Az előzetes becslések szerint Ukrajnában a teljes körű orosz katonai invázió kezdete óta több mint 150 kulturális intézmény, építészeti műemlék és történelmi épület sérült meg részlegesen vagy pusztult el teljesen – olvasható Ukrajna legfelsőbb tanácsa közösségi oldalán.

A veszteségekről térkép is készült:

A brit kormány azt tervezi, hogy harcjárműveket küldenek Ukrajnába – ismertette a Reuters a Times értesülését.

A britek már eddig is segítették fegyverekkel az ukránokat, azonban a járművek küldése az eddigieknél is nagyobb támogatást jelentene. A brit védelmi minisztérium azonban még fontolgatja, hogy pontosan milyen járműveket küldjenek.

Úgy tudni, hogy a két lehetséges „jelölt” a Mastiff, illetve a Jackal nevű páncélozott szállítójármű. A kettő közt az elsődleges különbség, hogy az utóbbi nagyobb hatótávolságú felderítőakciókra alkalmasabb lehet. Akármelyiket is küldik, a járművekből bizonyos, csak a brit hadseregben használt felszerelést eltávolítanának.

A Times ezenkívül úgy értesült, hogy a britek a saját kiképzőtisztjeiket egy Ukrajnával szomszédos országba küldenék, hogy a harcjárművek használatát megtanítsák az ukrán katonáknak.

Újabb megkínzott ember holttestére bukkantak Ukrajnában, ezúttal a Szumi régióban található Boromljában.

Dmitro Zsivickij, a regionális katonai közigazgatás vezetője szerint egy férfit találtak a községben, akinek a száját betömték, kezét megkötözték, a lábán pedig súlyos sérüléseket okoztak.

Az elhunyt személyazonosságát egyelőre nem sikerült megállapítani. Ezekkel az ügyekkel az ügyészség foglalkozik

– írta közösségi oldalán Dmitro Zsivickij.

Mario Draghi kormányfő szerda esti sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Róma a leghatékonyabb eszközt kívánja felhasználni a béke elérése érdekében – számolt be az MTI.

A kérdés az, hogy a gáz árával kiváltható-e a béke. Ha e kettő között kell választanunk, a békét akarjuk, vagy inkább egész nyáron működtetni akarjuk a klímát?

– mondta Draghi. Megjegyezte: Olaszország késő októberig rendelkezik földgáztartalékkal. Ami az esetleges orosz gázembargót illeti, a miniszterelnök azt hangoztatta, hogy Róma az Európai Unió döntéseit követi.

Mario Draghi 2019. szeptember 12-én

Fotó: Sean Gallup / Getty Images Hungary

Németország után Olaszország függ leginkább az orosz gáztól, mely a gázimport negyven százalékát teszi ki. Mario Draghi hétfőn Algériába látogat, mely Olaszország második legnagyobb beszállítója.

Ahogy arról az Index is beszámolt, korábban egy videó jelent meg a közösségi oldalakon, amelyen az látható, hogy az ukrán katonák a megkötözött orosz hadifoglyokat térden lövik. Az esettel összefüggésben az ENSZ olyan vizsgálatot szorgalmaz, amely figyelembe vesz az emberi jogok megsértésére vonatkozó minden bizonyítékot – jelentette a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Stefan Dujarric, az ENSZ főtitkárának szóvivője elmondta:

Az emberi jogok lehetséges megsértésével kapcsolatos minden jelentést ki kell vizsgálni.

Olaszország magának tesz rosszat, ha az ukrajnai háború miatt lemond az Oroszországból érkező földgázról – jelentette ki Giorgia Meloni, a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) ellenzéki párt elnöke. A politikus szerint hiányzik a nyugati szolidaritás az orosz gáztól függő országok iránt.

Giorgia Meloni 2021. december 13-án

Fotó: Riccardo Fabi/NurPhoto via Getty Images

Giorgia Meloni kijelentette: ha Róma „leállítja a gázellátást, két vagy három hónapon belül leáll az ipari termelés, ez pedig nem önfeláldozást, hanem öngyilkosságot jelent”. Hangsúlyozta:

Az orosz gázcsapok elzárása nem olyan egyszerű, mintha takarékosságból lekapcsolnánk a villanyt, vagy egy-két fokkal lejjebb tekerjük a radiátort, sokkal, de sokkal agresszívebb lépés lenne saját magunk ellen.

Meloni hangsúlyozta, hogy pártja soha nem támogatta az Oroszországból érkező gáz embargóját. Úgy véli, fel kell mérni, hogy annak milyen következményei lehetnek Olaszország számára, milyen alternatíva létezik, és mekkora tartalékkal rendelkezik az ország.

Mi vagyunk az egyedüli párt, amely a háború kezdete óta azt kérdezi, hogy miközben Olaszország lojális a Nyugat iránt, mekkora a nyugati szolidaritás Olaszország iránt, mely a legnagyobb árat fizetheti a jelenlegi válságért

– jelentette ki Giorgia Meloni.

