A Kijev melletti Bucsa utcáján heverő holttestekről készült sokkoló képek valóban háborús bűncselekmények rémképét idézik, de a fotók önmagukban ritkán számítanak döntő bizonyítéknak az ilyen esetekben
– vélekedik Philip Grant nemzetközi jogi szakértő, a Trial civil szervezet vezetője.
A háborús bűncselekmények jogi bizonyítása és az elkövetők felelősségre vonása fárasztóan unalmas folyamat
– figyelmeztetett a szakértő, aki szerint a borzalmakról készült fényképek fontos részletekre világíthatnak rá, de nem mutatják meg az egész történetet.
Elővigyázatosnak kell lenni, mert volt már példa manipulációra, amikor tévesen értelmeztek eseményeket.
A szakértő példaként említette az 1989-ben Temesváron elkövetett vérengzésekkel kapcsolatos álhíreket, illetve az 1940-es Katyńi mészárlást, amelyet valójában szovjet katonák követtek el, de a nácikat vádolták meg vele.
Az utóbbi napokban nemzetközi felzúdulást keltettek azok a Bucsában készült fényképek, amelyeken tömegsírok láthatók, illetve hátrakötözött kezű vagy részben megégett holttestek az utcán.
Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes közölte: összesen 4892 civilt evakuáltak humanitárius folyosókon keresztül az ukrán városokból szerdán.
Egy nappal korábban 3846 embert tudtak kimenekíteni az ukrán hatóságok.
A legendás metálzenekar, a Metallica 500 000 dollárt (174 millió forintot) adományozott ukrán menekülteknek az All Within My Hands jótékonysági szervezetén keresztül – számolt be az Unian.
Az adományt a World Central Kitchen nonprofit szervezetnek küldték el, amely élelmet biztosít azoknak az ukrán menekülteknek, akik az orosz invázió miatt kényszerültek elhagyni az országukat.
A híres metálbanda a jövőben is szeretne segíteni az ukrajnai menekülteknek. A következő két hónapban 1 millió dollárt kíván összegyűjteni erre a célra.
A kijevi tanács szerint 89 áldozata van az orosz–ukrán háborúnak a fővárosban, akik közül négyen gyerekek voltak – számolt be a Sky News. Ezenkívül további 398 ember megsebesült, és 167 lakóépületet rongáltak meg az orosz csapatok.
Az orosz katonai erők egyébként a múlt héten vonultak vissza a kijevi térségből. A kijevi városi tanács szerint a főváros most már „biztonságosabb”, de továbbra is fennáll a veszélye a nagyobb hatótávolságú orosz rakétacsapásoknak.
Vádat emeltek a berlini brit nagykövetség egyik biztonsági őre ellen, aki a jelek szerint Oroszországnak kémkedett – számolt be az Independent.
Az 57 éves David Ballantyne Smitht kilenc bűncselekmény elkövetésével vádolják a hivatalos titoktartási törvények megsértése miatt.
Bulgária katonai védőfelszerelést, kétezer sisakot és kétezer golyóálló mellényt küld Ukrajnába, fegyvereket azonban nem – közölte Lena Boriszlavova kormányszóvivő, és hozzátette, a védőfelszerelést a civil lakosságnak szánják. Eddig Bulgária kizárólag humanitárius támogatást küldött.
A szófiai kormányzat és parlament épülete előtt a jobboldali Újjászületés párt híveinek százai tüntettek az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatás ellen.
Ezzel cinkostársakká válnánk, és ürügyet szolgáltatnánk egy háborúhoz és megtorló csapásokhoz országunk területén
– hangoztatta a tüntetők egyike a bTV helyi televíziónak nyilatkozva. Az oroszbarátnak tartott Újjászületés párt és a hatalmon lévő szocialisták is elutasítják Ukrajna katonai segítséget.
Az orosz védelmi minisztérium szerint rakétáik megsemmisítettek egy ukrán üzemanyag-tároló bázist Harkiv térségében – idézte a RIA hírügynökség. Az orosz erők ukrán katonai felszereléseket és külföldi fegyvereket is megsemmisítettek ugyanebben a régióban egy vasútállomáson – jelentette a minisztériumra hivatkozva a RIA.
Emmanuel Macron francia elnök szerint az ukrán Bucsa városában elkövetett gyilkosságok „nagy valószínűséggel háborús bűnnek minősülnek”, amelyet ki kell vizsgálni – írja a Reuters. Macron mai beszédében elítélte a városban elkövetett gyilkosságokat, és azt is kijelentette, hogy támogatja további szankciók bevezetését Oroszország ellen Ukrajna megszállása miatt.
