, hogy szigorúan ellenőrizzük az ilyen export paramétereit azokba az országokba, amelyek egyértelműen ellenséges politikát folytatnak velünk szemben

– idézte az elnököt az MTI.

Az ukrajnai háború a második világháború óta az egyik legnagyobb kihívás a világbéke ellen – jelentette ki kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén a világszervezet főtitkára. António Guterres hangsúlyozta: a háború sérti az ENSZ Alapokmányát, és a következményei 74 fejlődő ország 1,2 milliárd lakosát is sújtják.

Rosemary DiCarlo politikai ügyekért felelős főtitkárhelyettes kifejezte az ENSZ „mély aggodalmát” a lakónegyedekben bevetett kazettás lövedékek miatt, amelyeknek a legtöbb áldozata polgári személy, és tömeges rombolást végeznek polgári létesítményekben, lakóépületekben, kórházakban, iskolákban, víz- és áramellátó rendszerekben.

Mark Griffith humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettes, aki Genfből beszélt videó-összeköttetés segítségével moszkvai látogatása után, közölte: nem történt előrelépés a humanitárius célú tűzszünet ügyében – számolt be az MTI.

Az októberben várt 5,4 százalékról 5 százalékra rontotta Kína idei GDP-növekedési előrejelzését a Világbank az alapforgatókönyv szerint – adta hírül az MTI. A Világbank borúlátóbb előrejelzése szerint Kína gazdasága csupán 4 százalékkal nő idén.

Ugyancsak az Ukrajna elleni orosz háború kedvezőtlen gazdasági hatásai miatt a 189 tagországból álló washingtoni székhelyű fejlesztési bank szintén 5,4 százalékról 5 százalékra fogta vissza az ázsiai és csendes-óceáni térség egészére vonatkozó növekedési előrejelzést alapeset szerint.

Ugyanakkor a háborús helyzet további mélyülése esetén nem számít 4 százaléknál nagyobb gazdasági bővülésre a térségben.

Kína gazdasága tavaly 8,1 százalékkal, a térségé 7,2 százalékkal nőtt.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének döntése alapján Oroszország EU-hoz akkreditált állandó képviseletének 19 tagját nemkívánatos személynek nyilvánították diplomáciai státuszukkal ellentétes tevékenységük miatt. Az orosz diplomatáknak el kell hagyniuk Belgium területét – ismertette az MTI az Európai Unió külügyi szolgálatának (EEAS) közleményét.

A lépést azzal indokolták, hogy az orosz diplomáciai képviselet érintett tagjai az EU és az uniós tagállamok érdekei és biztonsága elleni, „jogellenes és bomlasztó” tevékenységet folytattak. Az uniós szerződések értelmében az érintettek diplomáciai kiváltságait és mentességeit visszavonták, továbbá el kell hagyniuk Belgium területét.

Stefano Sannino, az uniós külügyi szolgálat főtitkára kedd délután bekérette Vlagyimir Csizovot, Oroszország európai uniós nagykövetét, hogy tájékoztassa az EU döntéséről.

Svéd ügyészek előzetes vizsgálatot indítottak az Ukrajnában elkövetett esetleges háborús bűnök ügyében, és szemtanúk jelentkezését kérik – közölte a Svéd Ügyészi Hivatal. A vizsgálat célja, hogy minél előbb bizonyítékot találjanak, amelyeket svéd és nemzetközi bíróságokon felhasználhatnak. Felszólították azokat, akik ukrajnai polgári személyek elleni erőszak tanúi voltak, hogy lépjenek kapcsolatba a hatóságokkal – számolt be az MTI.

Az ukrajnai helyzetről rendelkezésre álló információk alapján okunk van feltételezni, hogy súlyos háborús bűncselekményeket követtek el

– olvasható a Svéd Ügyészi Hivatal közleményében. Hozzátették: egyelőre nincsenek gyanúsítottak.

