Ma is az atom volt a téma a Kremlben

Oroszország elismerte, hogy Moszkva nevű cirkálójuk csütörtökön kigyulladt a Fekete-tengeren, és jelentős sérüléseket szenvedett, miután a fedélzeten tárolt rakétalövedékek is felrobbantak. Ukrajna azt állítja, hogy ők intéztek rakétatámadást a hajó ellen, míg az oroszok szerint nem külső támadás miatt keletkezett a tűz.

Az ukrán hatóságok arról számoltak be, hogy két Neptun rakétával lőtték ki az orosz hadihajót, amely elsüllyedt. Az ukrán hadsereg 2021 márciusában jutott hozzá a nagy hatótávolságú cirkálórakéta-rendszerhez, amely képes akár háromszáz kilométerről is elpusztítani egy ötezer tonnás hajót.

A Moszkva legutóbb az orosz invázió első napjaiban került világszerte címlapokra, miután a Kígyó-szigeteken megadásra utasított egy csoport ukrán katonát.

Putyin elismerte, hogy gond van

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön az olaj- és gázipar helyzetéről tartott tanácskozást, amely során elmondta: a nyugati országok patthelyzetbe kerültek, mivel Európában jelenleg nincs észszerű alternatívája az orosz gáznak. Ugyanakkor azt is elismerte, hogy az orosz üzemanyag- és energiakomplexum problémával küszködik.

Egyszerűen most nincs észszerű helyettesítése Európának: nincs szabad gázmennyiség a világpiacon, és az Egyesült Államokból érkező, Európába szállítható áruk sokszorosába kerülnek a fogyasztóknak

– mondta Putyin, aki szerint a nyugati országok próbálkozásai kudarcba fulladtak, és nem tudják függetleníteni magukat az orosz gáztól, és egy ilyen lépésnek súlyos következményei lehetnek, amely a világgazdaságot érintené.

Zelenszkij szerint Magyarország mások vérével keresi a pénzét

Volodimir Zelenszkij egy csütörtöki interjúban beszélt arról, hogy Oroszország 250 milliárd fontos bevételre tehet szert idén az energiaexportból, amelynek az embargóját Magyarország és Németország is gátolja.

Az ukrán elnök azzal vádolta meg azokat az európai országokat, amelyek továbbra is vásárolják az orosz olajat, hogy mások vérével keresik a pénzüket. Emellett arról is beszélt, hogy Putyin Ukrajna keleti és déli részére csoportosítja át a csapatokat, ahol véres konfliktusokra számítanak.

Az ukrán elnökről Puzsér Róbert kritikus, publicista írt véleménycikket az Indexnek.

Kimondani is rossz a gáz árát, elszállt az infláció

A háború miatt Ukrajnában nehézkessé vált rengeteg árucikk beszerzése, a hiánygazdaság miatt pedig az egekbe szöktek az árak. Az ellátási láncok és a termelési folyamatok zavarai főként az élelmiszerek, a gyógyszeripari termékek és az üzemanyagok árát emelték meg gyorsan.

Emellett a földgáz tényleges eladási ára ezer köbméterenként 1305 dollárra emelkedett, ami háromszáz dollárnyi drágulást jelent februárhoz képest.

Menekül az olajipari óriás Európából a szankcióktól tartva

A Kína és a Nyugat közötti kapcsolatokat régóta feszítik kereskedelmi és emberi jogi kérdések, ami tovább nőtt Oroszország ukrajnai inváziója után, amelyet Kína nem volt hajlandó elítélni.

Kína vezető tengeriolaj- és gázkitermelője, a CNOOC pedig arra készül, hogy kivonul a Nagy-Britanniában, Kanadában és az Egyesült Államokban folytatott tevékenységéből, mivel Pekingben aggódnak, hogy ottani eszközeik és vagyonuk nyugati szankciók hatálya alá kerülhet.

Két európai állam kérheti hamarosan felvételét a NATO-ba, az oroszok atomról beszélnek

Oroszország reagált arra, hogy Finnország és Svédország is egyre közelebb kerül a NATO-csatlakozáshoz. Dmitrij Medvegyev korábbi orosz elnök szerint adott esetben véget kell vetni a balti-tengeri régió atommentes státuszáról szóló tárgyalásoknak.

Ha Svédország és Finnország csatlakozik a NATO-hoz, az jelentősen rontja a katonai helyzetet, és Moszkva megteszi a szükséges biztonsági és védelmi intézkedéseket, amelyek nemkívánatos következményekkel járnak, amelyeket el kell kerülni

– mondta Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes, hozzátéve, Oroszországnak 1300 kilométer hosszú határa van Finnországgal, így radikális katonai és politikai változást hozna a NATO-csatlakozás.

A felszabadítás után is elszigetelt maradt Csernyihiv

Kiss Dániel, helyszíni tudósítónk hat óra alatt jutott el Kijevből a teljesen kiéheztetett Csernyihivbe, holott az út békeidőben csupán két óra lenne. Csakhogy felrobbantották az összekötő hidat, az átjutást lehetővé tévő katonai hidat pedig elszállították.

A főúton tetejükre fordult, az utóbbi napokban aknákra futott autókat látott, míg a városban élők többsége segélyeken él és elpusztult az otthona.

Az oroszok kezdenek belefáradni a háborúba

Andrej Kortunov, az orosz állami Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsának igazgatója szerint az oroszok kezdenek belefáradni a háborúba.

Putyinnak szüksége van valamire, amit a háború megnyeréseként prezentálhat a társadalomnak

– mondta Kortunov, aki úgy látja, hogy az orosz társadalom közhangulata rohamosan romlik, a Kreml pedig nem húzhatja sokáig a konfliktust, mert azzal azt kockáztatná, hogy a nép ellene fordul.

A háborús eseményeket csütörtökön is percről percre közvetítettük, amelyből többek között kiderül, hogy

• kifogytak a halottaszsákokból Bucsában;
• Roman Abramovics fél vagyonát lefoglalták;
• Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője tagadta, hogy Putyin elutasította volna a találkozót Zelenszkijjel;
• már Donald Trump is népirtással vádolja Oroszországot;
• az ukránok tanktemetőt hoztak létre Bucsában;
• egy orosz tábornok szerint az amerikaiak harkivi pszichiátriai betegeken kísérleteztek;
• az amerikai kémszervezetek már tavaly tudtak az invázióról.

(Borítókép: Egy gyalogos sétál az utcán a tankelhárító akadályok mellett 2022. április 14-én. Fotó: Ed JONES / AFP)