A legnépszerűbb kontaktlencse, az Acuvue termékeiből hiány alakult ki az orosz optikákban.

Az Acuvue egyébként a Johnson & Johnson tulajdonában áll, amely bizonyos termékek forgalmazását – a háború miatt – beszüntette Oroszországban. A kontaktlencsék azonban nem tartoznak ezek közé, így a hiány valószínűleg logisztikai nehézségekkel magyarázható. 

Egy, a témában megjelent orosz cikkben azt írják, hogy a lencsék szinte száz százalékát külföldi cégek forgalmazzák Oroszországban. Hozzátették: ezek egyike sem szüntette be a forgalmazást, és nem valószínű, hogy a lencsék eltűnnének az orosz optikákból, de az áruk az utóbbi időben emelkedésnek indult, és ezzel mindenképp számolniuk kell majd a fogyasztóknak.

Hétfőtől kezdve a Spotify szolgáltatásai sem lesznek elérhetők Oroszországban – számolt be a Sky News.

A cég március elején már bezárta az irodáit Oroszországban, valamint a felületén korlátozta azon tartalmak elérését, amelyeket az orosz állami médiumok állítottak elő és tettek közzé. Most viszont úgy döntöttek, hogy teljesen kivonulnak az országból.

A Spotify arra hivatkozott, hogy az egyik orosz törvény álhírnek minősít minden olyan információt, ami nem felel meg az orosz kormány narratívájának, és emiatt őket is pénzbírsággal, börtönbüntetéssel sújthatják, ha nem távolítják el az érintett műsorokat. Mindez pedig nemcsak a Spofityt és munkatársait, hanem akár még a hallgatóikat is veszélybe sodorhatja – írták a közleményükben.

Oroszország egyébként az említett törvény alkalmazását a Wikipediával szemben már kilátásba helyezte. Ugyanez a szabályozás vezetett ahhoz is, hogy a BBC, a CNN és több nemzetközi híroldal is ideiglenesen felfüggesztette működését Oroszországban.

Bucsa polgármestere, Anatolij Fedoruk közölte, hogy alaposan megvizsgálták a városban talált holttesteket, és arra jutottak, hogy majdnem 90 százalékukkal kézi lőfegyver tölténye végzett, tehát nem a város ágyúzása közben vesztették életüket, hanem közvetlen közelről lőtték le őket.

Hozzátette: a városban és környékén már három tömegsírt találtak, ezen kívül pedig állandóan kerülnek elő újabb és újabb holttestek a házakból, a város közterei alól és a parkokból is, ahova eltemették őket.

A Sky News helyi tudósítója készített videós riportot Szeverodonyeckben, ahol a rendőrök győzködik a civileket, hogy ne a romos, szétlőtt épületekben keressenek menedéket, hanem inkább meneküljenek el a városból.

A rendőrök elsősorban a városnak abban a negyedében tevékenykednek, amely szinte közvetlenül a frontvonal közelében van, és ahol már zajlik a harc. A riport alatt egy alkalommal fedezékbe is kellett bújnia a tudósítónak, mivel az egyik, tőlük száz méterre lévő lakóépületet tűz alá vették.

A tudósító arról is megkérdezte az egyik nyomozót, hogy miért csak győzködik a civileket, és miért nem kényszerítik őket arra, hogy hagyják el ezeket a veszélyes helyeket, mire ő azt mondta:

Azért, mert egy szabad országban élek, amelyet Ukrajnának hívnak. Itt mindenki maga hozza meg a döntéseit. Mi csak tanácsokat, információt nyújthatunk, és segíthetünk az evakuálásban, segíthetünk fizikailag és mentálisan, de hogy kényszerítsük őket? Azt nem tehetjük, azt nem fogjuk megtenni.

A rendőrök így csak a civilek evakuálásában tudnak segíteni, de az idősek esetében ez is komoly segítséget jelent.

A riportból az is kiderült, hogy nagyon sokan nem bíznak még a rendőrökben sem, és félnek attól, hogy ha elmenekülnek, akkor nem lesz pénzük és élelmük.

Azoknak, akik azt mondják, nincs pénzük, azt válaszoljuk: »Nincs szükség pénzre, mindent megadunk, amire csak szükségük van«

– mondta erről a nyomozó. Hozzátette: most már rajtuk kívül önkéntesek is részt vesznek a mentésben, ez pedig valamelyest megkönnyítette a dolgukat.

Szeverodonyecket és más luhanszki településeket szerdán kezdték el nagy erővel ágyúzni az oroszok. Az ukrán hadsereg szerint hamarosan egy átfogó támadás indulhat meg a térségben, amelynek a célja a Donbasz ukránok által irányított részeinek, így Szeverodonyecknek is az elfoglalása lesz.