Joe Biden amerikai elnök hétfőn háborús bűncselekmények elkövetésével vádolta meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt, és bírósági eljárást követelt, külön megemlítve a Kijevtől nyugatra fekvő Bucsában elkövetett gyilkosságokat. A Kreml provokációnak nevezte a háborús bűncselekményekre vonatkozó nyugati vádakat.

A segélyszervezetek, egyebek között az Oxfam, a Save the Children és a World Vision jelezték: aggódnak, hogy tovább romlik az egyébként is katasztrofális helyzet Nyugat-Afrikában, ahol már így is több mint 27 millióan éheznek. Előrejelzésük szerint ez a szám júniusig 11 millióval nőhet – számolt be az MTI.

Jelentős mértékben hozzájárul ehhez az orosz–ukrán háború, mivel a gabonafélék nagy részét Oroszországból és Ukrajnából importálják. Az afrikai országokba jelentősen kevesebb búza juthat el ezáltal.

Az ENSZ kiadott becslései szerint 6,3 millió fél és öt év közötti gyermeket fenyeget súlyos alultápláltság ebben az évben.

Az ukrajnai háború miatt szankciókat vezettek be Oroszország ellen, de az oroszok már találtak szövetségeseket a korlátozások megkerüléséhez és a szankcionált áruk külföldről történő szállításához – írja az economics.segodnya.ua az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságára hivatkozva. A lap szerint a csempészcsatornák kialakításában a legfőbb segítsége Oroszországnak Georgia.

A szankciók megkerülésére az orosz ügynökök csempészcsatornákat hoznak létre, amelyek különösen Georgián keresztül haladnak át. Ugyanakkor a grúz különleges szolgálatok képviselőit a politikai vezetés arra utasította, hogy ne avatkozzanak be a csempészetbe

– állítja az ukrán hírszerzés.

Az eddigi 24 helyett 22 klubcsapat lép pályára a Kontinentális Jégkorong Liga (KHL) 2022/2023-as szezonjának alapszakaszában – jelentette be Alekszej Morozov, a KHL elnöke. A tájékoztatás szerint egy finn és egy lett együttest kivéve nincs változás a mezőny összetételében.

A Jokerit Helsinki és a Dinamo Riga nem jelentkezett az új szezonra, így huszonkét klub szerepel a ligában. Az esetleges változásokat a klubokkal közösen dolgozzuk ki

– idézte a ligaelnököt az MTI. A KHL vezetése mérlegeli az eddiginél több, csapatonként 62-64 meccs megtartásának lehetőségét.

Elfogadhatatlanok és méltatlanok egy amerikai elnökhöz azok a személyes sértések, amelyeket Joe Biden folyamatosan intéz Vlagyimir Putyin orosz államfőhöz – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Az orosz elnök elleni személyes sértegetések folytatása rossz dolog. Ezt elfogadhatatlannak és az amerikai elnökhöz méltatlannak tartjuk

– mondta a szóvivő.

John Sullivant, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét március 21-én bekérették az orosz külügyminisztériumba, ahol tiltakozó jegyzéket nyújtottak át neki Biden Putyin elleni kirohanásai miatt. Az amerikai elnök korábban egyebek között vérszomjas diktátornak és gengszternek nevezte orosz hivatali partnerét, aki szerinte „erkölcstelen háborút folytat Ukrajna népe ellen”. Később háborús bűnösnek is minősítette – ismertette az MTI.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság budapesti ügyfélszolgálata mellett a regionális ügyfélszolgálataik is egyre inkább leterheltek – emelte ki a szervezet az MTI-nek eljuttatott közleményében.

Több mint ezer kérelmet nyújtottak be az elmúlt egy héten a győri és a miskolci ügyfélszolgálatokon. Míg a háború kezdetekor a határon lévő gyűjtőpontok kaptak nagyobb hangsúlyt, a regisztrációk jó része is itt történt, most jellemzően az ország mélységében nyújtják be kérelmeiket a menekülők.