* EN DIRECT
— BFMTV (@BFMTV) April 6, 2022
Emmanuel Macron: "Je suis favorable à un nouveau train de sanctions européennes contre la Russie"
* https://t.co/Y5aRtO9FRn pic.twitter.com/ANTwtMgJkK
A Reuters szerint Ukrajna nem tud segíteni a lakosok evakuálásában a keleti Izjum városából, amely jelenleg Oroszország ellenőrzése alatt áll. Humanitárius segítséget sem tudnak nyújtani. A lap szerint a harcok kiéleződtek Ukrajna keleti régióiban, miután az oroszok kivonták a csapatokat Kijev környékéről.
Lengyel elemzések szerint összesen több mint 11 millió ember hagyhatja el Ukrajnát a háború miatt, közülük 2,8-7,3 millió menekült Lengyelországban maradhat – közölte a fejlesztési alapokért és regionális politikáért felelős lengyel minisztérium (MFiPR) a hivatalos Facebook-oldalukon is.
A tárca vezetője, Malgorzata Jarosinska-Jedynak kijelentette:
Lengyelországba eddig több mint 2,5 millió menekült érkezett Ukrajnából.
Hozzátette: egy olyan „könnyen kezelhető és rugalmas” uniós finanszírozási eszköz minél gyorsabb létesítését szorgalmazza, amelyből „legalább részben” fedezni lehetne a már több milliárd euróra hágó szükségleteket.
A menekültek befogadásával összefüggő költségeket az első 6 hónapban Lengyelország 2,2 milliárd euróra becsüli.
Jelentős újabb szankciókat léptetett érvénybe Oroszország ellen szerdán a brit kormány, válaszul azokra az értesülésekre, amelyek szerint az orosz fegyveres erők civilek ellen követtek el atrocitásokat Ukrajnában.
A londoni külügyminisztérium szerda este bejelentett intézkedései közé tartozik
a legnagyobb orosz pénzintézet, a Sberbank nagy-britanniai vagyoneszközeinek teljes befagyasztása, valamint az orosz gazdaságba irányuló brit befektetések ugyancsak teljes körű tilalma.
A tárca az utóbbi intézkedés jelentőségét hangsúlyozva közölte: 2020-ban még meghaladta a 11 milliárd fontot (ötezer milliárd forintot) az Oroszországban végrehajtott brit beruházások értéke.
A brit kormány mindemellett a jövő héttől megtiltja a nyersolaj-finomítókban használatos alapvető fontosságú berendezések és katalizátorok oroszországi exportját is.
Joe Biden amerikai elnök az ukrajnai Bucsa városában elkövetett atrocitásokról beszélt mai washingtoni beszéde során. Az amerikai vezető szerint „a brutalitás és az embertelenség” az egész világ számára nyilvánvalóvá vált – írja a Sky News.
A felelős nemzeteknek össze kell fogniuk, hogy az elkövetőket felelősségre vonják, a szövetségeseinkkel tovább kell erősíteni a gazdasági szankciókat, hogy fokozzuk a fájdalmat Putyin számára, és tovább növeljük Oroszország gazdasági elszigeteltségét
– mondta az Egyesült Államok elnöke, aki szerint a Nyugat által tett lépések előreláthatóan csak idén két számjegyű mértékben zsugorítják Oroszország GDP-jét, és a gazdasági szankciók egy év alatt valószínűleg eltörlik az ország elmúlt 15 évének pénzügyi nyereségét.
US President Joe Biden reiterates that Putin is conducting 'war crimes' in Ukraine and calls on "responsible nations" to come together and 'hold these perpetrators to account'.https://t.co/cRdMeyJJBS
— Sky News (@SkyNews) April 6, 2022
📺 Sky 501, Virgin 602, Freeview 233 and YouTube pic.twitter.com/gn76njVY2W
Olaf Scholz német kancellár szerint Németországnak továbbra is támogatnia kell Ukrajnát, és el kell érni, hogy Oroszország ne nyerje meg a háborút – számolt be az MTI.
Az államfő kiemelte: a kormány minden lehetséges módon támogatja Ukrajnát, így fegyverekkel is, ezzel szakítva az előző kormány gyakorlatával.
A fegyverszállítások, a pénzügyi és humanitárius támogatás, az ukrán menekültek befogadása, az Oroszország elleni szankciók és az orosz energiaimport csökkentése mind-mind azt a célt szolgálja, hogy Oroszország ne nyerje meg ezt a háborút
– mondta Scholz, akinek elmondása szerint bizalmas tárgyalások folynak az ukrán vezetéssel arról, hogy Németország miként garantálhatja más országokkal együtt Ukrajna biztonságát.