John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője szerdán közölte: az Egyesült Államok egyelőre nem tapasztalja annak jelét, hogy Oroszország vegyi vagy biológiai fegyverrel akarna támadást végrehajtani Ukrajna területén – számolt be az MTI.

Hozzátette: arról sincsenek értesüléseik, hogy ilyen fegyvereket szállítanának Ukrajnába. A nyugati országok ismételten kifejezték aggodalmukat, hogy az orosz csapatok esetleg tiltott vegyi fegyvereket vethetnének be.

Kirby beszélt arról is, hogy további Javelin típusú páncéltörő rakétákkal segítenék az ukrán kormányerőket. Ehhez igénybe vennék az amerikai kormány 100 millió dolláros katonai segélyösszegét, amelyet nemrég hagytak jóvá.

Jelenleg további Switchblade típusú harci drónok szállításáról tárgyalnak az ukrán féllel – tette hozzá a minisztérium szóvivője. Ez utóbbi drónfajtából már százat leszállítottak. Az amerikai fejlesztésű „öngyilkos drónok” hosszabb időn keresztül tudnak körözni egy adott terület felett, majd lezuhanva megsemmisíteni a célpontot.

Kirby szerint mivel a fegyverrendszerrel nincs tapasztalata az ukrán hadseregnek, némi oktatásra lesz szükség a kezeléséhez. Mint mondta, ez katonánként nagyjából két napot vesz igénybe.

A bucsai atrocitásokkal összefüggésben Kirby elmondta, hogy szándékos és előre eltervezett cselekményről van szó.

Nagyon nehéz megmondani, mi lehetett a kiváltó oka. Attól függetlenül, hogy üzenni akartak ezzel, vagy sem, az eset megmutatta Oroszország brutalitását a világnak

– tette hozzá az amerikai tisztségviselő.

Emmanuel Macron „megalapozatlannak és botrányosnak” nevezte, hogy Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő amiatt bírálta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel telefonbeszélgetéseket folytatott az ukrajnai háborúról – számolt be az MTI. A lengyel miniszterelnök a Moszkvával szembeni visszafogott magatartás miatt kritikát fogalmazott meg hétfőn Olaf Scholz német kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel szemben.

Bűnözőkkel nem tárgyalunk, a bűnözőket le kell győzni

– jelentette ki, és feltette a kérdést: „Vajon tárgyalnátok-e Hitlerrel, Sztálinnal, Pol Pottal?”

Ezek a mondatok egyszerre megalapozatlanok és botrányosak, de nem lepnek meg, hiszen Morawiecki úr, aki egy szélsőjobboldali pártból jön, beavatkozik a francia politikai kampányba, miután többször is fogadta Marine Le Pent (a Nemzeti Tömörülés államfőjelöltjét), akit támogat

– mondta a francia elnök szerda este a francia kereskedelmi televízió élő választási vitaműsorában négy nappal az elnökválasztás első fordulója előtt.

Teljesen vállalom, hogy Franciaország nevében, folyamatosan beszéltem Oroszország elnökével a háború elkerülése és egy új európai békekonstrukció megteremtése érdekében több éven át

– hangsúlyozta Emmanuel Macron, aki az ukrajnai háború február 24-i kitörése óta kilenc alkalommal folytatott hosszú telefonbeszélgetést Vlagyimir Putyinnal.

Emmanuel Macron 2022. április 6-án

Fotó: Ludovic Marin/Pool via REUTERS

A vitaműsorban Marine Le Pen Franciaország moszkvai nagykövetének visszahívását szorgalmazta, tiltakozásul az orosz erők által Ukrajnában a civil lakosság ellen elkövetett atrocitások ellen.

Szerdán 570 ember, köztük 292 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK-csarnokba – tájékoztat a Budapesti Rendőr-főkapitányság.

Ukrán menekültek Budapesten 2022. március 9-én

Fotó: Marton Monus / Reuters

Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 34 ember, köztük 23 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben résztvevőkkel Kőbánya-felső vasútállomáson és a BOK-csarnokban segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.

Csütörtök reggeltől kezdve egy hétre lezárták Hosztomelt.

A kijevi elővárost a napokban foglalták vissza az ukránok az oroszoktól, akik 35 napig irányították Hosztomelt. A település lezárására azért van szükség, mert Hosztomel tele van aknákkal, így a civilek csak egy hét múlva tudnak majd biztonságosan hazatérni – közölte Lesja Vaszilenko parlamenti képviselő.

A településen sok embert eltűntként keresnek. Ljudmila Deniszova ukrán ombudsman helyszíni szemtanúkra hivatkozva azt mondta, hogy közülük többet biztosan megöltek.

Köszöntjük kedves olvasóinkat!

Az Index ma is figyelemmel kíséri az orosz–ukrán háború fejleményeit. Kövesse velünk a nap legfontosabb eseményeit.

Arról, hogy mi történt a háború 42. napján, szerdán, részletesebben ide kattintva olvashat. Tudósítónk, Kiss Dániel továbbra is Kijevben tartózkodik, ahonnan folyamatosan jelentkezik helyszíni beszámolókkal és riportokkal.