Az orosz–ukrán háború kitörése óta az április 5-i adatok alapján eddig 11 831 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztráltak.

Az Orosz Labdarúgó-szövetség (RFU) visszavonta a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) kizárási határozatával szembeni fellebbezését, amit a nemzetközi Sportdöntőbíróságnál (CAS) tett korábban – adta hírül az MTI.

A CAS kedden jelentette be, hogy az RFU március 30-án jelezte: nem kíván fellebbezni a FIFA döntése ellen, ezzel elfogadta, hogy a szervezet az ukrajnai háború miatt kizárta az orosz válogatottat a világbajnoki pótselejtezőkből.

A CAS március közepén közölte: az oroszok nem léphetnek pályára a lengyelek elleni összecsapáson, mert a fellebbezés ellenére nem függesztik fel a FIFA-határozat végrehajtását a végső döntés meghozataláig.

A lengyelek így játék nélkül kerültek döntőbe, ahol a svédek legyőzésével kvalifikálták magukat a november 21. és december 18. közötti katari tornára.

Újabb tankgyilkos amerikai szuperdrónt kaphat az ukrán hadsereg – számolt be a Bloomberg.

Az amerikai védelmi minisztérium tervei szerint tíz, legújabb fejlesztésű Switchblade drónt ad Ukrajnának, miután korábban már döntöttek arról, hogy a régebbi változatból szállítanak. Az új fegyverekre páncélelhárító robbanófejet szerelnek, így képesek lesznek a tankok elpusztítására is.

Az Egyesült Államok a Switchblade–600-asokat az új, háromszázmillió dolláros támogatási csomag részeként fogja szállítani a háborús országnak.

Gordon Brown volt brit miniszterelnök az Igazságot Ukrajnának kampány keretében felszólalt az ukrajnai atrocitásokról szóló jelentésekkel kapcsolatban: „A Mariupolban és más ukrán városokban feltárt bűntettek sokkolták a világot, ezért világos utat kell kijelölnünk, hogy Putyint bíróság elé állítsuk. Nagy örömünkre szolgál, hogy ötven volt államfő és miniszterelnök már aláírta a petíciónkat.”

Brown üdvözölte, hogy Dominic Raab brit igazságügyi miniszter felajánlotta támogatását a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC) az Oroszország által elkövetett háborús bűnök kivizsgálásához.

Ukrajna kérésére petíciónk azt javasolja, hogy az ICC emellett egy különleges bíróságot is hozzon létre a Putyin és társai által elkövetett agresszió kivizsgálására. Ezzel megmutatjuk, hogy a nemzetközi közösség kész mindent megtenni annak érdekében, hogy felelősségre vonja őt a tetteiért

– jelentette ki a volt brit miniszterelnök.

Az Igazságot Ukrajnának kampány nemzetközi bíróság felállítását követeli, hogy Putyint és az Ukrajna lerohanásáért felelős személyeket agresszió bűntette miatt bíróság elé állítsák.

Már két és fél millió ember érkezett Lengyelországba Ukrajnából a háború kitörése óta – közölte az MTI a lengyel határőrség Twitter-posztja alapján. Az utóbbi napokban csökkent a határátkelések száma: hétfőn 18,5 ezren jöttek át, ami 17 százalékkal kevesebb, mint a megelőző napon.

Ukrajna felé 471 ezren keltek át a határon az ország február 24-i orosz megtámadása óta. Hatósági közlések szerint többségükben ukrán férfiakról volt szó, de akadtak a visszatérők között olyan nők is, akik korábban biztonságos lengyelországi helyre vitték gyereküket, illetve úgy döntöttek: bár háború van, nem akarnak emigrációban élni.

Andrzej Duda lengyel elnök múlt hétfőn a nemzetbiztonsági tanács ülésén közölte: a Lengyelországba menekülő ukránok közül mintegy ötszázezren továbbutaztak más országba.