Az állami tulajdonban lévő Ukrán Vasúttársaság szerdán közölte, hogy számos áldozatot követelt, miután három rakéta csapódott be egy kelet-ukrajnai vasútállomáson – számolt be a The Guardian. A vállalat szerint a támadás megrongálta az épületeket, a síneket és a vasúti járműveket is.
Vannak áldozatok
– állt a közleményükben, azonban további részleteket nem tettek közzé az áldozatok számáról vagy a támadás helyszínéről.
Oleg Szinyehubov, a harkivi területi katonai közigazgatás vezetője szerdán közölte, hogy a hatóságok elővigyázatosságból kiürítenek két várost a régió déli részén, Lozovát és Barvinkovát, a kelet-ukrajnai harcok eszkalálódása miatt – írja a CNN.
Az ukrán fegyveres erőkkel összehangoltan központilag evakuáljuk Lozova és Barvinkova városait, annak érdekében, hogy csökkentsük a polgári lakosság áldozatainak számát, ha a harcok áttevődnének e települések környékére
– mondta Szinyehubov.
Oroszország arra összpontosít, hogy bekerítse az ukrán Közös Erők Műveletének csapatait az ország keleti részén, és elfoglalja Harkiv városát – közölte a hét elején az ukrán védelmi minisztérium.
Szinyehubov elmondta: nem született döntés Harkiv városának központi kiürítéséről.
Mihajlo Podoljak, a Moszkvával tárgyaló ukrán küldöttség tagja elmondta, hogy megvannak a hivatalos csatornáik az orosz–ukrán háború lezárását célzó tárgyalásoknak – közölte az MTI.
A vezető tanácsadó Orbán Viktor miniszterelnök szerdai sajtótájékoztatójára reagált, amelyen elhangzott: a magyar miniszterelnök telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal, akinek azt javasolta, hogy Budapesten tárgyaljon az ukrán és a francia elnök, valamint a német kancellár egy tűzszüneti megállapodás elérése érdekében. Orbán Viktor szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök kedvező választ adott a javaslatra.
Vannak hivatalos csatornák. Létezik egy tárgyalócsoport, amelynek az alcsoportjai folyamatosan kapcsolatban állnak egymással
– mondta Podoljak, aki szerint létezik továbbá egy kulcsfontosságú nemzetközi konzultációs formátum is. A tanácsadó szerint bármilyen valódi javaslat kizárólag ezeken a csatornákon keresztül megy, szerinte minden más csupán médiafelhajtás.
Több mint 40 millió euró értékű, orosz múzeumok tulajdonában lévő műalkotást foglaltak le a finn hatóságok az Oroszország elleni európai uniós szankciók jegyében. Olyan műalkotásokról van szó, amelyek külföldi múzeumokból voltak hazatérőben Oroszországba.
A finn vámhivatal tájékoztatása szerint a dél-finnországi vaalimaai határátkelőhelyen a hétvégén lefoglalt három szállítmányról van szó, amelyek biztosítási értéke 42 millió euró (16 milliárd forint), de egyes műkincsek értéke „felbecsülhetetlen”.
Az orosz kulturális minisztérium szerint a zárolt műkincsek olaszországi és japán kiállításokról voltak visszatérőben Oroszországba, a szentpétervári Ermitázs és Carszkoje Szelo múzeumba, a moszkvai Tretyakov képtárba és a Puskin Szépművészeti Múzeumba.
A finn hatóságok szerint az alkotások átszállítása országuk területén sértheti az Oroszország ellen az ukrajnai háború miatt elrendelt uniós szankciókat.
Ezek tiltják luxuscikkek, köztük műalkotások eladását, vásárlását és tranzitját. Az orosz múzeumok kincsei addig maradnak zár alatt Finnországban, amíg tisztázódik jogállásuk, vagy érvényüket vesztik a szankciók.
Több lakóépületet is találat ért az orosz hadsereg által, miután a kelet-ukrajnai hatóságok evakuálásra szólították fel a civileket. A keleti luhanszki régió kormányzójának tájékoztatása szerint – amelyet a Guardian szemlézett – a támadás következtében több toronyház is lángol Szevierodonyeck városában. Áldozatokról egyelőre nincs információ.
Mint ismert, szerda reggel a kelet-ukrajnai hatóságok evakuálásra szólították fel a civileket, figyelmeztetve, hogy az orosz bombázások elvághatják a menekülési útvonalakat, mivel az orosz erők fokozzák a Donbász térsége elleni támadásokat.