Kínától szeretne a nyugati szankciók miatt keresetté vált hazai bankkártyáihoz mikrocsipeket beszerezni Oroszország.

Több okból is hiánycikké váltak Oroszországban a mikrocsipek. Egyrészt a pandémia miatt voltak fennakadások az ázsiai gyártóknál, másrészt az európai szállítók a szankciók miatt már nem működnek együtt Moszkvával – írja az Infostart.

Új szállítókat keresünk, és találtunk is néhányat Kínában. Most folyik a hitelesítési folyamat

– mondta Oleg Tyisakov, a Nemzeti Kártyás Fizetési Rendszer igazgatótanácsi tagja.

Vagyim Bojcsenko, Mariupol polgármestere közölte, hogy több mint százezer ember vár még kimenekítésre az oroszok által ostromlott városban.

Ukrán menekülők Mariupol déli kikötőjében Ukrajna 2022. április 5-én

Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters

A városvezető korábban azt is elmondta, hogy a halott civilek száma már meghaladja az ötezret is, és az oroszok elégetik a tetemeket, hogy megsemmisítsék a bizonyítékot. Az ukrán hatóságok folytatják a bizonyítékok gyűjtését az esetleges orosz háborús bűnökről Ukrajnában – tette hozzá.

Törölték a nevezését azoknak a futóknak, akik Oroszországból és Belaruszból utaztak volna az április 18-án sorra kerülő Boston Marathonra – számolt be az MTI.

A világ legrégebbi utcai futóversenyének szervezői szerdán jelentették be, hogy nem engedélyezik a két ország azon nevezettjeinek indulását, akik Oroszországban és Belaruszban élnek. Azok viszont, akik a két ország állampolgárai, de külföldi lakcímük van, ott lehetnek majd a rajtnál, de nem hazájuk zászlaja alatt.

A Bostoni Atlétikai Szövetség az ukrajnai háború borzalmaival indokolta döntését, jelezve: lehetőségeikhez mérten mindent megtesznek, hogy kifejezzék támogatásukat az ukrán népnek.

125. Boston Marathon 2021. október 11-én

Fotó: Maddie Meyer / Getty Images Hungary

Oroszországban az éves infláció 16,7 százalékra gyorsult az április 1-jével zárult héten, utoljára 2015 márciusában regisztráltak ilyen magas mutatót. Az élelmiszerek ára átlagosan 9,9 százalékkal volt magasabb a múlt héten, mint egy évvel korábban – ismertette az MTI az orosz gazdasági minisztérium jelentését.

Az előző hetihez képest a fogyasztói árak 0,01 százalékkal csökkentek, vagyis gyakorlatilag stagnáltak az előzőleg mért 1,16 százalékos heti emelkedés után. Az élelmiszerárak egy hét alatt mért emelkedése 1,22 százalékra lassult az előző heti 1,76 százalékról. A héten

• a zöldségek és gyümölcsök ára 1,4 százalékkal nőtt,
• a legjelentősebben a vöröshagyma (plusz 14,2 százalék)
• és a káposzta (plusz 13,2 százalék) drágult.

Egyéb élelmiszerek közül

• a cukor ára 5,1 százalékkal,
• a rizsé 3,1 százalékkal,
• a sóé 2,5 százalékkal,
• a csirkehúsé 2,2 százalékkal,
• a fekete teáé pedig 1,9 százalékkal emelkedett egyetlen hét alatt.

Az ukrán kormány határozata szerint 1,45 milliárd hrivnyát (körülbelül 17,3 milliárd forint) fordít az ukrán biztonsági szolgálatra, és további 32,81 milliárd hrivnyát (körülbelül 394 milliárd forint) az ukrán védelmi minisztériumra – számolt be a miniszteri kabinet sajtószolgálata.

 A tartalékalapból forrásokat osztunk ki a védelmi minisztériumnak és az ukrán biztonsági szolgálatnak. Ezeket felhasználhatják felszerelésekre, fegyverekre, üzemanyagokra és mindenre, ami védőink számára szükséges. Az állam fő forrásait most ezekre fordítjuk

– idézi Denis Shmigal ukrán miniszterelnököt az uaprom.info.

Törökország visszahelyezte Csernyivciből nagykövetségét az ukrán fővárosba, Kijevbe – közölte a követség a Facebook-oldalán. A török külügyminisztérium azután hozta meg ezt a döntést, hogy az orosz csapatok visszavonultak a városból.

Ma visszatértünk Kijevbe! Holnaptól pedig folytatjuk a munkát, beleértve minden konzuli szolgáltatást…

– írják a bejegyzésben.