Szevierodonyeck a regionális hatóságok ideiglenes központja, mivel Luhanszk városát 2014 óta Oroszország által támogatott szakadárok irányítják.
A katonaköteles korú férfiaknak tilos elhagyniuk Ukrajna területét, hogy hadra foghassák őket a megszálló oroszok ellen – sokan mégis megpróbálkoznak a meneküléssel.
A Főtér adta hírül a romániai hatóságok közlését, miszerint egy ukrajnai férfiakból álló tízfős csoport a Máramarosi-havasokban, a mintegy 1900 méteres Pop Iván-csúcs közelében próbált átjutni romániai területre.
A Máramaros megyei határrendészek ukrajnai kollégáikat is értesítették, hogy közösen folytassák a keresést, és április ötödikén este az ukrán határőrök a csoport hat tagját meg is találták ukrán területen.
Köztük volt egy apa és fia is, akikre később szintén rábukkantak. Az apa szakadékba zuhant és meghalt, a fia fagyási sérüléseket szenvedett a lábán. Őket kedd délelőtt próbálták meg helikopterrel lehozni – írta meg a Főtér.
Még két férfi után azóta is folyik a kutatás.
Nemzetközi tanulmányok is kimutatták, hogy Oroszország fehér felsőbbrendűséget hirdető szélsőjobboldali csoportokat támogat világszerte, hogy megossza a társadalmakat – jelentette ki Vera Jourová, az Európai Bizottság demokráciáért és átláthatóságért felelős biztosa szerdán Strasbourgban, az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén.
Jourová „a Vlagyimir Putyin orosz elnök vezette rezsim és az európai szélsőjobboldali és szeparatista mozgalmak közötti együttműködéseket” tárgyaló vitában elmondta:
Oroszország szélsőjobboldali csoportokat képez ki és finanszíroz, akik egymással hálózatot szerveznek.
Kedden látott napvilágot, hogy az orosz haderő egy Harkiv megyei ökoparkot semmisített meg – akkor még a park alapítója nem látott más esélyt az állatok elaltatásánál.
A legfrissebb hírek szerint azonban a térségbeli harcok ellenére sikerült kimenekíteni néhány ragadozót.
Április ötödikén két felnőtt nőstény és egy hím oroszlánt evakuáltak a Feldman Ökoparkból, és április negyedikén kimenekítettek két fiatal oroszlánt, egy jaguárt és egy párducot – írta meg Olekszandr Feldman, a park alapítója a hivatalos Facebook-oldalukon.
Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter szerdán közölte, hogy a kormány nemkívánatos személynek nyilvánította az orosz nagykövetség egyik diplomatáját, akinek a tevékenysége ellentétes Luxemburg biztonsági érdekeivel.
A luxemburgi kormány szolidaritást vállal az európai uniós tagállamok túlnyomó többségével, amelyek szintén hasonló lépéseket tettek
– mondta Jean Asselborn.
A diplomatának 15 napon belül el kell hagynia Luxemburg területét.
Egy online felvételen látszik, ahogy egy vonat öt harckocsit és öt gyalogsági harcjárművet szállít. Ondrej Benesik, aki a cseh alsóház európai ügyekkel foglalkozó bizottságát vezeti, megerősítette a hírt, miszerint Csehország valóban harckocsikat szállít Ukrajnának.
Sean Penn az orosz–ukrán háború kezdete óta aktívan kiáll Ukrajna mellett, nem olyan rég az ukrán légierő is köszönetet mondott a színésznek.
Penn az MSNB-nek nyilatkozva elmondta: szerinte Ukrajna egészen biztosan meg fogja nyerni ezt a háborút, mert a harcok nyomán olyan egység jött létre az egyébként nagyon is sokféle ukrán nép soraiban, ami a modern korban szinte példa nélküli. De itt nem állt meg, és a népszerű színész a republikánus oldali médiumnak tartott Fox Newsnak adott interjújában Volodimir Zelenszkijt méltatta.
Számomra teljesen tiszta, hogy az ukránok meg fogják ezt nyerni. Csak az a kérdés, hogy milyen áron.
Egy ukrán parlamenti képviselő azt mondta, hogy több mint négyszáz lakos eltűnt Hosztomel városából az orosz erők 35 napos megszállása után. Szemtanúk szerint néhányukat megölték – számolt be a Guardian.
Ljudmjla Deniszova nem közölte, hogy hány embert öltek meg a főváros, Kijev közelében elhelyezkedő városban, és állítását nem támasztotta alá közvetlen bizonyítékokkal. Az orosz erők egyébként nem sokkal Ukrajna megszállása után foglalták el a repülőtérhez közeli Hosztomelt.
A Fehér Ház szankciókat vezet be Vlagyimir Putyin orosz elnök két felnőtt lánya ellen – írja meg a Meduza. A szankciós listán egyébként még Szergej Lavrov külügyminiszter felesége és lánya, valamint az orosz Biztonsági Tanács tagjai szerepelnek – hivatkozott a Meduza a Reutersra, akik egy meg nem nevezett fehér házi tisztségviselőtől kapták az információt.
Norvégia az oslói orosz nagykövetség három diplomatáját utasítja ki az országból Tettüket azzal indokolják, hogy a diplomáciai státuszukkal összeegyeztethetetlen tevékenységet végeztek.
Nem véletlen, hogy ezekre a kiutasításokra most kerül sor
– hangsúlyozta Anniken Huitfeldt norvég külügyminiszter sajtóközleményében, és hozzátette: „A világ közvéleményét megdöbbentették az orosz csapatok által a civilekkel szemben elkövetett bűnökről szóló jelentések, különösen a Kijev külvárosában, Bucsában történtek. Egy ilyen helyzetben különleges figyelmet szentelünk Norvégiában a kéretlen orosz tevékenységnek.”
Az elmúlt napokban már tizennégy országból utasították ki a diplomákat, kivétel eddig Magyarország.
Április 6-án kora reggel megpróbálták felgyújtani Vlagyimir Szolovjov orosz tévéműsor-vezető villáját az olaszországi Comói-tó melletti Menaggio városában.
Menaggio polgármesterének közlése alapján hozta le a Meduza, hogy ismeretlenek egy üres villa területén autógumit gyújtottak fel, de szerencsére a tűzoltók gyorsan eloltották a tüzet.
Egy másik Szolovjov-villa falait Comón, Pianello del Lario városában írás borította. A feliratok az ukrajnai háború és a tévéműsor-vezető ellen irányulnak, közölte a polgármester, de a Meduza a hír megjelenéséig nem találta a pontos szövegüket.
Vlagyimir Szolovjov olaszországi villáit, akárcsak sok más, hatalomhoz közel álló orosz európai ingatlanát az ukrajnai orosz invázió miatt foglalták le.
Az akció szervezői között szerepel Berta Tilmantaite újságíró és Neringa Rekasciute fotós, illetve részt vett még benne Ruta Meilutyte litván úszó, olimpiai bajnok is, aki át is úszott egy ilyen, vörösre festett tavon.
A Bloody Pond rávilágít Oroszország felelősségére az ukránok elleni háborús bűnök elkövetésében. Az úszás azt szimbolizálja, hogy állandó erőfeszítésekre van szükség a harchoz.
A litván úszó mellett Neringa Rekasciute fotós is megszólalt az akcióról. Elmondta, hogy a tó festésére használt festék nem károsítja a környezetet. A fotós hivatalos Instagram-oldalán osztotta meg a gondolatait saját képeivel együtt,
Elengedhetetlen, hogy továbbra is cselekedjünk – terjesszük az igazságot, önkénteskedjünk, tiltakozzunk, adakozzunk és nyomást gyakoroljunk kormányainkra, hogy tegyenek lépéseket.
A művészeti akciót a hatóságok jóváhagyták, írta meg a Meduza.
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint az unió 35 milliárd eurót adott Vlagyimir Putyinnak a háború kezdete óta energiaellátásra, míg csupán egymilliárd eurót juttatott el Ukrajna védelmének finanszírozására – számolt be a Guardian.
Josep Borrell elmondta, hogy az uniónak folytatnia kell Ukrajna felfegyverzését, szerinte „kevesebb tapsviharra és több segítségre van szükség”.
Az Európai Unió egymilliárd eurós katonai támogatást ígért Ukrajnának, ami soknak tűnhet, de egymilliárd euró az, amit Putyinnak fizetünk mindennap az általa biztosított energiáért
– mondta. A diplomata hozzátette, hogy a háború kezdete óta 35 milliárd euró uniós pénz került Oroszországhoz.
Az ENSZ 193 tagú közgyűlése csütörtökön szavaz arról, hogy felfüggeszti-e Oroszországot az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából – számolt be a Guardian. A diplomaták szerint az Egyesült Államok szorgalmazza a szavazást.
A New York-i közgyűlés szavazó tagjainak kétharmados többségre van szükségük, hogy felfüggeszthessék az országot. Oroszország hároméves ciklusának második évét tölti a szervezetben.