Mától egyhetes kijárási tilalmat vezetnek be Hosztomelben – jelentette be Twitteren Leszja Vaszilenko ukrán képviselőnő.

A tilalom április 7-én reggel hat órától lép érvénybe, és április 14. reggel hat óráig tart. Vaszilenko a bejegyzésben azt írja: erre azért van szükség, hogy aknamentesítsék a várost, és hogy biztonságban tudjon visszatérni a lakosság.

A Coca-Cola és a Pepsi üdítőital-gyártók elkezdik külföldről exportálni a termékeket, hogy elkerüljék az áruhiányt a boltok polcain Ukrajnában – írja az ukrán Forbes.

Fotó: Alexander Sayganov/SOPA Images/LightRocket via Getty Images

A Coca-Cola ukrán irodája csaknem egy hónapja nem jutott be a Brovari melletti Velika Dimerka faluban található üzemébe. A települést felszabadították az orosz megszállás alól, de a vállalkozás területét még ellenőrizniük kell az ukrán hatóságoknak.

Ukrajnában egyébként a cég negyvenféle üdítőt ad ki, és nemcsak az ukrán piacra szállít innen, hanem Örményországba és Moldovába is importál. A cég, miután elvesztette az irányítást a létesítményei felett, az ukrán piacot a háború előtti tartalékokból látja el.

A Coca-Cola fő versenytársa, a Pepsi üzemei szintén a harci zónákban találhatók, Kijev külvárosában. Most ők is arra kényszerültek, hogy a szomszédos országokból szállítsák Ukrajnába termékeiket.

Sean Penn hollywoodi színész, miután közösségi oldalán leírta, hogy az ukrán hadseregnek milyen vadászgépekre és rakétaelhárítókra lenne szüksége, megállapította: egyetlen milliárdos véget tudna vetni a háborúnak Oroszország és Ukrajna között.

Egy milliárdos véget vethet ennek a háborúnak Ukrajnában

– írta bejegyzésében a színész, aki szerint érdemes lenne ezen elgondolkodni.

Ausztria úgy döntött, hogy kiutasítja a bécsi orosz nagykövetség három és a salzburgi orosz főkonzulátus egy alkalmazottját. A diplomatáknak április 12-ig el kell hagyniuk Ausztria területét – jelentette be az osztrák külügyminisztérium.

Magyarország területére április 6-án az ukrán–magyar határszakaszon 5089 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3605 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság az MTI-t.

Ukrán menekültek Budapesten 2022. március 18-án

Fotó: Janos Kummer / Getty Images Hungary

A beléptetettek közül a rendőrség 1181 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen az időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Hatvan, Pszkov térségében szolgáló orosz ejtőernyős katona megtagadta, hogy Ukrajnába menjenek harcolni – írja az Ukrinform a Pszkovszkaja Gubernija nevű orosz ellenzéki lapra hivatkozva. Az orosz lap úgy értesült, hogy az ejtőernyősöket a háború első napjaiban belarusz területre szállították, utána azonban visszatértek a pszkovi bázisukra. A katonák többségét leszerelték, de néhányukat hadbírósággal fenyegetik a szolgálat megtagadása miatt.

Korábban több sajtóértesülés is szólt már arról, hogy bizonyos orosz egységekben, például a kubanyi nemzeti gárdistáknál vagy a Hakaszföldről származó különleges műveleti egységeknél alacsony a morál szintje, és nem akarnak harcolni az ukránok ellen.

Az Európai Bizottság az Ukrajna elleni orosz háború elől menekülők végzettségének és szakmai képesítéseinek gyors, méltányos és rugalmas uniós elismerésére tett közzé ajánlást – ismertette az MTI a brüsszeli testület döntését.

Ukrán menekültek Lengyelországban 2022. április 6-án

Fotó: Jeff J Mitchell / Getty Images Hungary

Kiemelték: a háború következtében több mint négymillió ember menekült az Európai Unióba. Jólétük és beilleszkedésük szempontjából alapvető fontosságú, hogy élhessenek a képzettségüknek megfelelő munkavállalás jogával.

A munkaerőpiachoz való hozzáférés joga az átmeneti védelem kulcsfontosságú eleme. Az egyszerű és gyors képesítéselismerési mechanizmus nagyban hozzájárul majd, hogy a menekülteknek ne kelljen a képzettségi szintjüktől elmaradó munkát vállalni. A végzettségek és a szakmai képesítések egyszerűsített elismerése hozzájárul, hogy az EU-ba érkező szakemberek mielőbb munkába állhassanak, és támogathassák honfitársaikat. Biztosítja azt is, hogy az érintettek az átmeneti védelem időtartama alatt megfelelő tapasztalatokra és készségekre tegyenek szert, ami növeli képesítésük értékét, amikor visszatérnek hazájukba – közölte Thierry Breton, a belső piacért felelős uniós biztos.

Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint az Európai Képzési Alapítvány az ukrán képesítésekre összpontosító forrásközpontot hozott létre, amelynek segítségével a rendelkezésre álló, vonatkozó információk megoszthatók a tagállamok között.

Eduard Heger szlovák kormányfő csütörtök este az ukrán fővárosba utazik, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozzon – írja a Napi.hu a Paraméter alapján.

Eduard Heger 2022. március 24-én

Fotó: Thierry Monasse / Getty Images Hungary

A kormányfő bejelentette, hogy az esti órákban utazik Kijevbe az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel együtt. Eduard Heger ezzel lényegében azt pótolja, hogy március közepén nem ment el az ukrán fővárosba Mateusz Morawiecki lengyel, Petr Fiala cseh és Janez Jansa szlovén kormányfővel együtt.

Eduard Heger akkor azért döntött úgy, hogy kihagyja az utat, mert biztonsági tanácsadói „kifejezetten nem javasolták” neki, hogy akkor az ukrán fővárosba utazzon. Utólag azonban megbánta döntését, és azt mondta: ha ismét meghívnák, akkor elmenne.

Oroszország szerdán fizette ki először nem dollárban, hanem rubelben külföldi adósságát, teljesítve egy 649,2 millió dolláros kötvény törlesztési kötelezettségét – számolt be az MTI.

Az orosz pénzügyminisztérium rubelben utalta át az esedékes törlesztési kötelezettségét, amelyet dollárban kellett volna teljesítenie. Egy amerikai bank ugyanis a Moszkva ellen életbe léptetett szankciókra hivatkozva megtagadta a dollárban történő átutalás végrehajtását.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán kijelentette, hogy Oroszországnak nincs oka csődöt jelenteni, mert „minden szükséges forrása megvan ahhoz, hogy kifizesse külföldi adósságait”. Rámutatott ugyanakkor, hogy külföldi számlákon „jelentős összegek” vannak befagyasztva Oroszország devizatartalékaiból.

Ha a helyzet így folytatódik, Oroszország kénytelen lesz kizárólag rubelben fizetni

– mondta Peszkov, hozzátéve, hogy Oroszország „mesterséges csődje” csak akkor következhet be, ha a rubelfizetéseket is blokkolják.

A szankciók Oroszország 640 milliárd dolláros arany- és devizatartalékának nagyjából a felét befagyasztották, az ország azonban továbbra is dollármilliárdos bevételre tesz szert nyersolaj- és gázexport után.

Szerdán a Fehér Ház szóvivője, Jen Psaki azt mondta, hogy Moszkva választhat értékes devizatartalékainak felhasználása és az államcsőd bejelentése között.

A 24.hu két magyar nemzetközi jogászt, Hoffmann Tamást és Lattmann Tamást kérdezte meg arról, hogy elítélhetik-e Oroszországot vagy Vlagyimir Putyint háborús bűnök miatt.

Lerombolt házak Borodyankában Ukrajnában 2022. április 5-én

Fotó: Gleb Garanich / Reuters

Válaszukban kifejtették: az orosz elnök bíróság elé állítását, elítélését nem tartják valószínűnek. Amíg Vlagyimir Putyin hivatalban van, addig ez jogilag sem kivitelezhető (mivel államfőként immunitást élvez az ICC-vel, a Nemzetközi Büntetőbírósággal szemben), de utána is kevés az esély egy ilyen ítéletre. Ennek fényében leginkább csak hangulatkeltés, amikor külföldi politikusok arról beszélnek, hogy az orosz elnököt nemzetközi bíróság elé kell állítani.

Más a helyzet az orosz katonák által elkövetett háborús bűnökkel kapcsolatban. Ezeknél az elsődleges nehézséget az okozza, hogy utólag általában rendkívül nehéz bizonyítani, hogy valaki parancsot adott ezek elkövetésére. Ráadásul Oroszország nem csatlakozott a Nemzetközi Büntetőbíróság erre vonatkozó statútumához, vagyis nem hajtanák végre az ítéletet Moszkvában, ha meg is születne.

Arról, hogy az Ukrajna elleni orosz agressziót elítélhetik-e, Lattmann Tamás azt mondta: ez teljesen más kategóriába esik, mint a háborús bűnök. Ebben az ügyben a Nemzetközi Büntetőbíróság nem is ítélkezhet, legfeljebb az ENSZ állíthatna fel egy különleges törvényszéket. Ezt viszont a Biztonsági Tanács tagjainak egyhangúan kellene támogatniuk, amire nem sok esély van úgy, hogy Oroszország is képviselteti magát a testületben.